Szombaton letartóztatásba helyezték Bolívia korábbi elnökét, a liberális-konzervatív Jeanine Áñez-t. Az egykori elnöknő – sokak szerint a CIA-ügyöke – egy évig állt az ország élén, mint “ideiglenes, megbízott” elnök. Áñez a kommunista Evo Morales 2019-es, puccsal történt elmozdítását – lemondatását, kinek hogy-tetszik – követően töltötte be az elnöki tisztséget. Az újabb választáson azonban ismét csak a szélsőbaloldali erők nyertek, egyúttal gyakorlatilag legitimálva ezzel Morales 2019-es választási eredményét is.
A 2020 óta immáron liberális-kozervatívból szociáldemokrata, “harmadik utas” köntösbe bújt Áñez körül elfogyott a levegő politikai értelemben. A 2020-as választásokon hatalomra került szélsőbaloldali rezsim vizsgálatokba kezdett a 2019-ben a szavazatok 47,08%-ával toronymagasan elnökké választott Morales puccsszerű elmozdítása ügyében. A 2019-es választásokon a két kihívó; Carlos Mesa 36,51%-ot, Chi Hyun Chung 8,78%-ot szerzett.
Jeanine Áñez ahogy eddig it, továbbra is tagad: szerinte nem államcsíny zajlott 2019-ben, hanem “alkotmányos jogutódlás”. Arra kéri külföldi politikai támogatóit – az Amerikai Államokat és az EU-t – hogy küldjenek jogi szakértőket az ellene zajló büntetőeljárás felügyeletére.
A jelenleg Argentínában, politikai száműzetésben élő Evo Morales is megszólalt az ügyben:
“Igazságot kell szolgáltatni a 2019-es puccs 36 halálos áldozatának, nyolcszáz sebesültjének és az 1500 illegálisan fogva tartott embernek. Az élet, a demokrácia és a gazdaság elleni támadásért a tetteseknek felelniük kell” – írta a mikroblogjában.
Az amerikai külügyminisztérium sem hagyta szó nélkül a letartóztatást: az “emberi jogok és a törvények betartását kérték” a bolíviai vezetéstől.
A letartóztatott exelnöknő bírálói és támogatói egyaránt tüntetésekbe kezdtek a La Paz-i ügyészség épülete előtt. A tüntetők egyike azt hangoztatta, hogy sok ember haláláért kell felelnie Áñez-nek. A maximális kiszabható legsúlyosabb büntetés lenne megfelelő Jeanine Áñez számára, tette hozzá.
(Dél-amerikai Magyar Hírlap)
