Hivatalosan felvette politikai céljai közé Németország európai uniós (EU-) tagságának megszüntetését vasárnap véget ért drezdai kongresszusán a német szövetségi parlament (Bundestag) legnagyobb ellenzéki pártja, az Alternatíva Németországnak (AfD). A kongresszusi határozat szerint felveszik a szeptemberi Bundestag-választásra készülő programba, hogy az AfD elengedhetetlennek tarja Németország EU-tagságának felszámolását, és “egy új európai gazdasági-, és érdekközösség” megalapítását.
Jörg Meuthen társelnök, európai parlamenti képviselő a szavazás előtt a határozati javaslat elvetését kérte, mondván, pártjának megvalósítható ügyek mellett kellene kiállnia, hiszen “a politika a lehetőségek művészete”. Az 550 kongresszusi küldött többsége végül a társelnökkel szemben foglalt állást.
Hasonló vita bontakozott ki több más határozati javaslat esetében is. Így például arról az indítványról, miszerint az AfD-nek a menedékjoggal rendelkezők családegyesítésének megtiltását is fel kell vennie a választási programba. A vitában egy hozzászóló rámutatott, hogy e tiltás jogilag nem megvalósítható, mire a kezdeményezők részéről Björn Höcke, a türingiai tartományi pártszervezet vezetője kifejtette, hogy nem jogi, hanem politikai természetű ügyről van szó. A javaslatot végül megszavazták.
A menekültügyi szabályozás mellett a migráció egyéb vetületeivel is foglalkoztak a szociáldemokratákkal (SPD) kormányzó CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló ellenzéki párt kongresszusán. Így például egy határozatban lobbicsoportok kitalációjának minősítették, hogy a nemzetgazdaság teljesítőképességének fenntartásához szakképzett külföldi munkavállalókra is szükség van, és hitet tettek amellett, hogy Németországban, Japán példáját követve, erősen korlátozni kell a munkavállalási célú bevándorlást.
Foglalkoztak a kongresszuson a koronavírus-világjárvánnyal is, amellyel kapcsolatban határozatot hoztak a többi között arról, hogy nem kellően megalapozottak a szájat és az orrot takaró maszk viselését előíró szabályok, ezért az AfD elutasítja a maszkviselési kötelezettséget.
Az AfD-t 2013-ban alapították. Tevékenységének első szakaszában mindenekelőtt az euróövezeti pénzügyi-, és államadósság-válság kezelésének bírálatára összpontosított, majd 2015-től a szövetségi kormány menekültügyi politikájának éles elutasítására, újabban pedig a koronavírus-járvány elleni védekezés kritikájára.
Az AfD a legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson a szavazatok 12,6 százalékát szerezte meg. Országos választói támogatottsága, a legutóbbi mérések szerint, 10 és 12 százalék között van.
(MTI / címlapkép: Cherubino, CC BY-SA 3.0, link)
