A következő hónapokban az inflációs bizonytalanság lehet a legnagyobb kihívást, nyárig átmenti kiugrások is előfordulhatnak – írta az MNB Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntés indoklásában. A testület változatlanul hagyta az alapkamat 0,60 százalékos szintjét, és nem változtatott a kamatfolyosón sem. Az MNB továbbra is az árstabilitást tekinti a legfontosabbnak. Értékelésük szerint a globális folyamatokat továbbra is a koronavírus határozza meg, elsősorban az oltási folyamat, amely azonban világszerte lassú. A laza monetáris kondíciók továbbra is tartósnak látszanak mind a térségben, mind a világ más részein – írták.
A testület szerint a belföldi helyzet bizakodásra ad okot. A magyar gazdaság az uniós átlagnál kevésbé esett vissza, a munkanélküliség aránya alacsony, a beruházások szinten maradtak, és gyorsan helyreállhat mind a kínálati, mind a keresleti oldal. Utóbbit a lakosság jövedelmének emelkedése is támogatja, ráadásul az oltások jobban haladnak, mint másutt Európában – tették hozzá. A várakozásokhoz képest a folyó fizetési mérleg egyenlege szintén kedvezőbben alakult, és várhatóan tovább javul a következő években. Az államadósság az idén ismét csökkenő pályára áll, az ország nettó külső adóssága tovább mérséklődik. A GDP-növekedés egyelőre mérséklődik a korlátozások meghosszabbítása, és a termelési láncokban jelentkező fennakadások miatt. Éves szinten az idén 4,0 és 6,0 százalék között, jövőre 5,0 és 6,0 százalék között alakulhat a gazdasági növekedés az MNB szerint.
Az infláció a második negyedévben megközelítheti az 5 százalékot, nagyrészt az üzemanyagok drágulása, és az adóváltozások miatt. Az átmeneti hatások kifutásával az infláció a nyári hónapoktól visszatér a jegybanki toleranciasávba. Éves szinten az idén 3,8-3,9 százalékos infláció, és 3 százalék körüli adószűrt maginfláció várható. A jegybank figyeli a gazdaság újraindítás hatásait, hogy időben semlegesítse az inflációt erősítő hatásokat – írták.
A monetáris tanács kiemelte, hogy az MNB a gazdaság helyreállítását továbbra is támogatja. Eszközeik közül elsősorban az NHP Hajrá konstrukció, a Növekedési Kötvényprogram és az állampapír-vásárlás jelentőségét emelték ki.
Közölték, hogy az egyhetes betéti eszköz kamatát a jegybank továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg, és ameddig az inflációs kockázatok indokolják, az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata között fennmarad a különbség. Március végén újabb eurolikviditást nyújtó devizaswap tender következik, amely a monetáris kondíciók stabilitásához járul hozzá – jelezték.
A monetáris tanács kiemelten figyeli követi a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatvállalás alakulását, és a gazdasági újraindítás inflációs hatásait. Felfelé mutató kockázatok esetén az MNB készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására – olvasható a közleményben.
MNB: az üzemanyagárak emelkedése növelte februári inflációt
Februárban az infláció emelkedését az üzemanyagárak növekedése okozta, a kőolaj világpiaci árának múlt havi emelkedésével párhuzamosan. Az előző hónaphoz képest az infláció 0,4 százalékponttal 3,1 százalékra emelkedett, míg a maginfláció 0,1 százalékponttal 4,1 százalékra csökkent- kommentálta a legfrissebb inflációs adatokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,4 százalékos értéket mutatott, ami 0,1 százalékponttal alacsonyabb az előző havinál. A tartósabb inflációs tendenciákat megragadó másik két jegybanki alapmutató közül a keresletérzékeny termékek árindexe változatlanul 3,4 százalékon maradt, a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja 0,2 százalékponttal 3,8 százalékra mérséklődött az előző hónaphoz képest.
Az üzemanyagok árváltozása tavaly február óta először növelte az átfogó inflációs rátát.
Az MNB elemzése kitért arra is, hogy az árazási döntéseket a koronavírus-járvány megjelenését követően nagyobb változékonyság és a szokásostól eltérő szezonális mintázat jellemezte. Tavaly szeptembertől a dezinflációs hatások erősödésével párhuzamosan az év utolsó hónapjaiban általánosan alacsonyabb árdinamika volt megfigyelhető. Az idei év első hónapjaiban pedig a tavalyinál alacsonyabb átárazás valósult meg.
A tartós iparcikkek inflációjának emelkedését részben a termékkör általános árnövekedése, részben pedig a használtautók árának tavalyi csökkenése okozta.
Az élelmiszerek inflációja tovább mérséklődött februárban. A termékkörön belül a feldolgozatlan élelmiszerek árindexének mérséklődéséhez döntően a friss zöldségek járultak hozzá, míg a feldolgozott élelmiszerek körében a feldogozott hústermékek visszafogottabb árváltozása magyarázza az infláció csökkenését – állapította meg az MNB.
(MTI)