Az Európai Unió egymilliárd euró értékű támogatást különít el “az Afganisztánban élők” számára, valamint a menekült afgánokat befogadó szomszédos országok sürgős szükségleteinek kielégítésére – közölte az Európai Bizottság kedden. Az uniós támogatási csomagot a világ húsz legjelentősebb gazdaságát tömörítő csoport (G20) vezetőinek keddi, Afganisztánról szóló találkozója során Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentette be – közölték. Az uniós bizottság közleménye szerint a támogatást indokolja, hogy az afganisztáni társadalmi és gazdasági helyzet romlik, ami a tél közeledtével afgánok százezreinek mindennapjait fenyegeti, illetve az, hogy az augusztus második felében bejelentett, százmillió euró értékű humanitárius segítség önmagában nem lesz elegendő az esetleges éhínség elkerülésére.
Elmondták: az Afganisztánnak szánt uniós fejlesztési támogatás folyósítása továbbra is várat magára, ahhoz ugyanis az EU-tagországok külügyminiszterei által elfogadott kritériumokat, köztük a befogadó kormányzás, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának biztosítását teljesíteni kell. A bizottsági közlemény Ursula von der Leyent idézte, aki azt mondta: az afgán lakosság közvetlen uniós támogatása a humanitárius katasztrófát kívánja megelőzni az ideiglenes, legitimálás nélküli kormánnyal rendelkező Afganisztánban. Az afgán népnek nem szabad megfizetnie a tálibok cselekedeteinek az árát – tette hozzá. A brüsszeli testület szokásos napi sajtótájékoztatóján Nabila Massrali illetékes szóvivő kérdésre válaszolva megerősítgette azt a sajtóinformációt, amely szerint az Európai Unió, valamint az Egyesült Államok illetékes különmegbízottjai hamarosan találkozni fognak a tálib kormány képviselőivel Katarban.
Elmondta, a találkozó résztvevői olyan kérdésekkel foglalkoznak majd, mint a befogadó afgán kormány felállításának szükségessége, az Afganisztánt elhagyni kívánó afgánok szabad kiutazása, az emberi jogok tiszteletben tartása, beleértve a nők és a kisebbségek jogait, valamint annak biztosítása a tálib kormányzat részéről, hogy az ország ne szolgáljon más országok ellen irányuló erőszakos cselekmények otthonául.
“A találkozó technikai szintű informális megbeszélés lesz, nem jelenti az afgán kormány elismerését” – tette hozzá az uniós szóvivő.
Németország újabb 600 millió eurót dob ki az afgán-ügyre
Németország még az idén 600 millió euró támogatást biztosít Afganisztán lakosságának támogatására – jelentette be Angela Merkel kancellár kedden Berlinben. Angela Merkel a világ vezető ipari államait, legnagyobb feltörekvő országait és az EU-t mint intézményt összefogó G20 csoport rendkívüli online csúcstalálkozója után tartott tájékoztatóján elmondta, hogy az ázsiai ország stabilitásának érdekében továbbra is tárgyalnak a tálib vezetéssel, ez azonban nem jelenti kormányuk nemzetközi elismerését.
A tálibok nem teljesítették a nemzetközi közösség egy sor elvárását, például a kormány “inkluzív” – minden jelentős társadalmi csoportnak és a nőknek is képviseletet biztosító – jellegével kapcsolatban, így a szélsőséges iszlamista mozgalom kormányának elismerése “nincs napirenden”. Ugyanakkor Afganisztán támogatását folytatni kell, mert a nemzetközi közösség nem engedheti meg, hogy a negyvenmilliós országban összeomoljon például a pénzügyi rendszer vagy az áramszolgáltatás.
A G20 csoport nemcsak pénzügyi támogatást biztosít, hanem követeli a kabuli vezetéstől, hogy engedje dolgozni a humanitárius segítséget a lakosságnak eljuttató ENSZ-szervezeteket – húzta alá a német kancellár. A Húszak egyetértenek abban is, hogy a koronavírus-világjárvány elleni küzdelemben a lehető leggyorsabban el kell indítani az oltási kampányt Afganisztánban – tette hozzá.
Angela Merkel arról is szólt, hogy a német kormány továbbra is igyekszik a kijuttatni mindazokat, akik a német hadsereggel (Bundeswehr) vagy más német szervezetekkel végzett munkájuk miatt veszélybe kerülhetnek, és ezért távozni kívánnak a tálibok uralma alá került országból.
Az új német kormány megalakulása után a politikából visszavonuló kancellár arra a kérdésre, hogy a 2001-ben elindított afganisztáni nemzetközi műveletekben kezdettől nagy erőkkel részt vevő Németországnak mit kellett volna másként tennie, elmondta, hogy későbbre tervezték a kivonulást, és csak a körülmények kényszere miatt hozták előre.
Kifejtette: a Bundeswehr és az összes többi német szereplő – segélyszervezetek, oktatással, gazdasági fejlesztéssel vagy éppen a nők jogainak erősítésével foglalkozó szervezetek sora – azzal számolt, hogy jóval tovább tart a munka, mert még nem sikerült kellőképpen stabilizálni az országot. Viszont az is világos volt, hogy Németország egyedül, partnerek nélkül nem maradhat, ezért amikor az Egyesült Államok elhatározta a kivonulást, nem volt más választás, mint a távozás.
(MTI / címlapkép: af.mil)