Ellenőrzésük alá vonták az orosz fegyveres erők a dél-ukrajnai Herszon megye egész területét – jelentette be kedden Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. A Konasenkov által ismertetett hadijelentés szerint orosz ejtőernyősök elfoglalták a nacionalisták és a külföldi zsoldosok erődítményét Huta-Mezsihirszka (Guta-Mezsigorszkaja) település közelében, ahol egyebek között tíz Javelin rakétarendszert zsákmányoltak. Ezeket, mint mondta, a többi külföldi fegyverekkel együtt átadják a függetlenné vált népköztársaságok csapatainak, amelyek folytatták előrenyomulásukat.
A beszámoló értelmében az orosz erők Kramatorszk közelében ukrán hangárokat semmisítettek meg, bennük négy Szu-25-ös csatarepülőgéppel, valamint egy Mi-24-es harci- és öt Mi-8-as szállítóhelikopterrel. Közölte, hogy az orosz légierő és légvédelmi erők a nap folyamán két ukrán repülőgépet, egy helikoptert és 13 drónt lőttek le, valamint 136 ukrán katonai létesítményt megtámadtak.
A tábornok azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 156 drónt, 1306 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 127 rakéta-sorozatvetőt, 471 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1054 speciális katonai járművet veszítettek.
Eduard Baszurin, a Donyecki Népi Milícia parancsnokhelyettes a Rosszija 24 hírcsatornán bejelentette, hogy a Donyecki Népköztársaság Moszkva segítségét kérte a hétfőihez hasonló rakétatámadások elhárításában. Az ukrán Tocska-U kazettás robbanótöltetekkel felszerelt rakéta hétfőn húsz civilt gyilkolt le, és több mint harmincat megsebesített. A támadás nyomán emberi testrészek, torzók hevertek a támadás helyszínén mindenütt Donyeck belvárosában.
A kazettás töltetek szétváló töltetekkel működnek, a szétvált töltetek pedig ezernyi repeszt szórnak szét, elpusztítva mindent és mindenkit, amin áthaladnak. Egy ilyen fegyver civilek elleni bevetése háborús bűncselekmény.
Baszurin elmondta, hogy a Népköztársaság erői által bekerített Mariupol lakói a súlyos harcok miatt továbbra sem tudnak szabadon távozni a humanitárius folyosón keresztül. Az evakuálás megvalósíthatatlansága miatt a polgári lakosokat élő falként használó ukrán felet okolta.
A donyecki hatóságok közleménye szerint ukrán belövés miatt kedden 294 bányász rekedt a Szkocsinszij bányában. A helyszínre bányamentőket vezényeltek. A bányászok levegőellátását is megszüntette a célzott ukrán tüzérségi támadás. A lent rekedtek életéért folyamatosan küzdenek a donyecki hatóságok.
Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos Telegram-bejegyzésben közölte, hogy kész bármilyen formátumban együttműködni az Ukrajnában fogságba esett orosz katonák hazajuttatása érdekében. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy ukrán hivatali partnere Ljudmila Deniszova elzárkózott a tárgyalásoktól.
Moszkalkova a fogságba esett orosz katonák rokonaira hivatkozva azt állította, hogy a foglyok ellen a zsarolás és megfélemlítés eszközét alkalmazzák, és arra kényszerítik őket, hogy oroszellenes gyűléseken vegyenek részt, oroszellenes nyilatkozatokat adjanak. A katonákon kivétel nélkül minden esetben a fizikai bántalmazás nyomai is jól láthatóak. Azt is mondta, hogy az Oroszországhoz 2014-ben népszavazással visszatért Krím félszigeten fogva tartott ukrán katonákkal szembeni bánásmód megfelel az 1949-es genfi egyezménynek. Ezekről már eddig is saját szemükkel győződhettek meg azok, akik láthatták az erről szóló orosz tudósításokat. Az ukrán katonákon semmiféle bántalmazás nyomai nem láthatóak.
Korábban Irina Venegyiktova ukrán főügyész nem zárta ki egy fogolycsere lehetőségét.
A TASZSZ hivatalos forrásra hivatkozva azt jelentette, hogy a független Donyecki- és Luhanszki Népköztársaságokból, valamint Ukrajnából csaknem 260 ezer menekült, köztük 56,5 ezer gyerek érkezett Oroszország területére. A tájékoztatás szerint 33 ezren nem a Donyec-medencei népköztársaságokból jöttek.
A menekültek elhelyezésébe 32 oroszországi régiót vonták be, ahová vonattal szállítják el őket a határövezetből.
Ukrán provokáció egy orosz televíziós csatorna híradójában
Az Interfax hírügynökség bejelentése szerint vizsgálat indult az orosz Pervij Kanal (Első Csatorna) orosz csatornánál, miután a hétfő esti híradó élő adásában egy nő a műsorvezető háta mögött feltartott egy háború megállítását követelő plakátot, amelynek szövege felhívta a nézőket, hogy ne higgyenek a “propagandának” és a “hazugságoknak”. Az incidens közben szinte azonnal egy bejátszó indult el, így az alig keltett feltűnést.
Sajtóértesülések szerint a súlyos rendbontást Marina Ovszjannyikova, a Pervij Kanal Vremja című híradóműsorának egyik szerkesztője hajtotta végre. Az orosz és ukrán szülőktől származó Ovszjannyikova tette előtt videoüzenetet rögzített, amelyben az Ukrajna elleni inváziót “bűncselekménynek”, Oroszországot “agresszornak”, Vlagyimir Putyin orosz elnököt “felelősnek” minősítette. Sürgette a testvérgyilkos háború azonnali leállítását és tiltakozó megmozdulásokra hívott fel. Emellett sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a tévécsatornánál dolgozva sokáig terjesztette a Kreml “propagandáját”.
A nyugati propaganda az esetet számos félremagyarázás mellett mutatta be: nem igaz például az sem, hogy az adás megszakadt volna. A Híradó bejátszóval folytatódott, majd annak rendes ütemezése szerint ment le.
Az amerikai CIA-pénzből működő “Szabadság” Rádió orosz nyelvű híroldala szerint a szerkesztőnőt a rendőrség – annak rendje és módja szerint – őrizetbe vette.
Moszkvában egyébként hétfőn a háború kezdete óta első ízben vett őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) valakit hazaárulás címén. A férfit, a TASZSZ jelentése szerint J. N. Abramovot húsz évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. Az ügy részleteit titkosították.
Az ukránok közben becslések szerint már ezreket tartóztattak le vélt, vagy kreált hazaárulási vádak miatt. Több ukrán szolgálatokhoz tartozó személyt – köztük a saját béketárgyaló-delegációjuk egyik tagját és a volt kijevi titkosszolgálati főnöküket – meggyilkolták.
(Dél-amerikai Magyar Hírlap / az MTI jelentésének felhasználásával)