Magyarországon is megjelent a majomhimlő-fertőzés, egy 38 éves férfinél diagnosztizálták a betegséget – jelentette be az országos tisztifőorvos kedden Budapesten, sajtótájékoztatón. Müller Cecília elmondta: azt, hogy a férfi járt-e külföldön, most vizsgálják a járványügyi szakemberek, illetve a beteggel kapcsolatos egyéb körülményeket is.
A szakember ismertetése szerint a férfitől levett vizsgálati minták hétfőn érkeztek a Nemzeti Népegészségügyi Központba (NNK), kedden pedig elvégezték a mintákon a teljes vírusszekvenálást, így nyert teljes bizonyosságot, hogy majomhimlő-fertőzésről van szó.
Müller Cecília kitért arra: a majomhimlő egy emberről emberre nem túl könnyen terjedő zoonózis-fertőzés, a megbetegedéshez mindenképpen szoros kontaktus kell.
A Dél-amerikai Magyar Hírlap által megkérdezett infektológus elmondta: a betegség szoros testi kontaktussal terjed. Jelenleg ez – mint számos más, hasonló betegség kezdeti szakasza esetében láthattuk – elsősorban a fajtalankodó buzeránsok betegsége.
Spanyolországban a legelső és messze legnagyobb fertőzésgóc egy buzeráns fajtalankodásra rendeltetett “szaunából” indult ki. A madridi buzik szaunáját az egészségügyi hatóságok bezáratták. Az európai járvány primer kiiundulópontja lehetett ember – majom közti zoofil “együttlét”, amely ma sem ritka Afrikában.
Tünetei a kezdeti szakaszban rossz közérzet, fejfájás, izomfájdalom, nyirokcsomó-duzzanat, majd megjelennek a kiütések, hólyagok, ezek jellemzően az arcon, kézfejen és tenyéren, majd az egész testen.
A vírus fertőzőképessége a kezdeti tünetektől fennáll, és egészen addig tart, amíg a hólyagok kiürülnek, és az úgynevezett pörkök leesnek a bőrről.
Müller Cecília elmondta, hogy a szoros testi kontaktuson kívül a fertőzés egyéb használati tárgyakkal, például törülközővel, ágyneművel is átadható, ritkábban köhögéssel, tüsszentéssel. A betegség 2-4 hétig tart, a fertőzöttet el kell különíteni – emelte ki.
Az Afrikából behurcolt vírusnak két fajtáját, a közép- és nyugat-afrikai különítik el, Európában az enyhébb megbetegedést okozó nyugat-afrikai vírusvariáns van jelen – mondta.
A feketehimlő elleni védőoltást csak indokolt esetben, orvosi javaslatra és kórházi körülmények között lehet alkalmazni – mondta kérdésre Müller Cecília.
A feketehimlő elleni védőoltás beadásának időtartama limitált, tehát a bizonyítottan majomhimlős beteg szoros kontaktjának csak akkor ajánlott az oltás, ha a kontaktus óta nem telt el négy nap.
Az országos tisztifőorvos elmondta azt is: általánosságban a majomhimlős beteg két héten belül, mindenfajta terápia nélkül magától felgyógyul. Ugyanakkor – tette hozzá – mindenképpen elővigyázatosnak kell lenni, figyelni kell az eseteket, és szükséges a korai diagnosztika, gyanú esetén orvoshoz kell fordulni.
Szólt arról is, hogy az egészségügyi szolgáltatók részére már kiküldték a majomhimlővel kapcsolatos tudnivalókat, eljárásrendet, járványügyi teendőket.
Azzal kapcsolatban, hogy az 1970-es évek vége előtt feketehimlő ellen beadott oltások mennyire védenek a jelenlegi majomhimlő ellen, Müller Cecília azt mondta: pontosan nem lehet meghatározni a védettség szintjét.
Vannak olyan szakmai vélemények, amelyek szerint a védelem elmúlt, és vannak olyanok is, amelyek szerint – mivel nem találkoztunk a feketehimlő-vírussal – nem tudhatjuk, hogy a “memóriasejtek” emlékeznek-e még a kórokozókra. “Nem lehet egzakt választ adni erre a kérdésre, hiszen az élet nem produkálta ezt a helyzetet” – fogalmazott a szakember.
(Az MTI jelentésének felhasználásával / Dél-amerikai Magyar Hírlap)
