Több száz koszovói szerb vonult utcára pénteken, hogy a kormány ellen tiltakozzon, mert a pristinai vezetés nem engedélyezte, hogy a helyi szerbek az ország területén szavazhassanak a szerbiai parlamenti és elnökválasztás alkalmával április 3-án.
A korábbi években a koszovói szerbek Koszovó területén is leadhatták voksukat, amikor Szerbiában választást tartottak, ezúttal azonban az Albin Kurti vezette pristinai kormány ezt nem tette lehetővé, mondván, Szerbiának nincs joga szavazóhelyeket kijelölni egy másik ország területén.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenedését Szerbiától, amit Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a főként albánok lakta területet. Koszovóban – főleg az ország északi, Szerbiával határos részén – mintegy ötvenezer szerb nemzetiségű koszovói állampolgár él.
A szerbiai választási bizottság a helyzetet kezelendő úgy döntött, a koszovói határhoz közeli szerbiai településeken teszi lehetővé a koszovói állampolgárok voksolását.
Feszültségeket okozott az is, hogy a koszovói kormány leváltott egy koszovói szerb bírónőt, miután az részt vett a szerbiai nemzetbiztonsági tanács belgrádi ülésén. Aleksandar Vucic szerb elnök a közösségi médiában reagált a pristinai lépésre, azt írta: Albin Kurti további szerb hivatalnokok, rendőrök és katonatisztek leváltását tervezi, ezzel megtámadja a szerbeket, és megszegi a brüsszeli egyezményben foglaltakat.
Ana Brnabic miniszterelnök is arról beszélt a koszovói lépést követően, hogy ezzel a brüsszeli egyezmény már “halott”. “A koszovói szerbek elleni brutális erőszak folytatódik. (Albin) Kurti minden döntésével, minden nap aláássa a békét és a stabilitást, megszegi a nemzetközi egyezményeket, és megfosztja az alapvető emberi jogaitól a szerb nemzetiségű embereket Koszovóban” – írta a kormányfő a Twitteren.
Szerbia és Koszovó 2013-ban brüsszeli közvetítéssel állapodott meg a kapcsolatuk rendezéséről, ám jelentős lépés azóta sem történt annak ellenére, hogy a viszony normalizálása mindkét ország európai integrációjának a kulcsa. A brüsszeli egyezmény egyebek mellett biztosítja a szerb nemzetiségűek számára a helyi adminisztrációban történő részvételt, és a megállapodás szerint már meg kellett volna alakulnia a helyi szerb önkormányzatok közösségének is, ám ezt a koszovói szervek eddig nem tették lehetővé.
(MTI / címlapkép: Милан Јелисавчић, CC BY-SA 3.0, link)
