Az “európai unió (eu)” jövőbeni döntései a föderációs törekvések új szintjeként értékelhetőek – írta a Századvég az MTI-hez szerdán eljuttatott elemzésében. A Századvég szerint a világban zajló folyamatok és az ezekre adott uniós reakciók ismét előtérbe helyezték az “eu”-t érintő alapkérdést: erős, szuverén nemzetállamok kölcsönösen előnyös együttműködésével vagy az “európai egyesült államok” víziójával (rémképével – a szerk.megj.) lehet sikeresebb jövője az integrációnak?
Az “európai unió bíróságának” közelmúltban meghozott, a jogállamisági mechanizmust érintő döntése egyértelmű jelzése volt annak, hogy az “eu-s” intézményrendszer a föderális berendezkedés mellett tesz hitet. Azonban az “unió” jövőben meghozni tervezett döntései – mint a digitális valuta és a digitális személyazonossági igazolványok bevezetése vagy az állampolgárok számára előírt klímavédelmi szén-dioxid-kvóták – a föderációs törekvések új szintjeként értékelhetőek – vélekedett a Századvég.
Hozzátették: a tervek mögött meghúzódó politikai szándék nem tekinthető másként, mint az “európai egyesült államok” előkészítési folyamatának következő lépéseként, amely egyben nyílt és tudatos megsértése az alapszerződéseknek.
“Fontos rögzíteni, hogy az európai egységnek vannak pozitív vetületei is, gondoljunk például a vámunió által biztosított előnyökre. Sőt, a további, elsősorban gazdasági jellegű együttműködések elmélyítése is támogatandó törekvés, hiszen az eu jövőjének garanciáit a közös gazdasági sikerek adják meg” – írták.
Ugyanakkor – fűzték hozzá – az ezeken túlmutató, hatáskörelvonó döntések, amelyek nem érdekek, hanem politikai célok mentén születnek, és amelyek a jelek szerint a közeljövőben meghatározóvá fognak válni uniós szinten, már egy birodalmi jellegű “eu” létrehozatalát kívánják elősegíteni.
“Mindez azért rendkívül veszélyes, mert a közelmúlt kihívásai – mint a migrációs válság, a koronavírus-járvány vagy az energiaválság – egyértelműen bebizonyították” azt, amiről korábban még éles viták folytak a különböző fórumok előtt: “valódi megpróbáltatások esetén hatékony válaszokat kizárólag a nemzetállamok képesek adni” – fogalmaztak.
A jelentkező kihívások minden eddiginél nyilvánvalóbban mutattak rá a föderális berendezkedésű “eu” koncepciójának anomáliáira és annak tarthatatlanságára.
“Az uniós intézmények – élükön a birodalmi törekvések élharcosával, az európai bizottsággal – nemcsak hogy nem tudtak egységes válaszokat adni, hanem teljesen cselekvőképtelennek bizonyultak” – vélekedtek.
Ennek pedig az lett az eredménye, hogy az “eu-s” polgárok már nem csupán távolinak érzik maguktól az európai intézményrendszert, hanem egyben el is vesztették iránta a bizalmukat, ami önmagában is nagyon kockázatos.
A Századvég szerint az “uniónak” le kell vonnia az elmúlt évek tanulságait ahhoz, hogy hatékony válaszokat tudjon adni a jelenkor kihívásaira, és képes legyen megvédeni a polgárait.
Meg kell szüntetni a hatáskörelvonó és -korlátozó mechanizmusok rendszerét, helyre kell állítani az európai demokráciát, a “bizottságnak” el kell fogadnia azt az alapszerződésekben rögzített tényt, hogy az “eu-s” szintű főhatalom birtokosa nem ő, hanem a tagállamok demokratikus úton megválasztott állam- és kormányfőit tömörítő “európai tanács”, végső soron pedig vissza kell térni az alapításkor megszabott elvekhez és célokhoz.
“Hiszen a szuverén nemzetállamok kölcsönösen előnyös együttműködésén alapuló integráció koncepciója nem csupán egy, a jobboldali erőtér által hangoztatott jogos igény, hanem egyben az európai unió fennmaradásának záloga” – olvasható az elemzésben.
(MTI nyomán)
