Koronavírus – Meghalt három beteg, 510-el nőtt az új fertőzöttek száma
A kormányzati portálon azt írták: 7892-re nőtt a Magyarországon eddig azonosított fertőzöttek száma, az elhunytaké 624-re emelkedett. Az aktív fertőzöttek száma 3316, 3952-en gyógyultak meg a betegségből. Az aktív fertőzöttek 43 százaléka, az elhunytak 59 százaléka, a gyógyultak 42 százaléka budapesti. Kórházban 139 koronavírusos beteget ápolnak, közülük kilencen vannak lélegeztetőgépen. Hatósági házi karanténban 16 438-an vannak, a mintavételek száma elérte a 460 235-öt.
Az adatokból látszik – írták -, hogy a fertőzöttek száma ismét emelkedik, ezért nagyon fontos továbbra is a fegyelmezettség, a beutazási korlátozások és az általános higiénés szabályok betartása. Jelezték, hogy a kormány a pénteki ülésén értékeli ismét a járványügyi helyzetet.
A közösségi terjedés megfékezése érdekében továbbra is kerülni kell azokat a helyeket, ahol zárt térben sokan vannak, tartani kell a szociális távolságot, szükséges a gyakori és alapos kézmosás, a maszkviselés az üzletekben és a tömegközlekedési eszközökön – hívták fel a figyelmet.
A hatósági házi karantént szigorúan be kell tartani, és akinek tünetei vannak, az ne menjen közösségbe, hanem maradjon otthon és telefonon értesítse háziorvosát – tették hozzá.
Az oldal térképe alapján eddig Budapesten (3471) és Pest megyében (1147) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Fejér (498), Komárom-Esztergom (358), Zala (315), Hajdú-Bihar (282). A fertőzésben legkevésbé érintett megye Békés (34).
Koronavírus – Kontrát: a kormánynak fontos a határmenti településeken élők véleménye és biztonsága
(MTI/Vasvári Tamás)
A kormánynak fontos a határmenti településeken élők véleménye és biztonsága – hangoztatta Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője szombaton az M1-es autópályán a hegyeshalmi határátkelőnél tartott sajtótájékoztatón, miután találkoztak a térség polgármestereivel.
Kontrát Károly kiemelte, hogy a koronavírus-járvány második hulláma elérte Magyarországot is, jelentősen megnőtt a fertőzések száma. Ebben a helyzetben három feladata van a kormánynak: gondoskodni az idősek és az iskolák biztonságáról, valamint a magyar gazdaság zavartalan működéséről.
E három feladat egyik legfontosabb eszköze a beutazási korlátozás, amely tavasszal is meghozta az eredményeket és a siker egyik záloga volt. Jelenleg is ez az egyik védvonal, amelyet alkalmazunk a magyar emberek egészségének érdekében – mondta.
Hozzátette: a kormány fontosnak tartja, hogy ezeket a szabályokat mindenki betartsa, ugyanakkor azt is fontos, hogy a határmenti településeken élők véleményét megismerje. Ezért tárgyaltak szombat délelőtt a Hegyeshalom környéki települések polgármestereivel. Nagy István azt mondta, hogy speciális helyzet alakult ki a határmenti térségekben, hiszen a szigorítással a munkavállalók életében változásokat hoztak.
(MTI/Vasvári Tamás)
A tárcavezető is leszögezte: mindenkinek meg kell értenie, hogy a határátlépés szigorításának célja az, hogy a magyar gazdaság működőképes maradjon, a belső élet zavartalanul folytatódjon. A kontaktkutatások azt bizonyítják, hogy külföldről került be a vírus az országba ismét – fűzte hozzá. Kiemelte, hogy a határmentén élők észrevételét meghallgatta a kormány és biztosítja számukra a mindennapos határátlépést.
Részletezte, hogy a harminc kilométeres körzetben élők zavartalanul tudnak minden nap átlépni a magyar-osztrák határon, legyen annak a célja a munkavállalás, vagy a szolgáltatások igénybevétele. Ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy a szolgáltatószektor a határmentén működőképes maradjon – mondta.
Hozzátette: egy pénteki kormánydöntéssel lehetővé vált az is, hogy akik gazdasági célból kívánnak Magyarországra utazni akár távolabbi területről, akár nem kapcsolt gazdasági vállalkozás révén is, minden további nélkül bejöhetnek Magyarországra. Az első külföldön végzett PCR-tesztet elfogadják itthon – mondta.
