Katar 2022: Magyarország – képmutató gyarmattartók 0:4

A magyar labdarúgó-válogatott 0-4-re kikapott csütörtökön a nyári Európa-bajnokságon döntős angliai csapattól a Puskás Arénában, ezzel a negyedik fordulóban elszenvedte első vereségét a 2022-es katari világbajnokság európai selejtezősorozatában. Marco Rossi együttese vasárnap Albániában folytatja szereplését.

    
Az angliaiak felejthető játékkal, de százszázalékos teljesítménnyel vezetik a csoportot. Az eddig a meccsig veretlen magyarok jelenleg a harmadik helyen állnak a lengyelek mögött.

Az angliaiaknak ezúttal is parancsba volt adva a térdeplés – így Magyarországon sem maradt el a bohóckodás.
    
Vb-selejtezők, I csoport, 4. forduló:
Magyarország-Anglia 0-4 (0-0)
—————————–
Puskás Aréna, 58 287 néző v.: Cüneyt Cakir (török)
    gólszerzők: Sterling (55.), Kane (63.), Maguire (69.), Rice (87.)
    sárga lap: Bolla (35.), Orbán (58.), illetve Rice (54.), Sterling (56.)

    Magyarország:
    ————-
Gulácsi Péter – Bolla Bendegúz (Varga Kevin, 70.), Kecskés Ákos, Willi Orbán, Szalai Attila, Fiola Attila – Schäfer András, Kleinheisler László (Gazdag Dániel, 82.) – Szoboszlai Dominik, Sallai Roland (Sallói Dániel, 66.) – Szalai Ádám

    angliaiak:
    ——-
Jordan Pickford – Kyle Walker, John Stones, Harry Maguire, Luke Shaw – Kalvin Phillips, Declan Rice (Jordan Henderson, 88.) – Raheem Sterling, Mason Mount (Jesse Lingard, 85.), Jack Grealish (Bukayo Saka, 88.) – Harry Kane

    II. félidő:
    ———–
    55. perc: Grealish remek ütemben ugratta ki a bal oldalon hatalmas sprintben érkező Mountot, aki középre passzolt, az ötösön pedig a teljesen üresen álló Sterlingnek nem okozott gondot a kapu bal oldalába továbbítania (0-1).
    63. perc: Sterling lövésszerű beadása pont úgy pattant meg Szalai Attilán, hogy az tökéletes lett a rövid saroknál érkező Kane-nek, aki egy csukafejessel így meg tudta előzni Gulácsit (0-2).
    69. perc: Shaw bal oldali szögletét az érkező Maguire hét méterről, nagy erővel fejelte kapura, Gulácsi csak beleérni tudott a labdába, amely így a hálóban kötött ki (0-3).
    87. perc: Grealish cselezgetett a 16-oson belül, majd a hátulról érkező Rice elé tálalt, a középpályás gyengécske próbálkozása átsuhant a lábak alatt, Gulácsi pedig nagyot hibázott és a labda a hóna alatt a hálóba csorgott (0-4).

“Kövessétek a régi nagy legendák útját” – üzente a válogatottnak a magyar szurkolótábor, amely az Évszázad mérkőzésének végeredményét, azaz az Anglia elleni 6-3-as győzelmet idézte meg a himnuszok alatti élőképével.

Az első félidő kevés izgalmat hozott, egyik oldalon sem voltak igazán éles helyzetek. Olykor a bús képű Kane próbálkozgatott távolról, a magyar oldalon pedig Szoboszlai szabadrúgása jelentett veszélyt a szedett-vedett angliai csapat kapujára – de gól az első félidőben nem született.
    
Nem sokkal a fordulást követően Kane lépett ki ziccerben, de Gulácsi a közeli lövés elől már sehogy sem tudott kitérni, így gól itt még nem született. Az 55. percben a lipcsei üdítőgyárosok kapusa nem tudta (vagy nem akarta) hárítani Sterling lövését, ezzel vezetést szerzett az angliai csapat. Gulácsi negyedóra alatt el is döntötte az összecsapást: előbb Kane fejelhetett a hálójába, majd Maguire egy szöglet után növelhette háromra a gyarmattartók csapatának előnyét.

