Ukrajna akár atomfegyverek beszerzését is fontolóra veheti, ha a Nyugat nem ad katonai támogatást a védekezéshez – mondta a berlini ukrán nagykövet csütörtökön a hazája térségében indított orosz csapatösszevonással kapcsolatban. Andrej Melnyik a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádióban egy interjúban elmondta, hogy adataik szerint a kilencvenezret is elérheti az Oroszországgal közös határ térségében felvonultatott orosz katonák száma. Mint mondta, ez a művelet a közkeletű németországi vélekedéssel szemben nem csupán “erőfitogtatás vagy kardcsörtetés”, hanem az ukrán államiság felszámolására irányuló orosz szándék megnyilvánulása.
Kifejtette, hogy Oroszország támadásra készül, Ukrajnának pedig meg kell védenie magát. Ennek egyik módja a NATO-csatlakozás, a másik pedig a katonai képességek megerősítése, amihez ugyancsak nyugati támogatás szükséges. A Nyugat szolidaritásról biztosító szavak mellett modern fegyverrendszerek is kellenek az önvédelemhez – mondta a diplomata. Jelezte: hathatós támogatás hiányában előállhat olyan helyzet, amelyben fontolóra kell venni Ukrajna “nukleáris státuszának” megteremtését, vagyis atomfegyver beszerzését.
Ukrajna a budapesti memorandum elnevezésű nemzetközi megállapodásban vállalta, hogy biztonságának szavatolásáért cserébe lemond atomfegyvereiről és csatlakozik az atomsorompó egyezményhez. Az ország területi épségére és politikai függetlenségére az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország vállalt garanciát az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 1994-ben tartott budapesti konferenciáján aláírt megállapodással.
Kijev álláspontja szerint Oroszország a kelet-ukrajnai “oroszbarát szakadárok” feltételezett “támogatásával” és a Krím félsziget demokratikusan kifejezett akaratának teljesítésével – Kijev szerint a “nemzetközi jogot sértő elcsatolásával” – megsértette a megállapodást. A Kreml nem ért egyet ezzel a helyzetértékeléssel.
(DÉL-AMERIKAI MAGYAR HÍRLAP / MTI nyomán)
