Magyarországot, a magyar kormányt, a magyar miniszterelnököt egyértelmű tisztelet, nagyrabecsülés és támogatás övezi a washingtoni Fehér házban – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter kedd este Facebook-oldalán. Szijjártó Péter azt követően nyilatkozott, hogy Washingtonban egyedüli uniós külügyminiszterként részt vett Izrael és az Egyesült Arab Emírségek, valamint Bahrein közötti békemegállapodás aláírási ceremóniáján. A miniszter szerint a Fehér ház kertjében tartott esemény a törtélemkönyvek lapjaira kerülhet. Két olyan megállapodást írtak alá, amely teljesen új fejezetet nyithat, a háborúzás, a terrorizmus helyét átveheti a béke. Ez – mint kiemelte – azért is fontos, mert a Közel-Kelet biztonsága befolyásolja Európa biztonsági helyzetét is. A miniszter úgy vélekedett: Donald Trump amerikai elnök olyan teljesítményt nyújtott, olyan megállapodásokat hozott tető alá, amelyeket nem sokan gondoltak volna. “Ilyenekért szoktak Nobel-békedíjat kapni” – jegyezte meg.
A külügyminiszter útja során több megbeszélést is folytatott, például Robert O’Brien amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval és Mark Meadows-zal, Donald Trump kabinetfőnökével. Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolata még sosem volt ilyen jó. Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump is őszintén, világosan beszél víziójáról, a politikai korrektség, a képmutatás egyikőjükre sem jellemző, ez pedig megteremti a kiváló együttműködés lehetőségét. Továbbá mindketten határozottan fellépnek az illegális migrációval szemben, hasonlóan gondolkodnak a keresztény közösségek védelméről, a családok támogatásáról, továbbá világpolitikai kérdésekben is egyetértenek.
A külügyminiszter útja során megállapodást írtak alá a legnagyobb magánkézben lévő, tőzsdén lévő űrkutatási cég és a magyar kormány között is. Energiakérdésekről Szijjártó Péter azt mondta: Washingtonban elismerésüket fejezték ki, hogy Magyarország megállapodott a Shellel egy hosszútávú gázvásárlási konstrukcióról. Szijjártó Péter kiemelte, Magyarország számára kiemelt fontosságú, hogy minél több forrásból és minél több útvonalon tudjon földgázt beszerezni.
Szijjártó Péter találkozott továbbá David Cornsteinnel, aki budapesti nagykövetként befejezi tevékenységét, novemberben visszatér az Egyesült Államokba. Ennek kapcsán a miniszter azt is elmondta, hogy javaslata szerint – amit Orbán Viktor el is fogadott – Takács Szabolcs, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban a Brexit Magyarországot érintő külpolitikai és külgazdasági hatásai kezelésének összehangolásáért felelős miniszteri biztosa lehet Magyarország következő washingtoni nagykövete.
Magyarország támogatja az Egyesült Államok közel-keleti politikáját az Európai Unióban
Magyarország támogatni fogja az Egyesült Államok közel-keleti politikáját az Európai Unióban – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán azt követően, hogy kedden Washingtonban találkozott Jared Kushnerrel, Donald Trump amerikai elnök vejével és főtanácsadójával, aki jelentős szerepet játszott az új közel-keleti békemegállapodás kidolgozásában. Szijjártó Péter, aki Washingtonban egyedüli európai uniós külügyminiszterként vett részt az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek, valamint Bahrein közötti békemegállapodás aláírási ceremóniáján, a Facebook-oldalán számolt be a Jared Kushnerrel tartott fehér házi találkozójáról.
“Biztosítottam Magyarország további támogatásáról, és elmondtam neki, hogy a jövőben számíthat arra, hogy Magyarország támogatja az Egyesült Államok Közel-Kelet politikáját az Európai Unióban” – írta bejegyzésében.
A külgazdasági miniszter utolsó washingtoni tárgyalásainak egyikén Dan Brouillette energiaügyi miniszterrel folytatott megbeszélést. Ezzel kapcsolatban Facebook-oldalán felidézte: “Új helyzet áll elő jövő év elejétől Magyarország gázellátásában. A horvátországi LNG-terminál megépítésével megnyílik a cseppfolyósított gáz piaca hazánk számára. Éves gázfogyasztásunk 10 százalékát az LNG terminálon keresztül fogjuk fedezni, ráadásul most először rendelkezünk olyan hosszú távú gázvásárlási szerződéssel, amelyet nem orosz céggel kötöttünk.”