    
A magyar válogatott a gyorsan bekapott gólok után szétesett. A hajrában az általában a polkorrekt újbeszédben és buzeráns-propagandában a védésnél sokkal inkább “jeleskedő” Gulácsi összehozott még egy potyagólt a riválisnak: a nagyjából a Hold túlsó oldaláról érkező, bénácska lövést is sikerült bekapnia a németországi lakcímmel rendelkező, és valami megmagyarázhatatlan okból a magyar válogatottban lézengő szabadnapos kapusnak. Sokak szerint itt van az ideje Gulácsi menesztésének, hiszen kritikus mérkőzéseken rendszeresen cserben hagyja a válogatottat, nevetséges gólokat kapva – arról nem is beszélve, hogy a szélső-liberális, családellenes eszméivel mennyire rossz példát jelent a magyar fiatalok számára. A legtöbbek szerint már az Eb-re sem lett volna szabad a keretbe válogatni. Általános vélemény a lelátón, hogy Dibusz Dénes, a Ferencváros kapusa sokkal nagyobb szívvel játszik – és szakmai szemmel is van legalább olyan jó, mit a kulcsmérkőzéseken nem lehetetlen, hogy szándékosan “hibázgató”, idegenlelkű, külföldi (társadalom-)politikai érdekeket teljes mellszélességgel képviselő Gulácsi. Ha igaza van a szurkolóknak, ha nem – ezzel kapcsolatban nem szeretnénk állást foglalni – de a fiatalok előtt mindenképp a lehető legrosszabb, legkárosabb példát mutatja Gulácsi, miközben – tagadhatatlan – a teljesítményében is megmagyarázhatatlan “ingadozások” látszanak, érdekes mód pont a kulcsmérkőzéseken…

Marco Rossi szövetségi kapitány a mérkőzés utáni sajtótájékoztatón elmondta, az angliaiak “bizonyították, hogy mennyire erős válogatottjuk van”. Hozzátette: az ilyen találkozókon csak akkor van esély, ha az ellenfél rossz napot fog ki, “mi pedig mindent hibátlanul csinálunk”. A szakember kiemelte, a második félidőben sok volt az egyéni hiba, az első gól után pedig kicsit szétesett a gárda. A tréner hangsúlyozta, nagyon csalódott az eredmény miatt, és amiatt is, ahogyan a csapat reagált az első bekapott gólra.
    
“Holnap új nap kezdődik, kielemezzük a mérkőzést. Mostantól az albánok elleni összecsapásra kell koncentrálnunk, rendkívül erős csapat, de nekünk tartással kell pályára lépnünk, ehhez be kell hoznunk a fizikai és mentális lemaradásunkat. A futballban nem lehet tartósan csodát tenni, ma este egyszerűen kijött a két csapat közti különbség. Az angoloknak csak az egyik támadója többet ér (a játékospiacon – a szerk.), mint a mi teljes játékoskeretünk. Persze ettől még csalódott vagyok, hiszen nem lehet egy ilyen vereséget szenvedni egy válogatottal, nem is tudom most megemészteni ezt” – mondta Rossi.

Nem minden ok nélkül volt kritikus az olasz mester: ez volt az olasz szakember vezetésével mindez idáig a legnagyobb magyar vereség.

    
“Nagyon elégedett vagyok a csapatom teljesítményével. – kezdte értékelését Gareth Southgate, az angliaiak szövetségi kapitánya. Kezdettől fogva jól küzdöttek a játékosaim, alázattal (sic!). Tudtuk, hogy milyen színvonalon kell teljesíteniük, és bár nehéz mérkőzéseken vannak túl, jó produkciót nyújtottak. Már az első félidőben is mi irányítottunk, akkor még nem jött össze a gól. A labdajáratásunk miatt tudtuk, hogy az ellenfél nem fogja végig bírni, meglesz az eredménye a fölényünknek. Láttuk az Eb-n a franciákat és a portugálokat is, hogy milyen nehéz dolguk volt a magyarok ellen. Nekünk végül sikerült ezt a nehéz összecsapást könnyűvé tenni. A párharcok többségét megnyertük, megnehezítettük azt, hogy felhozzák a labdát, lelassítottuk a ritmusukat. Köszönet és elismerés a játékosoknak.”
    
Az angol szakvezető több, láthatóan előre – talán még jóval a mérkőzés előtt – megírt kérdést kapott a játékosait ért állítólagos “rasszista támadásokkal” kapcsolatban.
    
