Deutsch Tamás: az EU-ban véget kell vetni a tagállamokkal szembeni politikai és ideológiai hidegháborúnak
Az Európai Uniót legyengítő megosztottság felszámolása érdekében véget kell vetni a tagállamokkal szemben viselt politikai és ideológiai hidegháborúnak és a kettős mérce alkalmazásának – jelentette ki Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő szerdán Brüsszelben abban a plenáris EP-vitában, amely Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöknek az unió helyzetét értékelő beszédét követte. A magyar EP-képviselő arról beszélt, hogy az unió mindennapjait súlyos megosztottságok terhelik, amelyek miatt elvesztette vezető szerepét a világban.
Deutsch Tamás véleménye szerint az unión belüli intézményes megosztottság felszámolására az Európai Bizottságnak egyebek mellett kezdeményeznie kell, hogy valamennyi uniós állampolgár egyformán hozzáférhessen a szabad munkavállalás lehetőségéhez más tagországokban. Továbbá haladéktalanul javaslatokat kell tennie a kelet- és közép-európai kis- és közepes vállalkozásokat (kkv-k) hátrányosan megkülönböztető jogszabályok, így a szállítás és a szállítmányozás területén is megosztottsághoz vezető versenyhátrányok megszüntetésére.
Aláhúzta: azonnal szülessen döntés Románia, Bulgária és Horvátország schengeni csatlakozásáról. Évtizedes uniós tagságuk ellenére ezen országok állampolgárai még mindig kirekesztettek a szabad mozgást biztosító európai rendszerből. Ez az állapot szintén szomorú szimbóluma az unió megosztottságának – emelte ki.
Az uniós bizottságnak szerinte olyan új jogalkotási javaslatokat kell megfogalmaznia egyebek mellett a klímavédelem, a szociális pillér és a bevándorlás kérdéseiben, amelyek nem újabb vagy a jelenleginél mélyebb megosztottsághoz, ideológiai vitákhoz vezetnek, hanem amelyek a tagállamok és az uniós intézmények széles körű támogatását élvezik.
Az Európai Bizottság elnökének az uniós források elosztására vonatkozó terveiről a fideszes képviselő magyar újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy az uniós bizottság hamarosan megjelenő jogszabálytervezete a források szabályos, az alapszerződésben megfogalmazott értékeket szolgáló felhasználását irányozza elő. Von der Leyen az unió pénzügyi érdekeinek védelméről beszélt – húzta alá.
Az uniós bizottság elnöke “láthatóan letett arról a helytelen elképzeléséről, hogy a politikai furkósbotként használható jogállamisági mechanizmust mantrázza” – tette hozzá Deutsch Tamás. Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában azt közölte, karnyújtásnyira kerültek a magyarok az európai minimálbérhez és az egészségügyi unióhoz.
“Hiszünk benne, hogy a tisztességes megélhetés, a tisztességes bér és a magas szintű egészségügyi ellátás minden európai magyarnak jár” – fogalmazott a képviselő.
Molnár Csaba DK-s EP-képviselő a vitában felszólalva azt mondta, hogy a jelenleg tapasztalt rendkívüli idők rendkívüli tettekre sarkallták az Európai Uniót, így születhetett meg az európai munkahelyeket és állampolgárokat védő gazdasági mentőcsomag. Szavai szerint azonban Orbán Viktor miniszterelnök akadályozni kívánja a csomag elfogadását az abban szereplő – a jogállamiságot érintő – politikai feltételrendszer miatt. A képviselő véleménye szerint ragaszkodni kell ezen feltételekhez, amelyek nemcsak az európaiakat, de a tisztességes magyar emberek millióit is védik.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője felszólalásában azt mondta, kétségek vetődnek fel az Európai Bizottság szavahihetőségét illetően. A bizottság többször hangoztatta ugyanis azt, hogy nem köt kompromisszumot a jogállamiság kérdésével kapcsolatban, a szavakat azonban nem követték tettek. Arra emlékeztetett, hogy a nemrégiben Magyarországon járt Annegret Kramp-Karrenbauer német honvédelmi miniszter “a magyar történelem egyik legnagyobb fegyverkereskedelmi szerződését tárgyalta le”. Nem csoda, hogy így nincs előrelépés a magyar jogállamiság ügyében – hangoztatta.
Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője közleményében történelmi áttörésnek nevezte Ursula von der Leyen kiállását az egészségügyi unió koncepciója mellett. Áttörésként értékelte azt is, hogy az Európai Bizottság elnöke felvetette a tagállami egészségügyi kompetenciák újragondolását is, ami – véleménye szerint – elengedhetetlen az egészségügyi rendszerek között meglévő súlyos egyensúlytalanságok megszüntetéséhez.
“Erős egészségügy nélkül nincs erős nemzet. Erős ellátórendszerek nélkül nincs erős Európa” – fogalmazott a szocialista képviselő.
Szijjártó: a kormány 1,6 milliárd forint támogatást adott a Güntner fejlesztéséhez
Felavatták a Güntner-Tata Hűtőtechnikai Kft. 65 ezer négyzetméteres, digitalizált megoldásokkal ellátott új logisztikai központját szerdán, ahol Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy a fejlesztéshez a magyar kormány 1,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott. A Güntner csoport összesen 7,7 milliárd forintos fejlesztést valósított meg.
Szijjártó Péter kiemelte, a tatai üzemben 150 új munkahely jött létre a vállalatcsoport európai logisztikai központjának létrehozásával és egy 1200 négyzetméteres kapacitásbővítő beruházással.
A miniszter szólt arról, hogy a rendszerváltás után a Güntner az első német befektetők egyikeként 2 ezer négyzetméteren indította el termelését és 30 év elteltével 40 ezer négyzetméteren készítenek világszínvonalú berendezéseket. A vállalattal 2019-ben kötött stratégiai megállapodást a kormány.
Szabó János, a Coolbridge Kft. nevet viselő logisztikai központ ügyvezető igazgatója elmondta, a Güntner logisztikai feladatait végzik el, integráló szerepet töltenek be az európai és tengerentúli vállalatcsoport gyárainak alapanyag-ellátásában és vevőinek kiszolgálásában.
A német tulajdonú Güntner hűtés- és klímatechnikával kapcsolatos ipari felhasználású elpárologtatókat, léghűtőket, kondenzátorokat, továbbá különleges megoldásokat kívánó termékeket gyárt világszerte.
A Coolbridge Kft. területe 65 ezer négyzetméter, melyen egy 6500 négyzetméteres magasraktár, 42 ezer négyzetméternyi egyéb tároló rendszer, valamint egy irodaépület található.
Az új beruházással létrehozott áruelosztó központ 2019 december elsején kezdte meg üzemszerű működését 70 alkalmazottal. Naponta átlagosan 60 kamion fordul meg a telephelyen, ami 300-400 raklap készáru rakodását és szállítását jelenti 5 kontinens több mint 60 országába, több mint 2500 címre.
(MTI/Illyés Tibor)
Schwarczenberger Tamás, a Güntner-Tata Kft. ügyvezető igazgatójának tájékoztatása szerint a társaságnál 1990-ben mindössze 31 dolgozóval indult el a hőcserélők gyártása. Az elmúlt 30 évben a tatai üzem a cégcsoport legnagyobb gyártóüzemévé vált, 1300 embert foglalkoztat és 2019-ben 60,5 milliárd forint árbevételt ért el.
A Güntner-Tata mérnökei fejlesztik a teljes cégcsoport számára az új gyártástechnológiákat, valamint segítenek Indonéziában, Mexikóban és Romániában a Güntner üzemek munkatársainak oktatásában, a legjobb gyártási folyamatok kialakításában.
