Az Európai Űrügynökség (ESA) csütörtökön úgy döntött, hogy az orosz űrhivatallal közös Mars-missziója nem indul el idén az ukrajnai háború miatt. Az ESA tagállamai hivatalosan csütörtökön szavazták meg, hogy felfüggesztik az Oroszországgal közös ExoMars missziót – írta a BBC hírportálja.
A brit építésű Rosalind Franklin marsjárót szeptemberben akarták elindítani egy orosz űrrakétával. A marsi élet jelei után kutató űrrobot a tervek szerint nyolc hónappal később landolt volna a vörös bolygón az orosz hardver segítségével. A marsjáró raktárba kerül, amíg ki nem derül, hogyan indulhat a Marsra.
A lehetőségek széles skáláját vizsgálják attól az opciótól, hogy újrakezdődhet az együttműködés az orosz Roszkozmosszal egészen addig, hogy a hiányzó technológia kiépítésére új partnereket keresnek, utóbbi esetben mindenekelőtt az Egyesült Államok jöhet szóba. Egyelőre semmi sem zárható ki, de az tűnik reálisnak, hogy az együttműködés felfüggesztése évekkel halasztja el a indulást.
Az egyik nehézség, hogy a Rosalind Franklinnek – melyet a DNS szerkezetének egyik brit felfedezőjéről neveztek el – a bolygók együttállása miatt mindössze egy rövid, tíznapos ablak áll rendelkezésére szeptember végén és október elején, hogy még idén útnak indulhasson a Mars felé. Ha ez alatt a rövid idő alatt nem sikerül elstartolnia, akkor 26 hónapot kell várnia, mielőtt újra nekivághatna.
Az ESA Tanácsának döntése azt jelenti, hogy legkorábban 2024 vége felé indulhat a marsjáró rover. Mivel a bolygók közti út hozzávetőlegesen nyolc hónap a “gazdaságos” útvonalon, 2025 közepénél előtt nem landolhat a Mars felszínén.
A Rosalind Franklin a második szakasza az ExoMars kétrészes űrprogramnak. Az első rész a 2016-ban indított űrszonda volt, amely a bolygó légkörét tanulmányozza, és a Rosalind Franklin megérkezése után távközlési átjátszó platformként fog működni – már ha “megéri” még azt a dátumot, mire a rover végül valóban odaérkezik. És hogy mikor is következhet ez be?
Lehetne találni másik, nem orosz rakétát a 2024-es induláshoz, de nem lenne ilyen egyszerű a leszálláshoz szükséges platform nyugati előállítása. Ugyan a tapasztalat megvan az Egyesült Államokban is a leszállórendszer megépítéséhez – de a tervezés, az építés és a tesztelés mindenképp több mint két évet venne igénybe – így a Rosalind Franklin szinte egészen biztosan nem indul az űrbe 2028-2029 fordulója előtt, ha nem újítják fel az együttműködést az oroszokkal.
(MTI javítva: Dél-amerikai Magyar Hírlap)