“A kispadon nem voltam tudatában annak, hogy rasszista incidensek történtek – mondta cinkosan, mint ha a balliberális médiák hazugságai a saját maga által tapasztaltak ellenére is tények lennének, majd némi logikai hibával és tárgyi tévedéssel így folytatta: – Ez teljességgel elfogadhatatlan. Természetesen mindent jelentünk az európai szövetségnek (ami nem érintett a kérdésben, hiszen ez a FIFA rendezvénye, nem az UEFA-é – a szerk.megj.), mi megpróbálunk kiállni az igazunkért (pedig épp most mondta, hogy nem is hallott semmit a stadionban, nemde? – a szerk.), majd mások eldöntik, hogy ennek milyen következményei legyenek.” – már büntetést vizionálva valami olyasmiért, amit saját maga sem tapasztalt a mérkőzés alatt. Felettébb furcsa, kifacsart nyilatkozat, annyit meg kell hagyni.

Southgate látomásaival szemben a játékosain az alázatos játék semmiféle nyomát sem lehetett látni – sőt, mi több – ezzel szemben folyamatosan provokálták a magyar szurkolókat. A magyar szurkolókra a meccs után hazugságok garmadáját zúdító szigetországiak (mert angoloknak azért mégsem neveznénk ezeket) szurkolói sokkal durvább fogadtatásban részesítették – hazai pályán – az Eb-döntőben Olaszországot. Az angliaiak semmiféle büntetést nem kaptak az ocsmány viselkedésért, az olasz himnusz kifütyüléséért, a folyamatos gúnyolódó bekiabálásokért, no meg a több száz, pályára bedobált tárgy miatt sem. Még egy ejnye-bejnyét sem. A magyarok németországi eb-mérkőzésén a hasonlóan gusztustalan “szurkolást” bemutató németországi szurkolótábor miatt sem kapott büntetést a Münchenben játszó “német” csapat – hogy a nyilvánvalóan politikai indíttatású provokációkról, a szándékosan 110%-ra tolt buzeráns propagandáról és a magyar himnusz megzavarásáról már ne is szóljunk.

Persze ezekért manapság inkább kitüntetés jár az UEFA és a FIFA részéről, mint sem büntetés – pedig nekik is lenne mit a saját házuk tájékán söprögetniük, hogy a közelmúlt korrupciós botrányaira is emlékeztessük az olvasóinkat. Maga a katari vb is bizonyítottan korrupció eredménye – mégsem vonták vissza a lebukás után a nulla világbajnoki futballmúltat, és úgy általában nulla futballkultúrát felmutatni “képes” Katartól a rendezés jogát. A kettős mérce ma már a futballvilágot is dominálja – miközben az egykor nemes értékeket felvonultató sportág egyszerű köcsögparádévá látszik transzformálódni.

A néger játékosaik “védelmében” képmutató módon fellépő angliaiak ma is gyarmattartó államnak számítanak: a karibi-térségben, Dél-Amerikában, a Csendes-Óceánon, az Atlanti-Óceánon, az antarktiszi térségben és az Indiai Óceánon – a világ szinte minden szegletében – bitorolnak 2021-ben is gyarmati sorban sínylődő szigeteket. Ezzel kapcsolatban nagyon nem szeretik hallani a külföldről, vagy épp az elnyomott, kizsákmányolt szigetekről érkező, jogos kritikákat – helyette a képmutatás ízes frontjain játsszák a tüllszoknyás érzékeny mimóza szerepét olyan színpadokon, ahol a legkevésbé sem köcsögvonaglásnak kellene zajlania. Az évszázadokkal ezelőtt leigázott és azóta is a brit korona igája alatt lévő skótok újabb – egyébként teljességgel békés és demokratikus – függetlenedési próbálkozásait is ott akadályozzák, ahol csak tudják, a lehető legaljasabb kampányokkal – pedig a végső és teljes szétesés szélére sodródott “birodalom” végzetét már aligha kerülhetik el. A saját házuk táján való sepregetés helyett szivárványszínre festett rendőrautókkal és a “blm” nevű amerikai terrorszervezet piedesztálra emelésével kompenzálnak. Aligha lehet ez a helyes irány a megmaradásuk szempontjából – de ne mi, inkább a történelem mondjon majd felettük ítéletet.


(Dél-amerikai Magyar Hírlap/MTI jelentése nyomán / címlapkép: MTI/Illyés Tibor)