…ugye most már szabad hazudozni?
Messze még 2022 tavasza, de már most is minden eddiginél alacsonyabb mélységekben a választási kampány színvonala Magyarországon.
Magyarország elcigányosodása (II. rész)
A nagy sikerű első rész után újabb terjedelmes cikkel folytatódik a döbbenetes tényfeltáró helyszíni riportsorozat.
Kettős mérce a velejéig korrupt FIFA-nál
A magyar-angol meccs utáni büntetésről, és a FIFA rendszerszintű korrupciójáról, valamint az égbekiáltó kettős mércéről – némi dél-amerikai mellékzöngével.
(Tor-)túra Dél-Amerika és Európa közt
Sorra vesszük, milyen rendelkezések vannak érvényben jelenleg a kontinensek közt utazni kívánók számára.
A DAMTV új UHD-stúdiójában jártunk
Újabb fejlesztések történtek az elmúlt hónapokban a Dél-amerikai Magyar Televízióban.
Nagymacskák nyomában
Pumák és Jaguárok nyomában a DAMTV-vel! Beszámoló a Dél-amerikai Magyar Médiacsoport által támogatott expedícióról.
A matematika diadala
175 éve, 1846 szeptember 23-án fedezte fel Johann Galle barátja, Urbain Le Verrier számításai alapján a Naprendszer legkülső bolygóját, a Neptunuszt. A felfedezés a matematika, a számított égi mechanika diadala volt.
Újra az atomfelhő árnyékában?
Kiéleződött a nagyhatalmak közti viszony, és mára újra hidegháborús szintűvé mérgesedett a hangvétel a felek közt.
Magyar atom
A paksi atomerőmű létrejötte, napjainkban is zajló fejlesztése a szélesebb nyilvánosság előtt is ismert – no de mi volt előtte, és mi folyhatott a háttérben? Közkeletű – magyar tudósok alkották meg a XX. századot, és egyúttal hozták el az atomkorszakot a világ számára. A “magyar atom” nyomába eredtünk – az Óceán mindkét partján.
Minőségi oktatás nélkül nincs minőségi tudás
Az oktatáspolitika nincs könnyű helyzetben napjainkban. Átfogó riport, kendőzetlenül tálalva.
Élet Bolíviában, magyarként
A Kovács házaspár Bolíviában találta meg a boldogulását. Bolívia gyakran kerül belpolitikai okok miatt címlapokra a világsajtóban, mégis sokak számára maga a paradicsom Dél-Amerika talán legfejletlenebb országa. A miértek nyomában Santa Cruz tartományba utaztunk. Exkluzív riport.
Újabb fejlesztések a Magyar Honvédségnél
Lassan már nem múlik el hónap, hogy ne jelentene be újabb fegyverbeszerzést a Honvédség, vagy ne érkezne újabb elem az eszközparkba.
A kecskeméti repülőnapon jártunk
Képes helyszíni riport a hosszú kihagyás után megrendezett legnagyobb magyarországi repülőnapról.
Jövőre napilappá válhat a Dél-amerikai Magyar Hírlap
Kevesen gondolták volna a pandémia kitörése által beárnyékolt újjászületéskor – de a másfél éve újraindult dél-amerikai magyar havilap egy éven belül hetilappá tudott fejlődni. A digitalizáció korában, amikor sorban szűnnek meg évtizedek óta létező lapok az Óhazában is – mik lehetnek a perspektívák egy dél-amerikai magyar újság számára? A főszerkesztőt, Lantos Istvánt kérdeztük a lehetséges fejlődési irányokról.
Tisztelt Lantos Úr! Mégis, mennyi veszteséget termel a lap egy év alatt? Félig meddig szakmabeliként kérdezem “odaátról”. persze csak ha nem titok…
Kedves Krisztina!
Nem titok, hogy masszívan veszteséges a Hírlap. Nyilván ezek nem feltétlen a főszerkesztőre vagy az olvasóra tartozó üzleti adatok – de az tudható, hogy az idei évet tekintve a várható pénzügyi veszteség meghaladja majd a 300 ezer amerikai dollárt. Ezekkel a kilátásokkal természetesen az újrainduláskor is tisztában voltunk. A befektetőink hosszútávú beruházásként kezelik a Dél-amerikai Magyar Médiacsoport ügyét, stabilnak látszik a vállalkozás jövője. Másutt, sokkal ideálisan körülmények közt, még az Óhazában sem lehetne manapság elindítani egy nyomtatott lapot nyereséges első évvel.
A lap bevételei szempontból a legfájóbb pont természetesen a továbbra is nagyon alacsonynak számító argentin penetráció. A kontinensen nagyobb számú és egykoron tehetősebbnek számító argentínai magyarság részéről még ma is nagyon alacsony az előfizetések száma. Ennek a pandémia miatti korlátozások lazulásával ma már a legfőbb oka az, hogy sajnálatos módon Argentína igen komoly gazdasági válságot, gyakorlatilag továbbra is államcsőd közeli helyzetet él meg napjainkban is – így a többség egyszerűen nem engedheti meg magának az előfizetést, vagy képtelen az előfizetéshez szükséges valutához jutni. Argentínában komoly valutaváltási korlátozásokat vezettek be 2020-ban, amelyek akkor szinte teljesen ellehetetlenítették a legtöbbek számára az előfizetést.
A lapra visszatérve, 2024-re szeretnénk elérni a veszteségmentes működést egy minden korábbinál veszteségesebbnek ígérkező 2022-es, és egy javuló pénzügyi eredményekre alapozó 2023-as év után. A lap bővítése eldöntött tény, a megjelenési gyakoriság és a terjedelembővülés mértéke kérdéses csak. 2021 végén a duplájára emelkedik a szerkesztőség létszáma, miközben a kifizetett munkaórák száma a részmunkaidős állások eltűnésével közel háromszorosára nő majd. A globális pandémia 2022-re várható elcsendesedésében bízva – ezzel tovább gyarapítva a disztribúcióért felelős kollégánk halántékán az ősz hajszálakat – tervben van a napilappá fejlődés. Ez természetesen további újságíró, illetve szerkesztő kollégák bevonását igényli majd a jövő év folyamán, miközben reálisan egyenlőre aligha számolhatunk költségarányosan nagyobb bevétellel, mint ma.
A napilappá válással egyidőben elindul majd az Európában is sokak által várt online olvasás lehetősége az előfizetők számára – hiszen bármilyen jól is alakuljon a légi közlekedés helyzete, egyszerűen nem lehetséges tárgynapra eljuttatni a lapot a kontinens minden postaládájába – nem is beszélve az európai, észak-amerikai címekről. Reményeink szerint ez a lehetőség, illetve a napi megjelenés segít majd megduplázni az előfizetői létszámot jövőre. A napilappá válás azt is jelenti, hogy az éves előfizetési díjak emelését nem tudjuk majd elkerülni – de ennek mértékét minden eszközzel igyekszünk majd minimalizálni.
Tisztelettel,
Lantos István,
főszerkesztő