Szijjártó Péter közlése szerint a Shell 250 millió köbméter gázt fog az országba szállítani évente a következő hat esztendőben. Magyarország pedig hét szomszédja közül hattal már összekötötte gázvezeték-hálózatát, már csak a Szlovéniával való összeköttetést kell megteremteni.
Energiakérdésekről a miniszter egy korábbi bejegyzésében azt mondta: Washingtonban elismerésüket fejezték ki, hogy Magyarország megállapodott a Shell céggel egy hosszútávú gázvásárlási konstrukcióról. Egyúttal kiemelte, Magyarország számára kiemelt fontosságú, hogy minél több forrásból és minél több útvonalon tudjon földgázt beszerezni.
Donald Trump: új Közel-Kelet születik az Izraellel kötött békemegállapodások nyomán
Új Közel-Kelet születik – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek, illetve Bahrein közötti békemegállapodás aláírási ceremóniájának megnyitóján a Fehér Házban kedden. Hazugságok, árulások sorozata, a terror ördögi köre akadályozta a közel-keleti megbékélési folyamatot évtizedeken keresztül – fogalmazott Trump, és leszögezte: ma a világ azt látja, hogy a térségben inkább a megértést, az együttműködést választják.
Ez “egy hihetetlen és nagyon fontos nap” az egész világ számára – hangsúlyozta Trump.
A ceremóniát a Fehér Ház Rózsakertjében tartották, az amerikai elnök és a dokumentumot aláíró politikusok a balkonon mondták el – a meghívott vendégek, köztük az Európai Unióból egyedüliként Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter előtt – a beszédeiket. Ezt követően a diplomáciai viszony létrehozásáról is szóló megállapodások szövegét három példányban, angol, arab és héber nyelven írták alá az érintettek: Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő, Abdalláh bin Zajid Ál Nahajan, az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere és Abdel-Latif az-Zajáni, a Bahreini Királyság diplomáciájának irányítója.
Donald Trump a többi között azt hangoztatta a beszédében: “ma délután megváltoztatjuk a történelem menetét”. Hangsúlyozta, hogy “évtizedek megosztottsága és konfliktusa után elérkeztünk egy új Közel-Kelet hajnalához”. Az Ábrahám Egyezménynek nevezett megállapodások megkötését olyan “nagy lépésnek” nevezte, amelynek révén a “többféle hitű és többféle háttérrel rendelkező emberek békességben és jólétben élhetnek együtt”.
“Ez az egyezmény azt bizonyítja, hogy a térség nemzetei szakítanak a múlt kudarcot vallott megközelítéseivel. A Közel-Kelet népeinek többé nem megengedett az Izrael iránti gyűlölet mint hivatkozás a radikalizmusra vagy szélsőségességre” – fogalmazott.
Az izraeli kormányfő és a két arab külügyminiszter egyaránt köszönetet mondott az amerikai kormányzatnak és személyesen Donald Trumpnak is az egyezmény tető alá hozásáért.
“Akik a háború sebeit hordozzák, különösen nagy becsben tartják a béke jótéteményeit” – fogalmazott Benjámin Netanjahu, aki beszédében személyes emlékeket is felidézett. A zsidó állam miniszterelnöke megjegyezte: reményei szerint ehhez a megállapodáshoz csatlakoznak majd más arab országok is, és az egyezmény “egyszer s mindenkorra véget vethet az izraeli-arab konfliktusnak”.
Az emírségek külügyminisztere köszönetet mondott az izraeli kormányfőnek azért, hogy “leállította a palesztin területek annektálását”. A bahreini külügyminiszter pedig “igazságos, átfogó és tartós” megoldásra szólította fel Izraelt a palesztinokkal folytatandó tárgyalásokon. A miniszter kétállami megoldást sürgetett, azaz Izrael mellett létrehozandó palesztin államot szorgalmazott.
Az Ábrahám Egyezmény értelmében az emírségek és Bahrein is diplomáciai viszonyt létesít Izraellel, nagykövetséget nyit a zsidó államban, és felfuttatja a gazdasági és politikai együttműködést is. Izrael ugyanakkor felfüggeszti a ciszjordániai palesztin területek annektálását.
Az amerikai elnök a ceremónia előtt a Fehér Ház Ovális Irodájában külön-külön fogadta az izraeli kormányfőt, valamint az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein külügyminisztereit. Netanjahuval folytatott megbeszélésén az amerikai elnök azt mondta, hogy “legalább öt vagy hat ország” már jelezte, hogy hamarosan csatlakozik az egyezményhez. Azt azonban nem nevezte meg, hogy mely országokról is lenne szó.
(MTI / címlapkép: MTI/KKM)