A tervek szerint csütörtökön találkozik majd egymással Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a törökországi Antalyában – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő hétfőn Moszkvában. Zaharova elmondta, hogy a találkozóról Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnapi telefonos megbeszélése során született megállapodás. A megállapodásról Mevlüt Cavusoglu, a török diplomácia vezetője tett elsőként említést. Lavrov és Kuleba különtalálkozójára egy antalyai diplomáciai fórum biztosít lehetőséget.
Hétfőn Fehéroroszországban a tervek szerint megtartják az orosz-ukrán tárgyalások harmadik fordulóját. A Rosszija 24 orosz hírtelevízió szerint mind Moszkva, mind Kijev küldöttsége megérkezett a találkozó helyszínére a Belovezsszakaja Puscsa nemzeti parkban. Vlagyimir Megyinszkij, orosz elnöki tanácsadó, az orosz delegáció vezetője kijelentette, hogy ismét megpróbál megállapodni az ukrán féllel az ostromlott ukrán városokból létesítendő humanitárius folyosók működtetéséről.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy Moszkva az orosz speciális műveletet bármikor leállíthatja, ha Kijev teljesíti a feltételeit. Ezek között sorolta fel annak alkotmányba foglalását, hogy Ukrajna nem lesz katonai szövetségek tagja, valamint a 2014-ben visszatért Krím-félsziget Oroszországhoz tartozásának, valamint a Donyec-medence Népköztársaságainak függetlenségének elismerését.
Az orosz kormány hétfőn jóváhagyta az Oroszországgal szemben barátságtalan országok és területek listáját, amelyre felkerült a Brüsszelből “bátran keménykedő” un. “európai unió” összes tagországa, így Magyarország is. A dokumentum értelmében az orosz állam, állampolgárok és vállalatok a barátságtalan országok listáján szereplő külföldi hitelezőkkel szemben rubelben rendezhetik majd devizatartozásukat.
Emellett az orosz cégeknek a listán szereplő államok állampolgáraival és vállalataival folytatott valamennyi ügyletét a Külföldi Befektetések Ellenőrző Bizottságának kell jóváhagynia.
Az “eu”-tagországok mellett a lajstromba bekerült Ukrajna, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Norvégia, Montenegró, Svájc, Izland, Liechtenstein, Monaco, San Marino, Japán, Dél-Korea, Szingapúr és Tajvan is.
Az orosz fegyveres erők közép-európai idő szerint 8 órától fegyvernyugvást hirdettek négy ukrán városnál – Kijevnél, Harkivnál, Szuminál és Mariupolnál -, humanitárius folyosót nyitva a polgári lakosság és a külföldi állampolgárok távozásához. A moszkvai katonai tárca három órával később közölte, hogy az ukrán fél a humanitárius folyosók működtetésének egyetlen feltételét sem teljesítette, az evakuálandók menetoszlopai nem álltak össze, az útvonalakon nem történt mozgás.
Ukrán részről Irina Verescsuk, a “Kijev által nem ellenőrzött területek reintegrációjával foglalkozó minisztérium” helyettes vezetője elfogadhatatlannak nevezte az orosz fél által felajánlott evakuációs útvonalakat. Az Ukrajnát uraló rezsim szerint kimenekítés kizárólag ukrán városokba történhet.
Döbbenetes: nekik nem az emberek élete, hanem az a fontos, hogy az “emberanyag” ukrán területen maradjon.
A kijevi rezsim hadereje hatalmas veszteségeket szenvedett el
Igor Konasenkov vezérőrnagy a hétfői hadijelentésében az ukrán katonai infrastruktúra 2 396 objektumának, köztük 82 ukrán vezetési kommunikációs pont, 119 légvédelmi rakétarendszer és 76 radarállomás megsemmisítéséről számolt be. Azt mondta, az ukrán légierő újabb három Szu-27-es és egy Szu-25-ös, valamint két Mi-24-es helikoptert veszített.
Konasenov és Megyinszkij tájékoztatása szerint Mariupolban vasárnap “ukrán nacionalisták” csoportja több mint 150 embert maga előtt terelve próbált meg kijutni a városból. A fegyveresek az élő pajzs mögül tüzet nyitottak donyecki milicistákra. Az incidens következtében négy civil életét vesztette, további öt megsebesült. Konasenkov szerint a kiszabadított lakosokat biztonságos helyre menekítették.
(az MTI jelentésnek felhasználásával)
