Donald Trump amerikai elnök a hétfői sajtókonferenciáján felvetette Washington és Peking gazdasági kapcsolatainak esetleges szétcsatolását. Szeptember első hétfője az Egyesült Államokban minden évben a munka ünnepe, fizetett szabadsággal járó nemzeti ünnep. Ezért is keltett meglepetést Washingtonban Trump váratlan sajtótájékoztatója a Fehér Házban. Az amerikai elnök viszonylag hosszasan foglalkozott Kínával.
“Dollármilliárdokat veszítünk, és ha nem üzletelnénk velük (a kínaiakkal), akkor nem veszítenénk dollármilliárdokat. Ezt hívják szétkapcsolásnak, kezdjenek csak el gondolkodni erről” – fogalmazott Trump.
Közölte: mindent megtesz azért, hogy a Kínába kiszervezett munkahelyeket visszavigye az Egyesült Államokba. Ígéretet tett arra, hogy megtiltja a szövetségi kormányzat szerződéskötéseit olyan amerikai vállalatokkal, amelyek kiszervezik, vagy már ki is szervezték a munkahelyeiket Kínába. Adók kivetését helyezte kilátásba azon amerikai cégek számára, amelyek – úgy fogalmazott – “cserben hagyják” Amerikát, és Kínában vagy másutt hoznak létre állásokat.
“Amerikát ismét a világ gyártási szuperhatalmává tesszük, és egyszer s mindenkorra véget vetünk annak, hogy Kínára támaszkodjunk. Akár a kapcsolatok szétkapcsolásával, akár masszív adók kivetésével történik ez, amit már korábban is megtettünk, de véget fogunk vetni a Kínára támaszkodásnak” – hangsúlyozta Trump. Kijelentette, hogy demokrata párti kihívója, Joe Biden elnökjelölt “puha” Kínával szemben.
“Ha Biden győz, Kína győzedelmeskedik, mert Kínáé lesz ez az ország” – hangoztatta.
Az elnök bírálta Kamala Harris demokrata párti alelnökjelöltet is, mert szerinte átpolitizálja a járványellenes harcot. “Felelőtlen vakcinaellenes retorikát” vetett Harris szemére. A politikusnő ugyanis vasárnap egy televíziós interjúban azt fejtegette, hogy nem bízik annak a vakcinának a hatékonyságában, amelyet még a novemberi elnökválasztás előtt fejlesztenek ki, mert szerinte nem a tudósok mondják majd ki az utolsó szót a forgalmazás ügyében.
Elemzők már Harris interjúja után emlékeztettek Anthony Faucinak, az allergológiai és fertőző betegségekkel foglalkozó országos intézet igazgatójának, a Fehér Ház tanácsadói csoportja egyik tagjának múlt héten tett nyilatkozatára, amelyben hangsúlyozta, hogy a kutatókra nem nehezedik politikai nyomás senki részéről.
Újságírói kérdésre válaszolva Trump kitért az Északi Áramlat 2 földgázvezetékre is. Úgy vélekedett, hogy Németországnak fel kellene mondania a gázvezetékre vonatkozó szerződést Oroszországgal.
“Németország nagyon meggyengült helyzetben van energetikai szempontból. Nagyon rossz helyzetbe manőverezték magukat” – fogalmazott. Ugyanakkor megjegyezte: lehet, hogy Berlin nem is lesz képes kihátrálni az Északi Áramlat 2 projektjéből.
Angela Merkel szóvivője hétfőn jelezte: a német kancellár elképzelhetőnek tartja, hogy leállíttatják az orosz földgázt Németországba szállító Északi Áramlat 2 vezeték építését, válaszul Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus feltételezett megmérgezésére.
Moszkvában bekérették a német nagykövetet Berlin állításának tisztázására
Az orosz külügyminisztérium bekérette a moszkvai német nagykövetet, hogy tisztázza Berlin állítását, miszerint Alekszej Navalnij ellenzéki politikust megmérgezték – közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. A misszióvezetőt szerdára várják az orosz diplomáciai tárcánál. Zaharova szerint a német kormány képviselőinek “fel kell fedniük lapjaikat”, mert szerinte Berlin “blöfföl, egy “piszkos politikai intrika érdekében”.
Felhívta a figyelmet arra, hogy miközben Moszkva még mindig nem kapott választ a Berlinhez intézett jogsegély-kérelmére, a német külügyminiszter arról beszélt, hogy “sok minden tanúskodik” az orosz kormány bűnrészességéről, a berlini Charité klinika információcserét folytat a német és brit hadsereg laboratóriumával, valamint bolgár intézményekkel.
“Ez túl komoly ügy ahhoz, hogy Németország hivatalos személyei mindent magukban tarthassanak” – mondta Zaharova.
Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes újságírók előtt úgy fogalmazott, hogy a Navalnij-ügynek nem lenne szabad befolyásolnia az Északi Áramlat 2 megépítését, mert a projektnek, amely szerinte erősíti Európa energiabiztonságát, és alapot teremt az együttműködéshez, kívül kell maradnia a politikán.