Termékeik több mint 95 százalékát exportálják, az itt gyártott hőcserélőkkel hűtik a londoni Royal Albert Hall-t, a dubaji fedett sípályát, több Forma 1-es csapat szélcsatornáját, de a kínai Alibaba szerverhűtéséről a Güntner-Tata termékei gondoskodnak. Magyarországon kiemelt partnereik a mohácsi Pick vágóhíd, a Zeneakadémia és az Országgyűlési Hivatal.
Heroinkereskedőket ítélt el a bíróság
A bíróság részben ítéletet mondott abban az ügyben, amelyben hat embert vádolnak kábítószer-kereskedelem bűntettével – derült ki a Fővárosi Törvényszék szerdai közleményéből. Azt írták, a vád szerint az elsőrendű vádlott heroinkereskedelemmel foglalkozott Budapesten. Az ismeretlen forrásból származó kábítószert továbbértékesítette többek között a másodrendű vádlottnak, aki szintén továbbadta azt mások mellett a harmad- és a negyedrendű vádlottnak.
A harmadrendű vádlott viszonteladóként továbbadta a heroint az ötöd- és a hatodrendű vádlottaknak, akik szintén továbbértékesítették a szert. Az ügyészség az első-, másod-, harmad- és negyedrendű vádlottakat jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettével, míg az ötödrendű és hatodrendű vádlottakat társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettével vádolja.
Az előkészítő ülésen az ügy másod-, ötöd- és hatodrendű vádlottjai beismerték bűnösségüket és egyúttal lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról is, így a törvényszék a másodrendű vádlottat 5 és fél év börtönbüntetésre, az ötöd- és hatodrendű vádlottakat pedig 2-2 év – 4 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte.
Az ítélet utóbbiak esetében jogerős, míg a másodrendű vádlott esetében az ügyész súlyosításért fellebbezést jelentett be. A másik három vádlott ügyében az eljárás novemberben folytatódik.
Földet oszt a Mi Hazánk
“Virradat” programja keretében földosztásba kezd a Mi Hazánk Mozgalom, azokon a településeken, ahol a párt színeiben politizáló polgármester vezeti az önkormányzatot – jelentette be a szervezet elnöke szerdán sajtótájékoztatón Budapesten. A vidék elnéptelenedésének megállítása érdekében, Ásotthalmon, Cserháthalápon és Homorúdon kezdődik meg a földosztás – közölte Torozckai László.
A program keretében olyan magyar állampolgárok juthatnak egy-egy holdnyi földterülethez, akik “szeretnének a magyar föld közelébe visszamenni” – tette hozzá.
Példaként említette, hogy Ásotthalmon számos elhagyott tanyahely áll rendelkezésre. Van amelyik önkormányzati tulajdonú, ám a többség magántulajdonban van, így a település anyagi lehetőségei határozzák meg a földosztás mértékét.
Ugyanakkor támogatást kívánnak nyújtani a családoknak a házépítéshez is; ehhez több vállalkozás felajánlotta már a pártnak a segítségét – fűzte hozzá. Arról is szólt, hogy a “Virradat” program része, hogy elősegítsék élelmiszer-feldolgozó üzemek telepítését a kistelepüléseken. Ennek keretében, a Belügyminisztérium 200 millió forintos támogatásával megkezdődött egy chipgyártó üzem létrehozása Ásotthalmon – mondta Toroczkai László.
A sajtótájékoztatón Éberling Balázs a Baranya megyei Homorúd polgármestere bejelentette, hogy belépett a Mi Hazánk Mozgalomba.
Újabb tíz regionális vasútvonalon állítja vissza az eredeti menetrendet a MÁV és a GYSEV
Újabb tíz regionális vasútvonalon állítja vissza az eredeti menetrendet a MÁV és a GYSEV – közölte a MÁV szerdán a vasúttársaság honlapján. A tájékoztatás szerint felülvizsgálták a regionális vonalakon június 6-tól bevezetett, ideiglenes járványügyi menetrendeket. A MÁV és a GYSEV október elsején tíz vasútvonalon állítja vissza az eredeti menetrendet, a pótlóbuszok helyett ismét vonatok szállítják az utasokat, és újraindulnak a pótlás nélkül leállított járatok is – írják a közleményben.
