Aggasztó, hogy a nyugati országok megkezdték Ukrajna területének katonai birtokbavételét – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy szerdai tévéadásban, a lakosság által feltett kérdésekre válaszolva. Putyin nehezményezte: a nyugati országok ahelyett, hogy méltányolták volna, hogy aggályaikra reagálva leállíttatta az orosz hadgyakorlatot az ukrán határ közelében, maguk “nyomultak” oda az orosz határhoz. Hangsúlyozta, hogy ez Oroszország létfontosságú érdekeit érinti.
Az orosz elnök azt mondta, hogy nincs oka találkozni ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel, aki szerinte külső irányítás alá helyezte a hazáját. Úgy vélekedett, hogy az ukrán kulcskérdések nem Kijevben, hanem Washingtonban, részben pedig Berlinben és Párizsban dőlnek el.
Leszögezte, hogy Ukrajna nem kerül rá az Oroszországgal szemben ellenséges országok listájára mert az ukránt a jelenlegi vezetésével ellentétben nem tartja az orosszal szemben ellenséges népnek. Megismételte tézisét, miszerint a két nép azonos. Kilátásba helyezte, hogy cikket fog írni Oroszország és Ukrajna történetéről.
Az egy héttel ezelőtt a Fekete-tengeren történt haditengerészeti incidensről szólva úgy vélekedett, nem tört volna ki a harmadik világháború, ha Oroszország elsüllyesztette volna a brit rombolót, amely a Krímnél megsértette a tengeri határát.
“Még ha el is süllyesztettük volna ezt a hajót, akkor is nehezen tudnám elképzelni, hogy a harmadik világháború szélére kerültünk volna, mert azok, akik ezt csinálják, tudják, hogy nem tudnak győztesként kikerülni ebből a háborúból” – mondta.
Putyin a Defender romboló esetét “összetett provokációnak” nevezte, mert a brit hadihajó múlt szerdai határsértését megelőzően az amerikaiak egy felderítőgépet küldtek a térségbe Krétáról.
A brit rombolót az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félsziget közelében figyelmeztető lövésekkel és bombavetéssel kényszerítettek a Moszkva által orosz területnek tekintett vizek elhagyására.
Az elnök kifejezte reményét, hogy az orosz-amerikai kapcsolatok normalizálódnak és természetük jóindulatúvá válik. Úgy vélekedett, az Egyesült Államok érzi, hogy változik a világ, de meg akarja benne tartani domináns pozícióját. Megjegyezte, hogy Washington szövetségesei nem örülnek ennek.
Közölte, hogy Oroszország aszimmetrikusan fog válaszolni az ellene bevezetett szankciókra, oly módon, hogy ezzel ne okozzon kárt magának. Mint mondta, az ellenlépések nem érintik majd az Egyesült Államokba irányuló orosz rakétahajtómű- és titánexportot.
A külpolitika és a világgazdaság tematikája háttérbe szorult a csaknem négy órán át tartó fórumon az ország ügyeivel szemben. Az elnök szólt egyebek között arról, hogy pártalapítóként támogatni fogja az Egységes Oroszországot a szeptemberi parlamenti választáson, és hogy az orosz Távol-Kelethez hasonlóan az összes területi egységnek külön kurátora lesz a szövetségi kormányban.
Közölte, hogy az éves infláció jelenleg 5,9 százaléknál jár, és reményei szerint mintegy 5 százalékra lesz csökkenthető.
Kitérő választ adott az utódlására vonatkozó kérdésre. Azt mondta, hogy ha eljön az ideje, meg fogja nevezni az embert, aki méltó lehet Oroszország irányítására, de ebben az ügyben az oroszok a szavazati jogukkal élve titkos voksolással fognak majd dönteni. Putyin szerint Borisz Jelcin sem adta át neki a hatalmat.
Saját felelősségét abban nevezte meg, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg azok számára, akik pályázni fognak az elnöki tisztségre. Nevet és időpontot nem mondott.
A 68 éves jelenlegi elnöki ciklusa 2024-ben jár le. A tavaly megszavazott, a korábbi korlátozásokat eltörlő alkotmánymódosításnak köszönhetően Putyin elvileg még további két hatéves elnöki ciklus erejéig kormányozhatna.
Az orosz jégkorong- és labdarúgó-válogatott sikertelen nemzetközi szereplésére kitérve úgy vélekedett, hogy el kell gondolkodni a szakvezetés cseréjében.
A járványhelyzet miatt a stúdióban nem volt közönség, kérdezni a műsor ideje alatt online lehetett. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy a tévéadás infrastruktúrája ellen kibertámadásokat intéztek, amelyek zavarokat okoztak a kommunikációban.
A produkcióhoz összesen mintegy másfél millió, az elnökhöz intézett kérdés futott be, amelyek feldolgozása és hivatalos megválaszolása az eddigi gyakorlatnak megfelelően hónapokig is eltart majd.
(MTI / címlapkép: kremlin.ru)