Donald Trump amerikai elnök felhívásával kapcsolatban, hogy Európa mondjon le a gázvezetékről, a diplomata rámutatott, hogy az Egyesült Államok “következetesen és szisztematikusan” küzd a projekt ellen. Úgy vélekedett, hogy Európának össze kellene szednie erejét, hogy kiálljon nemzeti érdekei mellett, “ha nem karja vazallusi helyzetben találni magát”.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szintén azt hangoztatta, hogy indokolt politikai szintjére emelni az Északi Áramlat 2 befejezésének kérdését. Rámutatott, hogy a gázvezeték egy alapvetően üzleti nemzetközi projekt, amelyben német vállalatok is részt vesznek.
Alekszej Navalnij Vlagyimir Putyin elnök egyik legismertebb bírálója, augusztus 20-án rosszul lett és kómába esett a Tomszk-Moszkva repülőjáraton. A politikus a szeptember 13-i helyi választásokra készülő ellenzéki jelöltekkel találkozott és a helyi tisztségviselők korrupciós ügyeiről forgatott videókat.
A repülőgép egészségügyi kényszerleszállást hajtott végre Omszkban, ahol Navalnijt helyi és Moszkvából a helyszínre küldött szakemberek vették kezelésbe, majd augusztus 22-én a hozzátartozói kérésére Berlinbe szállították tovább. Követői azt állították, hogy a politikust megmérgezték, amit az orosz szakemberek többször visszautasítottak.
A 44 éves Navalnij szervezetéből vett minták alapján a német hadsereg vegyifegyver-szakértői kimutatták, hogy az ellenzéki politikust az egykori Szovjetunióban kifejlesztett, a Novicsok típusú harci idegmérgek egyik fajtájával mérgezték meg. A német kormány szerdán a vizsgálati eredmények alapján közölte, hogy Navalnij mérgezéses támadás áldozata lett hazájában.
Moszkva a maga részéről kifogásolta, hogy a német fél sem az orosz főügyészség, sem a Navalnijt kezelő orvosok kérésére nem szolgáltatott információt arról, hogy milyen megállapításra jutott. A méreganyagra vonatkozó bizonyítékok hiányára hivatkozva az orosz hatóságok bűnügyi nyomozást nem, csak előzetes vizsgálatot indítottak.
Alekszandr Szabajev, Omszk megye főtoxikológusa kedden közölte, hogy az omszki első mentőkórház kész átadni a Charitének Navalnij leleteit, de a berlini kórház nem érdeklődött, hogy milyen vizsgálatokat végeztek el a politikuson. Mint mondta, a két kórház közötti kapcsolatok augusztus 23-án szakadtak meg, amikor még mindét intézmény felajánlotta az adatcserét.
Szabajev azt mondta, hogy ha a politikust valóban szervesfoszfor-vegyülettel mérgezték volna meg, már aznap meghalt volna.
Jevgenyij Prigozsin Kreml-közeli üzletember egymillió rubelt utalt (jelenlegi árfolyamon mintegy négymillió forintot) át a Navalnijt kezelő berlini Charité klinika számlájára.
“Hadd gyógyítsák mindaddig, amíg fel nem épül, főleg mert pénzzel tartozik nekem” – idézte Prigozsint az üzletember érdekeltségéhez tartozó Concord élelmiszeripari cég sajtóosztálya.
Navalnij és az általa alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványának (FBK) júliusban 88 millió rubelt veszített egy rágalmazási perben az üzletember ellen. A politikust az összeg egyharmada terheli. Prigozsint sajtóforrások külföldön végrehajtott zsoldos- és online dezinformációs akciókkal hozták összefüggésbe.
Vil Mirzajanov, a Novicsok ideméreg egyik, az Egyesült Államokban élő megalkotója az ERR című észt portálnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy támadói Navalnijt nem megölni akarták, hanem megnyomorítani és munkaképtelenné tenni. Az Interfax által ismertetett interjúja szerint “a mérgezés mögött a GRU (ez az orosz katonai hírszerzés 2010-ig használt neve) áll”. Úgy vélekedett, a merénylők abban bíztak, hogy a méreg kiürül a politikus szervezetéből, ám a korszerű technológia – amilyennel az omszki kórház nem rendelkezett – képes kimutatni a nyomait.
A vegyész szerint Moszkvában is vannak ilyen gépek, de a tájékoztatás ott a különleges szolgálatok közvetítésével zajlik, ezért nem lehet megbízni benne. Mirzajanov “trükknek” nevezte az orosz főügyészségnek a német hatóságokhoz intézett jogsegély-kérelmét, mert a Németország által kiszolgáltatandó adatok értelmezése Moszkva által elhúzott vitába fog fulladni.
Egy másik vegyész, Vlagyimir Ugljov, aki szintén részt vett a Novicsok kifejlesztésében, korábban kizárta az ilyen típusú méreg alkalmazását, amely szerinte azonnali halálhoz vezetett volna, valamint életveszélyes lett volna magára a merénylőre és Navalnij környezetére is.
(MTI / a címlapkép illusztráció, egy korábbi kép, nem a mostani sajtótájékoztatón készült)