Felidézik, hogy a szolgáltatók tíz másik vasútvonalon már augusztus 1-jén visszatértek az alapmenetrendhez.
A MÁV ismerteti, a járványhelyzettel kapcsolatos veszélyhelyzeti intézkedések következtében a belföldi utasforgalom március és május között kevesebb mint harmada volt a vasúton, mint a tavalyi év azonos időszakában. A regionális járatok többségének átlagos utasszáma még a tíz embert sem érte el, ezért június 6-tól ideiglenes járványügyi menetrendet vezettek be a regionális vonalakon, pótlóbuszokat állítottak forgalomba.
A részletes menetrendeket a MÁV (www.mavcsoport.hu) és a GYSEV (www.gysev.hu) honlapján, valamint az állomási hirdetményeken teszik közzé.
Fegyházat kért a kémkedéssel vádolt egykori jobbikos politikusra az ügyészség
(MTI/Bruzák Noémi)
Hét év körüli letöltendő fegyházbüntetést kért kémkedés és más bűncselekmények miatt Kovács Béla volt jobbikos politikusra az ügyészség vádbeszédében a Budapest Környéki Törvényszéken szerdán. Kovács Béla 2010 májusában lett a Jobbik európai parlamenti képviselője. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést, majd a legfőbb ügyész indítványára 2015 októberében az EP felfüggesztette Kovács Béla mentelmi jogát. A Központi Nyomozó Főügyészség 2017 decemberében emelt vádat az Európai Unió (EU) intézményei elleni kémkedés, valamint költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt Kovács Béla, illetve költségvetési csalás miatt három társa ellen. Kovács Béla időközben kilépett a Jobbikból.
A vád lényege, hogy a képviselő 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat többek között energetikai ügyekről, EP-választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. Mindezek célja az ügyészség szerint az volt, hogy az EP-ben erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre, belülről bomlasszák az Európai Közösségek intézményeit és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe.
Szerdán az ügyész vádbeszédében a kémkedéssel kapcsolatban elmondta: a hírszerző-tevékenység célja döntéshozók támogatása információkkal. Büntetőjogilag elsősorban az adatok megszerzése, gyűjtése, elemzése, idegen hírszerző szervezetnek átadása számít hírszerző tevékenységnek. A bűncselekmény megállapításához az egyik magatartás is elegendő, de szükség van bizonyos folyamatszerűségre. A jelenlegi ügyben a hírszerző tevékenység az EU intézményeinek érdekét sértette.
Az ügyész felidézte, hogy a vádlott védekezése szerint nem végzett hírszerző-tevékenységet, nem is tartotta titokban azt, amit a vádban felrónak neki, ha kérdezték volna, beszélt volna róla.
Ezzel szemben az ügyész szerint az elsőrendű vádlott, aki a vádbeli időszakban az Európai Parlament energetikai bizottságának tagja volt, az orosz polgári hírszerzéssel, Magyarországra delegált, diplomáciai fedésben hírszerző tevékenységet folytató embereivel tartott fenn jól felépített, bejáratott konspiratív kapcsolatot, melynek során kiszolgálta folyamatos hírigényüket.
Kovács Béla tisztában volt a konspirált kapcsolattartás szabályaival és betartotta azokat. Esetében korántsem csak véleménycseréről, spontán baráti beszélgetésekről volt szó, az elsőrendű vádlott tudta mit vártak tőle, EP-képviselőként megszerzett információit adta tovább, tevékenységével javította az orosz fél pozícióit és rontotta az EU-ét – mondta az ügyész.
Amikor a vádbeszédben a kémkedéssel kapcsolatos konkrétumokra került sor, a bíróság az ügyész indítványára zárt tárgyalást rendelt el.
