A munkaadók továbbra is aktív béremelésre kényszerülnek a munkaerő megtartása érdekében, így a járvány harmadik hulláma és az alacsonyabb minimálbér-emelés ellenére is dinamikusan emelkednek a keresetek – állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők a legfrissebb adatokat kommentálva. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott jelentése szerint áprilisban 10,1 százalékkal magasabb volt a bruttó átlagkereset, mint egy évvel korábban.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a járvány és az alacsonyabb minimálbér-emelés ellenére továbbra is alig látni változást a bérek növekedési ütemében. Az erőteljes várakozások ellenére semmilyen lassulás sem látszik a béremelkedésben. A munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt továbbra is aktív béremelésre kényszerülnek a munkaadók.
A tavaly még jelentős segítséget nyújtó erőteljes minimálbéremelés az idei évben kevésbé fog támaszt jelenteni, bár ennek a hatása egyelőre alig látszik a bérdinamikában. Amennyiben már jövőre megvalósul a tervezett 200 ezer forintos minimálbér és a szintén nagyot emelkedő bérminimum, akkor ezt a hátrányt képes lehet ledolgozni a hazai bérszínvonal – vélekedett a vezető elemző.
A Takarékbank 9 százalékot elérő éves béremelkedést vár az idén, és 4,5 százalékosra becsüli a reálbérnövekedés mértékét. Jövőre pedig 8,5 százalékos lehet a bérnövekedés, de ezen a minimálbér emelésének mértéke még érdemben módosíthat – közölte Horváth András.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője kiemelte a bérnövekedések üteme áprilisban némileg gyorsult az előző hónaphoz képest. Gyorsabban nőtt az állami szférában dolgozók keresete, ami az egyes csoportokat – például az orvosokat – érintő béremelésekből fakadt, míg a szféra más részeiben továbbra is a bérek rendezésére van szükség – jegyzete meg.
Az egyes ágazatok közül a turizmus-vendéglátásban gyorsuló bérnövekedés azt mutatja, hogy a korlátozások lazítása után az ágazatban nehéz munkaerőt találni a korábban elbocsátottak helyére és a válság miatt csökkentett béreket elkezdik visszaépíteni.
A béremelkedés ütemében az idei évben drasztikus változásra már nem számít a Századvég szakértője, inkább csak kisebb mértékű gyorsulás várható, míg jövőre fennmaradhat vagy akár erősödhet is az eddigi dinamika. Ebben fontos szerepe lehet az állami bérrendezéseknek is, de meghatározó lesz a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértéke is – fűzte hozzá Regős Gábor.
(MTI / címlapkép: MTI/Vasvári Tamás)