Nagy István kitért arra is: a kérésként merült fel a környék polgármesteri részéről, hogy a kormány vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy azon munkavállalók, akik a harminc kilométeres sávon túl élnek és vállalnak munkát, ők munkavállalói engedély birtokában beléphessenek Magyarország területére.
(MTI/Vasvári Tamás)
További kérés, hogy a 150-es úton, a régi rajkai határátkelő nyíljon meg, segítve a mindennapi ingázók közlekedését Magyarország és Szlovákia között. Rajkán mintegy négyezer szlovák állampolgár él, akik naponta ingáznak munkahelyeikre.
Kérésként fogalmazódott még meg az is, hogy 1-es úti hegyeshalmi kishatár szintén 0-24 órában működjön a jelenlegi 5 és 23 óra helyett, emellett az albertkázmérpusztai mezőgazdasági határátkelő is nyíljon meg naponta 2-2 órára, amellyel a betakarítást végzők munkáját könnyítik meg. Az agrárminiszter, elmondta azt is, hogy szombattól a vámosszabadi határ 0-24 órában működik.
Koronavírus – az oláhoknál ismét több mint 1200-zal nőtt a fertőzöttek száma
Az oláhoknál ismét több mint 1200-zal nőtt az újonnan azonosított koronavírus-fertőzöttek száma, és bizonytalanná vált az iskolák szeptember 14-ére tervezett megnyitása.
A stratégiai kommunikációs törzs szombati jelentése szerint az utóbbi 24 órában újabb 1269 embernél mutatták ki a fertőzést, ami valamivel meghaladja az utóbbi két hét átlagát. A pénteki jelentés óta további 38 fertőzött vesztette életét: ez az adat csaknem 15 százalékkal elmarad az utóbbi két hét átlagától.
Az oláhoknál eddig 3850 áldozatot követelt a járvány és a csaknem 94 ezer regisztrált fertőzött közül 40 ezret nyilvánítottak gyógyultnak. Jelenleg 7237 beteget kezelnek kórházban, közülük 476 súlyos beteget ápolnak intenzív osztályon.
Az országban bizonytalanságot szült Ludovic Orban kormányfő pénteki nyilatkozata, miszerint felmerült, hogy csak októbertől nyissanak meg az iskolák. A szeptember 14-ére meghirdetett tanévkezdést nem halasztanák el, de az első két hétben mindenütt online indulna az oktatás, és csak októbertől térnének vissza az osztálytermekbe a tanárok és diákok azokon a településeken, ahol lakosságarányosan nem magas a fertőzöttségi ráta.
A miniszterelnök szerint a fertőzöttek között magas azoknak az aránya, akik nyaralásból tértek vissza, és így megelőzhető lenne, hogy a vakációról visszatérő esetlegesen fertőző tanárok és diákok egyből az iskolai közösséggel is érintkezésbe kerüljenek.
A másik szempont a szeptember 27-ére meghirdetett önkormányzati választások megszervezése. A szavazóhelyiségek többségét ugyanis hagyományosan az iskolákban rendezik be, így az előkészületek és a voksolás utáni fertőtlenítés miatt amúgy is be kellene zárni néhány napra a tanintézményeket.
A miniszterelnök szerint az iskolanyitás elhalasztásáról nem született döntés, egyelőre a szeptember 14-i nyitás forgatókönyvére készül mindenki, ha pedig változik valami, azt idejében közzéteszik. Az ellenzéki szociáldemokrata párt (PSD) úgy értékelte, hogy a jobboldali kormányfő számára fontosabbak a választások, mint az iskolák, ezért kilátásba helyezte, hogy a parlament a választásokat is elhalasztja, ha a kormány az iskolanyitás halasztásáról döntene.
Szijjártó Péter a magyarok helyi választásokon való részvételére buzdított Nagyváradon
(MTI/KKM/Borsos Mátyás)
Szijjártó: fontos Hajdú-Bihar és Bihar megye együttműködése és a magyarok részvétele a romániai önkormányzati választásokon
Hajdú-Bihar és a romániai Bihar megye együttműködésének, valamint a magyaroknak a romániai önkormányzati választásokon való részvétele fontosságát hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter péntek Nagyváradon.
A külügyminiszter, aki előzőleg román kollégájával, Bogdan Aurescuval, valamint Lucian Bodéval, Románia közlekedésért, infrastruktúráért és kommunikációért felelős miniszterével megnyitotta a magyarországi M4-es autópályát a romániai A3-as autópálya ötkilométeres szakaszával összekötő Nagykereki-Bors II. autópálya-határátkelőhelyet, Nagyváradon tárgyalást folytatott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei szervezetének vezetőivel.
A megbeszélés után Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a Budapest és Nagyvárad, valamint Debrecen és Nagyvárad között megnyílt új autópálya-kapcsolat révén újabb fejlesztési lehetőségek nyílnak meg. Hangsúlyozta: “Fontos célkitűzésünk az, hogy a két város, Debrecen és Nagyvárad közötti villamos vasúti összeköttetést minél előbb létrehozzuk. Az erre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányt Debrecenben el is készítették. Készek vagyunk arra, hogy ehhez magyar kormányzati forrásokat biztosítsunk, azt fogjuk javasolni Románia kormányának, hogy az Európai Unió által ajánlott forrásokat is vegyük itt igénybe” – tette hozzá.
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban a külügyminiszter megjegyezte, hogy azért zárták le a határokat, hogy ne az országon belül kelljen korlátozó intézkedéseket hozni a vírus távoltartása érdekében. A hét szomszédos ország közül egyedül Románia az, ahol minden működő határátőt nyitva tartották.
“Az RMDSZ kérésére döntöttünk úgy, hogy ezek az átkelőhelyek mind egytől egyig nyitva maradnak. Sőt, a jelen helyzetben, tulajdonképpen kivételes ez a helyzet, az az állapot, hogy nem hogy csökkent volna a nyitva lévő átkelők száma, hanem eggyel nőtt. A tizenkettedik átkelőhelyet is megnyitottuk Magyarország és Románia határán” – mondta a miniszter.
A nagyváradi RMDSZ-szel kötött megállapodásról Szijjártó Péter elmondta, hogy az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program következő körében a Partiumra fognak koncentrálni. Hozzátette, hogy eddig a program keretében hatezer pályázatot támogattak, 70 milliárd forintnyi magyar kormányzati forrást felhasználva. Százharminc milliárd forintnyi beruházás jött ezzel létre – mutatott rá. Hozzátette, hogy most a Partiumból várják a mezőgazdaság, a turizmus, valamint az ipar, így a feldolgozóipar területén a kis és közepes vállalkozások pályázatait.
Szijjártó Péter elmondta, hogy Cseke Attila szenátorral, az RMDSZ Bihar megyei elnökével megállapodtak: annak érdekében, hogy a magyar fiatalok magyar iskolában tudjanak tanulni, Magyarország Nagyváradon pénzügyi forrásokkal járul hozzá a helyi magyarság, illetve a református egyház iskolavásárlási terveihez, és pénzügyi támogatást nyújt bentlakásos kollégium építéséhez magyar diákok számára.
A külügyminiszter arra kérte a Nagyváradon és Bihar megyében élő magyar embereket, hogy vegyenek részt a romániai helyhatósági választáson, hiszen az ő jövőjükről, az ő életükről is van szó. “Jó lenne, ha itt Nagyváradon is a magyarság aránya és magyarság politikai képviseletének az ereje egyensúlyba kerülne egymással. Tisztelettel arra kérem a magyarokat, vegyenek részt a választáson és támogassák az RMDSZ-t. Fontos, hogy mi magyarok egységesek legyünk. Fontos, hogy a választáson a legesélyesebb, legnagyobb magyar politikai szervezetet támogassuk, hiszen így van esélyünk arra, hogy erősebb képviseletünk legyen itt Nagyváradon, Bihar megyében, illetve egész Romániában” – mondta Szijjártó Péter.
A miniszter leszögezte: “Természetesen ragaszkodom ahhoz a külpolitikai alapvetésemhez, hogy más országok belügyeibe nem avatkozunk be, ezért is hangsúlyozom azt, hogy a választáson való részvételre szeretnénk buzdítani a magyar embereket. Azt hiszem, hogy ez egybecsenghet a román politikai elvárásokkal is, és nyilvánvalóan a román politikum azt sem szánta a magyar belpolitikába történő beavatkozásnak, amikor Victor Ponta nem sokkal a parlamenti választások előtt az MSZP nagy rendezvényén lépett fel, szóval azt gondolom, hogy ebből a szempontból tehát szégyellnivalónk nincsen.”
Szijjártó Péter pénteken átvette az RMDSZ-től A Kezdet díjat, amellyel a romániai magyar szervezet az erdélyi magyarok boldogulását segítőket tünteti ki 1989, az alapítás éve óta.
Szijjartó Péter az oktatási és gazdaságfejlesztési projektek, illetve amiatt részesült a díjban, amiért sokat tesz az erdélyi magyarságért és mindig is támogatta az RMDSZ munkáját – áll a szervezet indoklásában.
Orbán Balázs: az ország jövője a kis és közepes városok kezében van
A kormány fejlesztéspolitikája sarokkövének nevezte a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára pénteken Dombóváron, hogy “az ország jövője a kis- és közepes városok kezében van”.
Orbán Balázs a Tolna megyei település várossá avatásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségén hozzátette: nagy szükség van arra, hogy ezek a városok továbbra is a modern kor kihívásaira választ adó támogatásban részesüljenek.
Az államtitkár kijelentette: a magyar kormány elutasítja a globális szemléletet, és a lokális, regionális értékek, hagyományok mellett teszi le a voksát. A nemzetállam is lokális védőernyőt jelent a benne élőknek, és az államon belül fontos megőrizni a regionális, térségi központokat, mert ezekben lehet a legfontosabb döntéseket hozni az adott közösségeknek – mondta.
Hangsúlyozta: a helyi kulturális értékek megóvásának az életminőség és a versenyképesség javításával kell párosulnia. “Ezért a kormány városfejlesztési programjainak célja, hogy a városok, falvak jól tudjanak alkalmazkodni a jövő kihívásaihoz. Szerencsére Magyarország ma már nem szorul idegen példák követésére – jegyezte meg.
Emlékeztetett, hogy Dombóvár polgárai 2019-ben a változások mellett döntöttek, amikor az önkormányzati választáson mind a nyolc körzetben kormánypárti jelölteteknek szavaztak bizalmat. “Az ezt megelőző önkormányzatok több százmillió forintos hiányt, (…) hiányosan kivitelezett beruházásokat hagytak örökségül az új városvezetésre” – közölte.
Bejelentette, hogy kormánydöntés született egy Dombóvárnak nyújtandó, százmillió forintos rendkívüli támogatásról, ezenkívül támogatást kapott a szabadidő- és sportkomplexum megvalósítása, valamint elkezdődött a városi mentőállomás építésének és a rendelőintézet felújításának folyamata.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője hangoztatta: az elmúlt tíz évnek köszönhetően Magyarország erősebb, gazdagabb, mint az azt megelőző időszakban.
“A polgári, nemzeti kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyarság, a magyar családok bővüljenek, gazdagodjanak” – jelentette ki.
Azt mondta: a következő években remélhetően láthatóvá válik a Dombóváron élőknek, hogy céljaik megvalósulnak. Az elmúlt egy év bizonyította, hogy nem csak békétlenségben, hanem barátságban, együttműködésben is lehet gondolkodni.
Pintér Szilárd, a város 2019-ben megválasztott Fidesz-KDNP-s polgármestere köszöntőjében arra kérte a dombóváriakat, hogy “nyílt, őszinte párbeszédre alapozva” építsék közösen a város jövőjét. A Tinódi Házban rendezett ünnepségen elismeréseket, kitüntetéseket adtak át a települési és a nemzetiségi önkormányzatok képviselői.
MÁV: elkezdődött a csisztafürdői vonal újjáépítése
Több mint kétmilliárd forintból építi újjá a MÁV a balatonfenyvesi kisvasút hálózatának Imremajor és Csisztafürdő közti nyolckilométeres szakaszát – közölte a vasúttársaság szombaton az MTI-vel.
A közleményben idézték Homolya Róbertet, a MÁV elnök-vezérigazgatóját, aki a kisvasút 70 éves jubileuma alkalmából rendezett ünnepségen Balatonfenyvesen elmondta: a kisvasúton 2018-ban és 2019-ben összesen 2,3 kilométeren építették át a vágányokat, hét vasúti átjárót és egy hidat újítottak fel, továbbá a balatonfenyvesi végállomás három deltavágányát és négy váltóját is korszerűsítették. A felújítások 433 millió forint kormányzati támogatásból és a vasúttársaság 41 millió forintos saját forrásából valósultak meg. Homolya Róbert kiemelte: a nagybereki tájakat bejáró kisvasút hálózatának másik vonalát, az Imremajor és Csisztafürdő közötti 8 kilométeres szakaszt is újjáépíti a MÁV, erre a célra 2,1 milliárd forint támogatást különítettek el.
A nyomvonalon 2002 óta szünetel a közlekedés, tehát lényegében teljesen új pályát kell építeni, illetve a hidakat, vasúti átjárókat is jelentősen fel kell újítani – tájékoztatott. Hozzátette: a munkát a régi pálya elbontásával már tavasszal elkezdték, a tervek szerint 2021 nyarán indulhat el a forgalom a megújult vonalon. Móring József Attila, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője elmondta: a térségi települések Balatonfenyves vezetésével közösen pályáztak arra, hogy a kisvasúton ismét el lehessen jutni a Balaton-partról mindössze 5-6 kilométerre lévő Csisztapuszta gyógyfürdőjébe.