A másik, költségvetési csalásra vonatkozó, az OLAF felvetése nyomán kivizsgált ügyben a vád szerint a képviselő tettesként és három társa, három gyakornok bűnsegédként több mint 21 ezer euró (több mint hatmillió forint) vagyoni hátrányt okozott az EP-nek 2012-2013-ban fiktív gyakornoki állásokkal.
Ezzel a vádponttal kapcsolatban az ügyész szerdán elmondta: a gyakornoki szerződések valótlan tartalmúak voltak, érdemi munkavégzés nem állt mögöttük, rejtett támogatásra szolgáltak, amivel vagyoni hátrányt okoztak az EP-nek.
Az ügyész felidézte: az elsőrendű vádlott védekezése szerint eredetileg úgy volt, hogy a gyakornokok Brüsszelben tartózkodnak, aztán mégis elküldte őket, ám a szerződéseket elfelejtette módosítani, és ez – Kovács Béla szerint is – hiba volt.
A megvádolt gyakornokok korábbi vallomásaiból az derült ki, hogy nem vagy alig jártak Brüsszelben, emailen, telefonon tartották a kapcsolatot Kovács Bélával, munkájuk lényegében nem állt másból, mint sajtófigyelésből, és volt olyan gyakornok, akinek a tevékenysége egyáltalán nem kapcsolódott az EU-hoz, alkalmazására valójában azért került sor, mert apja jóban volt Kovács Bélával és így akarták jövedelemhez juttatni.
Korábbi vallomások szerint “az élet hozta úgy, hogy Brüsszelből elég, Strasbourgot meg már láttuk”, a vádlottak gyakornoki szerződése “jó kis pénz semmiért (…) elég ciki”. Ugyanakkor egyes tanúvallomásokból kiderült, hogy a korábbi gyakornokok még Brüsszelben tartózkodtak és ott végeztek is érdemi munkát – idézte fel perbeszédében az ügyész.
A gyakornokok az eljárás során arra hivatkoztak, hogy ők nem tehetnek a történtekről, csak Kovács Béla. Az ügyész szerint azonban Kovács Béla és a három megvádolt gyakornok is tisztában volt azzal, hogy valótlan tartalmú szerződéseket kötnek és nem fognak érdemi munkát végezni. Volt olyan vádlott, aki gyakornoki szerződése megkötése előtt néhány nappal kötött másik teljes munkaidejű szerződést, ami egyszerre nyilvánvalóan nem teljesíthető.
Az ügyész elmondta azt is: a büntetéskiszabás körében értékelhető, hogy Kovács Béla korábban már megtérítette az EP-nek okozott kárt.
Az ügyész Kovács Bélára a három vádbeli bűncselekmény alapján a törvény szerint kiszabható 2-12 év középmértéke, azaz 7 év körüli fegyházbüntetést kért, a három költségvetési csalás miatt megvádolt gyakornokra felfüggesztett börtönt, továbbá mint a négy vádlottra pénzbüntetést.
Kovács Béla a szerdai tárgyaláson elmondta: munkanélküli, jövedelme nincs. Az eljárás során mindvégig tagadta az ellene felhozott vádakat, ügyvédje többször kérte az iratok titkosításának feloldását.
A következő, péntekre kitűzött tárgyaláson várhatóan a védőbeszédek következnek, az elsőfokú ítélet kihirdetésére jövő héten kerülhet sor a Kovács Béla és társai ellen kémkedés és más bűncselekmények vádjával indult büntetőperben a Budapest Környéki Törvényszéken.
Szociális államtitkár: bővül az egyházi szociális ellátórendszer
(MTI/Czeglédi Zsolt)
A kormány kétmilliárd forint hazai forrással támogatja az egyházi szociális ellátórendszer bővítését – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szociális ügyekért felelős államtitkára szerdán Debrecenben. Fülöp Attila a Szent Erzsébet Otthon előtt tartott tájékoztatón azt mondta, ebből a forrásból 42 fenntartó – valamennyi egyházi intézmény – az ország csaknem száz helyszínén bővíti szociális ellátórendszerét új intézmények építésével, illetve meglévő intézményeik kapacitásának növelésével. A támogatás az alapszolgáltatásokra – nappali intézmények, segítség nyújtás, fogyatékosokat támogató szolgálat – és a szakellátásra – elsősorban az idősotthonok bővítésére – is kiterjed – hangoztatta. Hozzátette: a támogatási döntés 724 férőhelyet érint, amelyek meglévő idősotthonok bővítésével, illetve újak építésével jönnek létre.
