Súlyos aránytalanságok tapasztalhatók a jelenlegi frakciófinanszírozási rendszerben: bár az előző ciklushoz képest kevesebb baloldali képviselő jutott be az Országgyűlésbe, mégis milliárdokkal több állami támogatást kaphatnak – írta hétfői számában a Magyar Nemzet. A lapnak Tóth Erik, az Alapjogokért Központ vezető elemzője elmondta, hogy a demokratikus költségek aránytalan megemelkedése miatt felmerülhet a szabályok arányos újragondolása.
A jelek szerint az, hogy a választáson a baloldal közös listával indult, nem csupán szavazatmaximalizálásra irányuló taktika volt: pénzügyi szempontból jól megtérülő befektetésnek bizonyult. Hiába vannak ugyanis a balos közös lista pártjai az előző ciklus kezdetéhez képest nyolccal kevesebb képviselővel jelen a parlamentben, hat frakcióra bomlásuk miatt a most kezdődő ciklusban majd hárommilliárddal több állami támogatáshoz juthatnak, mintha egy közös képviselőcsoportot alkotnának. Így ugyanis a csaknem 160 milliós frakciós alappénzt nem egyszer, hanem frakciónként kapják meg a pártok, ugyanez vonatkozik a képviselői pénzekre, a felszerelésekre és irodai működési költségekre, a képviselő munkáját segítő keretre, és minden olyan egyéb juttatásra, amely a frakció parlamenti munkáját segíti és amelyekből egy-egy frakció költségvetése összeáll.
Tóth Erik jelezte: a frakcióalapítás lehetőségével a baloldali ellenzéki pártok úgy 2018-ban, mint 2022-ben visszaéltek, és azért volt szükség minél több parlamenti képviselőcsoport létrehozására, hogy a nekik jutó anyagi forrásokat maximalizálni tudják. Etikai és morális szempontból azonban komoly dilemma, hogy a választáson egy országos listát és közös jelölteket állító pártok széttartása elfogadható-e csupán azért, hogy több pénzt vihessenek haza – vetette fel.
(MTI)
