Emmanuel Macron francia államfő kedden egy öt évre szóló újraiparosítási programot jelentett be, amelynek középpontjában a nukleáris energia fejlesztése, valamint Franciaországnak “egy innovációs nagy nemzetté” tétele áll.
“A 2030-ig tervezett stratégia keretében 30 milliárd eurót fektetünk be” – mondta a francia elnök mintegy kétszáz üzleti vezető és diák előtt a hivatalában elmondott beszédében. Hozzátette: azt szeretné, ha Franciaország egy nagy innovációs nemzetté válna. Véleménye szerint hazája egyes európai országokhoz képest 15-20 éves lemaradásban van az innováció terén.
Macron szerint Franciaországnak vissza kell találnia “az innováció-termelés-export” ciklushoz, amelyből képesnek kell lennie finanszírozni és fenntarthatóvá tenni a szociális modelljét. Emlékeztetett arra, hogy a koronavírus-járvány több mint 110 ezer áldozatot követelt Franciaországban, leterhelte az egészségügyi ellátórendszert, megkérdőjelezte a gazdasági modellt az időszakos eszközhiánnyal és a vakcina-fejlesztésben tapasztalt lemaradással, s mindez érzékelhetővé tette az ország sebezhetőségét.
“Az egészségügyi válság rávilágított arra, hogy újra kell fogalmazni, mit is jelent az európai és francia termelési függetlenség” – hangsúlyozta a csaknem kétórás beszédében a francia elnök.
A Franciaország 2030 elnevezésű program legfontosabb elemei közé tartozik a nukleáris energia, amely nem jár üvegházhatású gázok kibocsátásával.
“Az első számú cél kisméretű, innovatív, jobb hulladékfeldolgozással járó atomerőművek építése 2030-ig Franciaországban” – jelezte Macron. A projektre egymilliárd eurót szán az állam.
Második célként jelölte meg a zöld hidrogén vezetőjévé tenni Franciaországot két elektrolízissel előállított hidrogént termelő üzem megépítésével az ipar dekarbonizációja érdekében, amely továbbra is prioritást élvez.
Az elnök szerint “hatalmas beruházás szükséges az ipar dekarbonizációjának elősegítésére”. Megemlítette az acél-, a cement- és a vegyi ipart, ahol zöld hidrogénnel kell helyettesíteni a fosszilis energiákat, valamint a teherautók, a buszok, a vonatok és a repülőgépek üzemanyag-ellátását. Azt is elmondta, hogy Franciaország célja az, hogy 2030-ban évi 2 millió elektromos és hibrid járműt gyártson. Úgy vélte, hogy ez a cél akkor érhető el “az elmúlt három évtized után, amely kegyetlen volt a francia autógyártás számára, ha sikerül igazi együttműködő stratégiát megalkotni a nagy autógyártókkal”.
Emmanuel Macron bejelentett egy 6 milliárd eurós beruházási csomagot az elektronikai gyártás megduplázására 2030-ig, a chipgyártás ellátásának szavatolására.
A gyógyszeripar területén megjelölt cél legalább húsz biogyógyszer létrehozása a rák, valamint az újfajta és az idős kori krónikus betegségek gyógyítására.
A beruházási programot a francia államfő hat hónappal az elnökválasztás előtt mutatta be. Emmanuel Macron még nem jelentette be, hogy ismét elindul a posztért, de a felmérések szerint jelenleg minden esélye megvan arra, hogy újraválasszák.
Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés államfőjelöltje szerint az elnök a franciák pénzét “a választási kampányára használja fel olyan ígéretekkel, amelyekkel az utódát kötelezi el”. Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Lázadó Franciaország jelöltje pedig azt kifogásolta, hogy Macron “mindenhova atomerőműveket” tervez. A Greenpeace környezetvédelmi szervezet szerint a program “álmegoldásokat” tartalmaz, amelyet arra szolgálnak, hogy “továbbra is elhalasszuk a valódi (energetikai)átállást, és továbbra is úgy termeljünk, mintha a bolygó forrásai kiapadhatatlanok lennének”.
(MTI)
