Ilir Meta albán és Áder János magyar köztársasági elnök jelenlétében felavatták Szkander bég (Kasztrióta György) albán fejedelem, nemzeti hős szobrát hétfőn Budapesten, a Városligetben. Ilir Meta köszöntőjében történelmi pillanatnak nevezte Szkander bég szobrának elhelyezését “Budapest szívében, Európa szívében”. Mint hangsúlyozta: nincs még egy olyan történelmi személyiség, aki jobban megtestesítené a két nép közötti barátságot. Az albán elnök arra utalva, hogy Szkander bég Hunyadi Jánossal szövetségben harcolt az oszmán birodalom balkáni terjeszkedése ellen, úgy fogalmazott: e két legendás vezető az európai civilizáció pajzsává vált.

Áder János köztársasági elnök (b4) és Ilir Meta albán elnök (b) megkoszorúzza Szkander bég (Kasztrióta György) albán fejedelem, nemzeti hõs szobrát az avatóünnepségen a Városligetben, a Platán sétányon 2021. július 5-én. A mellszobor Tirana város ajándéka Budapestnek.
(MTI/Illyés Tibor)
(MTI/Illyés Tibor)


    
Ilir Meta köszönetet mondott azért, hogy Magyarország támogatja Albánia európai uniós integrációját, valamint a 2019-es földrengés után és a koronavírus-járvány alatti magyar segítségnyújtásért. Az albán elnök egyúttal hitet tett amellett is, hogy a két ország közötti barátság a jövőben tovább erősödik.
    
Agim Rada szobrászművész alkotása Tirana ajándéka Budapestnek; a szobrot a két főváros főpolgármestere, Erion Veliaj és Karácsony Gergely avatta fel a városligeti Vajdahunyadvár szomszédságában található Platán sétányon.
    
Arian Spasse albán nagykövet egyebek mellett arról beszélt, hogy a szobor az albánok és magyarok közötti évszázados barátságot szimbolizálja. Úgy fogalmazott: Szkander bég “minden olyan európai polgár hőse, aki hisz a szabadságban”.
    
Szkander bég Kasztrióta János fejedelem fia volt, gyermekként a török szultán udvarában élt túszként. Iszlám hitre nevelték, ott kapta az Iszkander bég nevet is. Vitézségével hamar kitűnt, ezért 1422-ben egy szandzsák kormányzását is rábízták. Apja halála után megszökött a törököktől és elfoglalta Krója várát. Visszatért a keresztény hitre és szabadságharcot indított a törökök ellen. Szövetséget kötött I. Ulászló magyar királlyal és 1444-ben fényes győzelmet aratott Ali pasa serege felett. Miután várát hiába ostromolta a török, II. Mehmed szultán 1461-ben végül kénytelen volt elismerni Albánia fejedelmének. Uralmát haláláig megtartotta.


(MTI / címlapkép: MTI/Illyés Tibor)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük