Az “európai unió” mély aggodalommal figyeli azokat a jogi eljárásokat, melyek során a kubai legfelsőbb bíróság a 2021. július 11-én és 12-én zajlott tüntetések résztvevőire börtönbüntetéseket szab ki – jelentette ki az egyik magát nagyhatalmúnak képzelő brüsszeli csinovnyik, nevesül Josep Borrell, az un. “európai unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője” az “eu” nevében kiadott közleményében.
Az ország nélküli “külügyminiszter” – legalább is aminek magát képzeli – a tőle szokásos arroganciával kíván beavatkozni Kuba belügyeibe.
A kommüniké emlékeztetett: tavaly július közepén évtizedek óta példátlan tiltakozások voltak a karibi szigetországban. A brüsszeli bürokraták álláspontja szerint néhány ezren utcára vonultak az “elnyomás és a nélkülözés” ellen tiltakozva. Több neves latin-amerikai elemző szerint is külső beavatkozási kísérlet volt a kormányellenes tüntetések szervezése – mindenek előtt az Egyesült Államoké.
Borrell vélekedése szerint a tüntetések során több mint 1400 embert tartóztattak le és 790-et helyeztek vád alá. A kubai legfelsőbb bíróság március 16-án 128 ember esetében hozott ítéletet, köztük több olyan fiatal ellen, akik előállításuk idején még nem töltötték be a 18. életévüket. A szabadságvesztést elrendelő ítéletek időtartama egészen 30 évig terjed – keverte számító módon össze a fiatalok ügyét a legsúlyosabb bűnök elkövetőivel.
Más kérdés, hogy Európa legtöbb országában ki lehet szabni elzárással járó büntetést akár 14-15 éves bűnelkövetőkre is, lásd “fiatalkorúak zárt nevelőintézete” – így már maga az érvelés is minimum félrevezető. Persze Borell úgy gondolja, hogy neki nem csak idegen országok belügyeibe, de egyúttal a kubai bíráskodás gyakorlatába is bele kell szólnia. Kijelentette: “ezek az ítéletek aránytalanok”. A szerinte “spontán tiltakozások” a lakosság “jogos sérelmeit” tükrözték, de elnyomással találkoztak – mondta. Borrell a jogkörén ismét túllépve hangsúlyozta: a tiltakozások során őrizetbe vettek ellen folytatott perek “aggályokat vetnek fel” az “átláthatóság, valamint a tisztességes eljárás alapelveivel és nemzetközi normáival” kapcsolatban.
A közleményben az “európai unió” nevű gittegylet felszólítja a kubai hatóságokat, hogy engedjék szabadon az összes “politikai foglyot” (sic!) és azokat, akiket “kizárólag a békés gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása miatt tartanak fogva”. “Hallgassanak a polgárok szavára, és indítsanak átfogó párbeszédet” – tette hozzá, mint ha Kuba 11 millió lakosa, és nem csak néhány ezer huligán randalírozott volna az utcákon.
A kubai kormány a tavalyi tiltakozásokat erőszakos zavargásoknak minősítette, amelyeket Havanna vizsgálata szerint az Egyesült Államok szított, hogy megossza a kubaiakat. Nem először a történelemben, jegyezzük meg.
Kuba gazdasága erősen függ a turizmustól, amely a koronavírus-járvány miatt összeomlott. Az országot emellett a Washington-barát diktatúra eltávolítása óta amerikai szankciók sújtják.
Az egy dühös vénemberre inkább, mint politikusra hasonlító Borrell szavait hallgatva sutba dobtuk a földrajzórákon tanultakat, egyúttal kiradíroztuk emlékeinket a csodás kubai nyaralásokról – és térképet ragadtunk! Azonban sajnálatos módon azóta is hiába keressük Kubát Európa térképén…
Ki érti ezt?
(Dél-amerikai Magyar Hírlap / Az MTI jelentésének felhasználásával)
