Peruban ma általános választásokat tartanak – ez egyúttal elnökválasztást is jelent Dél-Amerika harmadik legnagyobb országában. A legutóbbi választás óta négy elnököt “fogyasztott el” az ország. A 2016-ban megválasztott, amerikai állampolgársággal is rendelkező Pedro Pablo Kuczynski Godard 2018-ban korrupciós vádak miatt volt kénytelen távozni. Utódát, Martín Alberto Vizcarra Cornejo-t közjogi felelősségre vonási eljárással távolította el a hatalomból a Kongresszus. Az őt követő elnököt, Manuel Arturo Merino de Lama-t a kitört tüntetéshullám, és az azon történt halálesetek söpörték el a hatalomból – mindössze öt napnyi elnökség után. Még ezzel sem sikerült “rekordot” döntenie a “perui rövid elnökségek listáján”, de megismételte Luis La Puerta de Mendoza 5 napos eredményét – aki 1879 december 18 és 23-a között volt Peru elnöke. Némi megnyugvást a zavaros belpolitikai helyzetbe Francisco Sagasti jelenlegi, centrista államfő 2020 novemberi hatalomba jutása jelentett – azonban az ő politikai szerepe Peru történelmében várhatóan csak a 2021-es választás (remélhetőleg) békés levezénylésére terjed majd ki.
(Ministerio de la Producción del Perú, CC BY-SA 4.0, link)
A helyzet a legkevésbé sem rózsás, és jól mutatja Peru reménytelen megosztottságát. Tizenkét elnökjelölt versenyez az elnökség elnyeréséért, köztük a korábbi elnök, Alberto Ken’ya Fujimori lánya, Keiko is – aki a legjelentősebb közvélemény-kutatók szerint a választás napjára gyakorlatilag átvette a vezetést – azonban egyikük sem tudhatja még a választók 10%-át sem maga mögött. Az elmúlt években tapasztalt politikai turbulenciák miatt jelenleg gyakorlatilag megjósolhatatlan, hogy ki lesz a Magyarországnál majd tizennégyszer nagyobb, 32 milliós ország elnöke. Az borítékolható, hogy a mostani első fordulóban nem választják még meg az ország elnökét – ahhoz ugyanis 50% feletti eredményt kellene elérnie az egyik jelöltnek. A második fordulóra a két legtöbb szavazatot szerzett elnökjelölt részvételével kerül majd majd sor júniusban. A megválasztott elnök végül július 28-án foglalhatja majd el hivatalát – elméletileg 5 évre – de ezt a korábbiak tükrében Peruban sosem lehet biztosra venni.
Akárki is legyen a végső befutó, az már egyértelműnek látszik, hogy az új elnöknek rettentő nehéz dolga lesz a politikai megosztottságba belefásult perui társadalom összekovácsolásával. Ha a lehetetlennek látszó feladatot meg is oldaná, maradna még mellette bőven teendő számára az ország gazdaságának rendbetételével is. Peru gazdasága 2020 második negyedévében gyakorlatilag összeomlott: a világ fontosabb gazdaságai közt messze a legnagyobb mértékben, 30,2%-kal esett a perui nemzeti össztermék.
A megoldásra váró feladatok cseppet sem könnyűek, miközben az új elnök – bárki is legyen az – az ország megosztottsága miatt erős politikai ellenszélre is számíthat.
(DÉL-AMERIKAI MAGYAR HÍRLAP)