A megismételt antitesttesztek 88 százaléka lett határérték feletti a Semmelweis Egyetem (SE) laboratóriumi vizsgálatán – mondta az intézmény rektora az M1 aktuális csatornán szerdán. Merkely Béla tájékoztatása szerint az SE felajánlása alapján 1195 olyan embernél végeztek ismételt tesztet, akinél korábban más vizsgálatok nem vagy nem elégséges szinten találtak antitesteket. A legmodernebb, pontos, érzékeny és régóta piacon lévő laboratóriumi teszttel végzett ismételt vizsgálaton 88 százalékban pozitív, a koronavírus tüskefehérjéje ellen képződött, határérték feletti antitestszintet találtak – emelte ki.
Ismertette: a pozitivitás a Szputnyik és az AstraZeneca-vakcinával oltottaknál 100, illetve 97, a Pfizer- és Moderna-oltóanyagnál 97, illetve 94, a Sinopharmnál 84 százalékos volt. Hozzátette: a Sinopharmnál azoknak, akiknek korábban negatív tesztjük volt, 60 év alatt 93, míg a felett 82 százalékban lett pozitív az ismételt antitestvizsgálat eredménye.
Merkely Béla azonban kiemelte: az antitestszint meghatározásának a védettség kimutatására nincs értelme. Azt mondta: nagyon heterogén a különböző laborokban levett vérminták vizsgálatainak érzékenysége, és az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatóság (FDA) sem ajánlja ezt a módszert.
A szakember szerint az oltások lényege a klinikai hatékonyság, az, hogy milyen mértékben képesek a súlyos betegségtől és a kórházba kerüléstől megvédeni. Ebben minden Magyarországon alkalmazott vakcina jó eredményt mutat – jelentette ki.
A rektor felhívta a figyelmet arra, hogy a védettség több tényezőből áll: az antitestes immunitás mellett a sejtes immunitásból, a memóriasejtek jelenlétéből, amelyhez a nyálkahártya immunitása is hozzáadódik, ezért nehéz mérni.
Merkely Béla a járvány negyedik hullámáról szólva kiemelte: elsősorban az a mintegy 3 millió ember veszélyeztetett, aki még az első adag vakcinával sem oltatta be magát. Ők viszonylag sokan vannak még 60 éves kor felett is – tette hozzá.
Kitért az esetleges harmadik oltásra is, amely szerinte a krónikus – például onkológiai, vérképzési betegségben szenvedő – vagy immunszupresszív kezelésben részesülő – betegeknél lehet fontos, de erre nincsenek még klinikai vizsgálatok, és egységes szakmai álláspont sem alakult ki.
Hangsúlyozta: a legfontosabb az első oltások beadása, hiszen ott, ahol alacsony az átoltottság, kialakulhatnak a vírusnak olyan mutánsai, amelyek a fejlettebb országokban élők életét is megkeseríthetik.
A rektor az oltások keveréséről úgy fogalmazott: az eltérő mechanizmusok szélesíthetik a védettség spektrumát. Leginkább az adenovírus- és az mRNS-vakcina kombinációját vizsgálták, az adenovírus-vakcináknál azonban az ugyanolyan harmadik oltás nem megoldás, hiszen a gyors immunválasz a vivővektort is megsemmisítheti – tette hozzá.
(MTI / a címlapkép illusztráció: MTI/Balázs Attila)
