A recski kényszermunkatábor a kommunizmus szimbóluma, emlékét meg kell őriznünk, hogy figyelmeztesse a következő generációkat is a szabadság fontosságára – erről beszélt Orbán Balázs a Recski Nemzeti Emlékpark tervpályázatának eredményhirdetésén Budapesten kedden. A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára felidézte: a Rákosi-rendszerben, 1950 és 53 között az Államvédelmi Hatóság által működtetett recski kényszermunkatábor, a magyar Gulág volt, ahol ítélet nélkül elfogott politikai foglyokat őriztek, összesen ezerötszáz embert. A kegyetlen bánásmód és a kőbányában végeztetett kényszermunka fokozta a rabok szenvedéseit, sokan belehaltak az éhezésbe, betegségekbe. Nagy Imre miniszterelnök 1953 szeptemberében felszámolta a tábort, de a szabaduló foglyokkal aláírattak egy papírt, hogy erről a helyről soha nem beszélhetnek.
Most méltó emlékhely épülhet a tábor helyén, amely emlékeztet az ott történt szörnyűségekre, és egyben figyelmeztetés a jövő generációk számára is: a szabadság soha nem jön el magától, minden pillanatban meg kell küzdeni érte – mondta Orbán Balázs. A kommunizmus egy jobb világról mesélt, de mikor hazugságai lelepleződtek, erőszakhoz folyamodott. A szabadságot ma is érik ugyanolyan kihívások, mint a 20. században. Most is vannak országok, amelyek nem szabadok, és olyanok is, ahol az eltérő véleményeket támadják. De Magyarország a szabadság talaján áll – hangsúlyozta az államtitkár.
Orbán Balázs, aki a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) által meghirdetett tervpályázat bírálóbizottságának elnöke volt, elmondta: 10 tervező iroda pályázott, s a zsűri egyhangú döntése alapján a nyertes az Egyheted Stúdió és a ZDA-Zoboki Építésziroda konzorciuma. A rendezvényen Fajcsák Dénes, a bírálóbizottság társelnöke, Heves megyei állami főépítész azt hangsúlyozta: az emlékezés nagyon fontos a jövő generáció számára, ezért hiánypótló a beruházás.
Kis Miklós, a Recski Szövetség elnöke a Rákosi-korszakra utalva leszögezte: “ennyi disznóság nem múlhat el nyomtalanul”.
“Örülünk, hogy jó úton halad az emlékhely ügye” – tette hozzá.
Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója elmondta: a levéltár őrzi az államvédelem, s így a recski tábor illetve a foglyok iratait.
“Itt nekünk dolgunk van” – fűzte hozzá a főigazgató. Kiemelte: az emlékhely a nemzeti örökség méltó része lesz.
A BFK tájékoztatása szerint a megújult emlékpark a tervek szerint 2024-2025-re válik látogathatóvá a nagyközönség számára. Korábban a kormány határozatban döntött arról, hogy épüljön meg a Recski Nemzeti Emlékpark, látogatóközpont és interaktív, modern technológiát felhasználó kiállítás a közös nemzeti emlékezetpolitika formálása és a jövő nemzedék oktatása-nevelése céljából.
(MTI / a címlapkép korábban készült: MTI/Koszticsák Szilárd)
