A legfrissebb adatok szerint példátlan szintre emelkedett a tavalyi pénzügyi évben a brit közfinanszírozás nettó hiteligénye, elsősorban a koronavírus-járvány súlyos reálgazdasági és költségvetési hatásai miatt, és ez hat évtizede nem mért magasságba hajtotta a hazai össztermékhez (GDP) mért brit államadósság-rátát. A brit statisztikai hivatal (ONS) pénteken ismertetett összegzésében kimutatta, hogy a márciusban véget ért 2020-2021-es pénzügyi évben a nettó államadósság-állomány 344 milliárd fonttal 2141,7 milliárd fontra (több mint 900 ezer milliárd forintra) emelkedett. Az ONS számításai szerint ez 97,7 százalékos GDP-arányos nettó államadósság-rátának felel meg.
Az ONS visszatekintő adatsora szerint a brit közszféra nettó adósságrátája a hazai össztermék arányában mérve legutóbb az 1963-ban véget ért pénzügyi évben volt ennél magasabb: akkor 98,3 százalékos nettó államadósság-rátát mértek. Ezt megelőzően közvetlenül a második világháború után volt ennél magasabb a brit adósságteher: az 1946-1947-es pénzügyi év 251,8 százalékos GDP-arányos államadósság-rátával zárult. A közfinanszírozási szektor nettó piaci hiteligénye – az állami bankrészesedések finanszírozási igénye nélkül számolva – a márciusban zárult 2020-2021-es pénzügyi évben 303,1 milliárd font (128 ezer milliárd forint) volt, 246,1 milliárd fonttal magasabb, mint a tavaly márciusban véget ért előző pénzügyi évben.
A statisztikai hivatal pénteki elemzése szerint a brit államháztartási szféra soha nem vett fel ilyen mennyiségű hitelt egyetlen pénzügyi év alatt azóta, hogy ennek a mutatónak a rendszeres közlése 1947-ben elkezdődött. Az ONS számításai szerint mindez azt jelenti, hogy a hazai össztermékhez mért államháztartási hiány a múlt hónapban véget ért pénzügyi évben 14,5 százalék volt. Ez szintén rekord a második világháború óta eltelt időszakban: ennél magasabb GDP-arányos közfinanszírozási hiányt legutóbb az 1946 márciusában zárult pénzügyi évben mértek, amikor 15,2 százalék volt az államháztartási deficit.
Az elemzés szerint a koronavírus-járvány hatásainak enyhítését célzó költségvetési juttatások, az adóbevételek ezzel egy idejű visszaesése és a hazai össztermék zuhanása egyaránt hozzájárult a nettó államadósság-ráta és a deficit emelkedéséhez az elmúlt pénzügyi évben. A koronavírus-járvány tavaly tavaszi első hullámának megfékezését célzó, 2020 márciusának végén bevezetett első országos zárlat szabadesésszerű zuhanást okozott a brit gazdaságban: a tavalyi második negyedévben 19,5 százalékkal, 2020 egészében átlagosan 9,8 százalékkal esett reálértéken a brit hazai össztermék, amely így a 2013-ban elért szintre zuhant vissza.
A tavalyi második negyedévi és az egész éves GDP-zuhanás egyaránt példátlan mértékű volt a modern brit gazdaságtörténetben. A jelenlegi pénzügyi évre szóló költségvetés, amelyet Rishi Sunak pénzügyminiszter március elején terjesztett be a londoni alsóházban, még erre a pénzügyi évre is 10,3 százalékos GDP-arányos deficittel számol.
(MTI)
