A minimumra csökkenti szolgáltatásait a moszkvai amerikai konzulátus, május 12-től már csak diplomata- és bevándorlóvízumot fog kibocsátani. Az orosz fővárosban működő amerikai nagykövetség a honlapján pénteken publikált közleményben arra hivatkozott, hogy diplomatái múlt héten értesültek az orosz hatóságoktól arról, hogy meg fogják tiltani az amerikai képviseleteknek a külföldi állampolgárok bármilyen minőségben való alkalmazását. Emiatt a moszkvai nagykövetség orosz állampolgároknak a nem bevándorlói vízumkategóriák közül csak a diplomatavízumot fogja kiadni. Emellett továbbra is csak sürgősségi szolgáltatásokat nyújt majd az amerikai állampolgároknak, valamint “korlátozott számú bevándorlóvízumot ad ki” különleges esetekben.
A moszkvai nagykövetség közölte továbbá, hogy konzuli osztályának alkalmazotti létszámát 75 százalékkal csökkenti. A diplomáciai képviselet azt tanácsolta az amerikai állampolgároknak, hogy orosz vízumuk lejárta esetén június 15-ig hagyják el az országot. Az orosz külügyminisztérium erre reagáló közleménye rámutatott: semmi sem akadályozza az amerikai nagykövetséget abban, hogy feltöltse a kieső állományt. A 400 orosz alkalmazott elbocsátása után ugyanis 280 diplomata és szolgálati útlevéllel akkreditált személy marad a képviseleten. Az amerikaiak számára fenntartott kvóta 455 ember, “ezért nem probléma a fellépett hiányt pótolni, és újrakezdeni a rendes konzuli munkát”
Az állásfoglalás szerint a konzuli szolgáltatások elakadása az amerikai konzuli diplomáciai szolgálat alacsony hatékonyságának jele. “(A leállás) okaként a +helyi személyzet+ kényszerű leépítését nevezik meg. Egyszerűbb lenne azt mondani: nem tudunk és nem akarunk dolgozni” – állt a a dokumentumban. A közlemény szerint a vízumkiadás eddig is hónapokig elhúzódott, amit a külügyminisztérium úgy értelmezett, hogy az amerikai diplomaták Oroszországban nemcsak diplomáciai munkával foglalkoztak.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak úgy fogalmazott, amerikai vízumot beszerezni az elmúlt évben is “csaknem lehetetlen” volt Moszkvában, ezért a nagykövetség most bejelentett döntésének nem lesz komoly negatív hatása. Peszkov az amerikai fél “barátságtalan” lépéseit okolta a helyzet kialakulásáért.
Joe Biden amerikai elnök hivatalban eltöltött első száz napjával kapcsolatban Peszkov azt mondta, hogy Moszkva a választási kampány során használt retorikája alapján jobb viszonyt remélt az új amerikai kormányzattól, mint amilyen mostanra kialakult. Elismerően szólt ugyan a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött új START-szerződés hatályának meghosszabbításáról, de úgy vélekedett, hogy ez csekély hozadéka volt az elmúlt időszaknak.
Közölte, hogy Biden június 11-14. között tervezett londoni és brüsszeli látogatásának idejét nem tekinti a lehetséges orosz-amerikai csúcs elképzelhető időpontjaként. Washingtoni kezdeményezésre egyébként pénteken a Putyin-Biden csúcs lehetőségéről ismét telefonon egyeztetett Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára és Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó.
A Patrusev-Sullivan eszmecserét megelőzően az orosz külügyminisztérium úgy tájékoztatta a TASZSZ hírügynökséget, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter jövő hétre tervezett kijevi látogatásának fényében nem történtek a csúccsal kapcsolatos előkészületek. Patrusev az Argumenti i Fakti című lap pénteki számában megjelent interjújában úgy vélekedett, hogy a Moszkva ellen bevezetett amerikai szankciók és “hasonló demarsok” miatt beszűkülnek a párbeszéd beindításának lehetőségei.
Az orosz biztonsági tanács titkára azzal vádolta Washingtont, hogy nyilatkozatai és tettei elütnek egymástól, de azt hangoztatta, hogy az orosz fél továbbra is kész a konstruktív párbeszédre.
Andrej Bisztrickij, a Valdaj nemzetközi vitaklub alapjának igazgatója a TASZSZ-nak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy Washington az elmúlt napokban azzal a szándékkal élezte ki Moszkvával a feszültséget, hogy az enyhülés hatását érzékeltesse a lehetséges Biden-Putyin-csúcs eredményével. Emellett azzal, hogy az állandó nyomásgyakorlással “helyrerakja” Oroszországot, Washington kedvezőbb tárgyalási pozíciót próbál kialakítani magának.
Biden április 15-én kiadott szankciórendelete megtiltotta az amerikai vállalatoknak, hogy közvetlenül vásároljanak az orosz központi bank, a Nemzeti Jóléti Alap vagy az orosz pénzügyminisztérium által kibocsátott adósságkötvényekből.
Tizenhat jogi és 16 magánszemély ellen az amerikai választásokba való állítólagos orosz beavatkozás címén, további nyolc magán- és jogi személy ellen pedig a Krímben folytatott tevékenység miatt büntetőintézkedések léptek életbe. Emellett tíz hírszerzőnek mondott orosz diplomatának kellett elhagynia Washingtont.
Az egy napra rá bejelentett orosz ellenlépések keretében Moszkva azt tanácsolta az amerikai nagykövetnek, hogy térjen haza konzultációra – az orosz nagykövetet korábban már hazahívták, miután Biden egy interjúban de facto gyilkosnak minősítette Putyint -, és tíz amerikai diplomatát kiutasított.
Az orosz fél bejelentette, hogy meg fogja tiltani az orosz és harmadik országbeli állampolgárok alkalmazását az oroszországi amerikai külképviseleteknek, emellett kitiltott nyolc hivatalban lévő és volt magas rangú amerikai tisztségviselőt, akinek szerepe volt az oroszellenes politika kialakításában és végrehajtásában.
(MTI)