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból tavaly elnyert 650 millió forintból Csisztafürdőnél egy kerékpáros-turizmust is kiszolgáló állomás épül. Fejlesztik az imremajori állomást, és a balatonfenyvesi végállomást is – ismertette. Az 1950-ben eredetileg gazdasági vasútnak épült vonalon ma már a személyforgalom jellemző, nyáron jelentős a balatoni kirándulók száma, de a somogyszentpáliak és imremajoriak számára közösségi közlekedési funkciót is ellát. Míg 2018-ban 56 ezren, 2019-ben 64 ezren, 2020 első nyolc hónapjában már már 54 ezren utaztak a járatokon.
Lezuhant egy hőlégballon Vál és Kajászó között
Kigyulladt és lezuhant egy hőlégballon szombat délután Vál és Kajászó között – erősítette meg az MTI értesülését a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője, aki azonban a sérültek állapotáról nem adott tájékoztatást.
Szabó-Bisztricz Anett elmondta, a hőlégballon felszállás közben gyulladt ki. Három ember ki tudott ugrani az emelkedő ballon kosarából, egy azonban nem. Őt a lezuhant hőlégballon közelében találták meg – mondta a szóvivő.
Halálos baleset történt Kiskunmajsa közelében
Lesodródott az útról és fának csapódott egy autó, vezetője életét vesztette Kiskunmajsa közelében – közölte a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság szombaton a police.hu honlapon.
A balesetben, amely az 5412-es számú út 35-ös kilométerénél történt, az autó utasa is megsérült. Közölték azt is, korábban teljes útzár volt a baleset helyszínén, de félpályán már megindult a forgalom.
Református templomot szenteltek fel Soroksáron
(MTI/Mónus Márton)
Felszentelték szombaton a Soroksár-Újtelepi Református Missziói Egyházközség új templomát a XXIII. kerületi Dinnyehegyi úton. Mindig öröm új templom felépülésének híre, különösen ha annak a soroksárihoz hasonló különleges háttértörténete van – idézte Orbán Viktort az eseményen Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára, aki felolvasta a miniszterelnök levelét.
(MTI/Mónus Márton)
A kormányfő levelében régi igazságnak nevezte, hogy az ember mindennél többre becsüli azt, amihez nehéz harcok és áldozatos munka árán jut hozzá. Az egyházközség tagjai “kilenc éven át küzdöttek azért, hogy saját templomukban imádkozhassanak, úrvacsorázhassanak, esküdhessenek egymásnak örök hűséget és keresztelhessék a kisdedeket” – fogalmazott a miniszterelnök. A kormányfő szavai szerint “akiknek volt közös céljuk és elszántságuk küzdeni érte (.), a legkevesebb, amit megérdemelnek, hogy az álmuk végre valósággá váljon”. Orbán Viktor az új épületi falai között felemelő ünnepi pillanatokat kívánt a gyülekezetnek, majd a reformátusok jelmondatával – “Soli Deo Gloria” – zárta levelét.
(MTI/Mónus Márton)
Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke igehirdetésében rámutatott: az új templomtorony azt hirdeti az arra járók számára, hogy a városrészben élő közösség működik, amely időről-időre összegyűlik Isten nevének dicsőítésére. “A torony magához Istenhez hívogat minket” – hangoztatta. Bese Ferenc (független) Soroksár polgármestere a kormány több százmillió forintos támogatását is megköszönve arról beszélt, hogy az új templom akkor teljesíti a lelki feladatát, ha a jelenkor gondokkal küzdő embere is menedékre lel ott, és együtt akar lenni a gyülekezettel hitben, reményben és szeretetben.
Király Attila a városrész katolikus plébánosa a helyi református gyülekezet új otthonát méltatva a többi között azt hangsúlyozta, hogy a kereszténység él és fejlődik. Péterffy György lelkész ismertetése szerint a magyar kormány 280 millió forinttal támogatta a templom megépítését. Köszönetét fejezte ki az építkezést támogatóknak – több más szervezet mellett – a soroksári önkormányzatnak és a Dunamelléki Református Egyházkerületnek. Emlékeztetett rá, hogy a templomhoz a telket a soroksári önkormányzat biztosította, az építkezés 2011 nyarán indult, 2015-re elkészült a parókia, idénre pedig megépült a templom, amelyet Rüll Tamás építész tervezett.
(Készült az MTI híreinek felhasználásával / címlapfotó: MTI/Vasvári Tamás)