“A kormány a szociális területen is stratégiai partnerként tekint az egyházakra” – mondta Fülöp Attila magyarázatul hozzátéve: egyrészt azért, mert a szociális munkavégzés nemcsak az érintettek fizikai állapotáról, hanem a lélek rendbetételéről is szól, másrészt azért, mert az egyházaknak több évszázados, évezredes tapasztalatai vannak ezen a területen. “Már akkor is segítettek, amikor még nem volt szociális ellátó rendszer”, számukra ez “természetes működésükből eredő misszió, nem újkori jogszabályi kötelezettségen alapul” – fogalmazott a szociális államtitkár Debrecenben.
(MTI/Czeglédi Zsolt)
Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi római katolikus megyéspüspök hozzátette: a program keretében bővítik a jelenleg 98 idős ember gondozására alkalmas debreceni Szent Erzsébet Otthont, ahol újabb tíz családnak tudnak majd segíteni.
A 74 idős embernek otthont adó nyíregyházi Seregély István Papi Szociális Otthont további 25 fő befogadására teszik alkalmassá, Hajdúszoboszlón 99 fős szociális otthont, Hajdúböszörményben pedig 50 fős idősotthont építenek – ismertette a püspök.
Palánki Ferenc köszönetet mondott, hogy a kormány kérésüknek eleget téve támogatja az egyházi szociális ellátórendszer bővítését a férőhelyfejlesztéssel, és az ellátottak normatív támogatásának biztosításával. A megyéspüspök azt mondta, az idősotthoni szolgálat “az isteni szeretet megmutatkozásának lehetősége számunkra”.
Preisinger távozott az U19-es labdarúgó-válogatottól
Preisinger Sándor távozott az U19-es labdarúgó-válogatott éléről: a szakember a másodosztályú Békéscsaba 1912 Előre vezetőedzőjeként folytatja pályafutását. A magyar szövetség (MLSZ) honlapjának szerdai beszámolója szerint a 46 esztendős tréner négy évvel ezelőtt az U15-ös korosztály válogatottját vette át. Csapata a tavalyi évre igazán ütőképes lett: kijutott az írországi U17-es Európa-bajnokságra, ahol veretlenül zárta szereplését. A csoportban legyőzte a portugálokat, az oroszokat, az izlandiakat, majd a negyeddöntőben a spanyolokkal szemben csak 11-esekkel maradt alul, de az ötödik helyért rendezett összecsapáson 11-esekkel felülmúlta a belga válogatottat, így kiharcolta a részvételt a tavalyi, brazíliai U17-es világbajnokságra, amelyre korábban még sosem volt példa.
“Nagyon nehéz döntést kellett meghoznom, mert azzal együtt, hogy edzői pályafutásom eleje óta az volt a célom, hogy a felnőtt futballban dolgozhassak, a korosztályos válogatott hatalmas visszatartó erő volt” – mondta Preisinger Sándor az mlsz.hu-nak. “Négy évig irányítottam ezt a csapatot, a játékosaim a szemem előtt váltak gyerekekből fiatal felnőttekké és kész futballistákká”.
A Merkantil Bank Ligában harmadik helyen álló Békéscsaba kispadján Preisinger a Vasashoz távozott Schindler Szabolcsot váltja. Az MLSZ számára időt ad Preisinger utódjának kiválasztására, hogy a következő időszak mérkőzéseit az európai szövetség központilag elhalasztotta a koronavírus-járvány miatt.
(MTI / címlapkép: MTI/Sóki Tamás)