Koronavírus – Életbe léptek a szigorított határvédelmi intézkedések Magyarországon
Életbe léptek a koronavírus-járvány miatt elrendelt szigorított határvédelmi intézkedések kedden Magyarországon. Ideiglenesen a teljes belső határon visszaállította a határellenőrzést a kormány.
A Magyar Közlönyben vasárnap megjelent rendeletek értelmében a külföldről érkező magyar állampolgárok és magyar állampolgársággal nem rendelkező családtagjaik személyforgalmi beléptetéskor egészségügyi vizsgálaton eshetnek át. A fertőzés gyanújának megállapításától függetlenül a belépők a járványügyi hatóság által kijelölt karanténba vagy hatósági házi karanténba kerülnek 14 napra. Ez alól felmentést két, öt napon belül, legalább 48 óra különbséggel elvégzett molekuláris biológiai vizsgálat (PCR-teszt) negatív eredménye adhat.
A rendelet hatálya nem terjed ki a teherforgalomban és a hivatalos útlevéllel történő határátlépésre, valamint azokra, akik a belépéskor hitelt érdemlően igazolják, hogy a megelőző hat hónapban átestek koronavírus-fertőzésen.
Nem magyar állampolgárok a személyforgalomban Magyarország területére nem léphetnek be. Ez alól felmentést csak a rendőrség adhat, méltányolható ok esetén, ez lehet például bírósági vagy hatósági eljárásban való részvétel, meghívólevéllel igazolt üzleti célú tevékenység vagy egyéb munkavégzés, beutalóval igazolt egészségügyi ellátás igénybevétele, tanulmányi vagy vizsgakötelezettség teljesítése, családi eseményeken – házasságkötés, keresztelő, temetés – való részvétel, hozzátartozó gondozása, kiemelt jelentőségű nemzetközi sport-, kulturális, illetve egyházi rendezvényen való részvétel.
A szomszédos államok polgárai és az ott élő magyar állampolgárok Magyarország területére legfeljebb 24 órára az államhatártól számított 30 kilométeres távolságon belülre beléphetnek, de ezt a sávot nem hagyhatják el. A külföldiek tranzitáthaladása egészségügyi vizsgálat után engedélyezett, ha fertőzés gyanúja nem merül fel. A tranzitforgalom azonban csak meghatározott útvonalon lehetséges, csak bizonyos pihenőkön megállva, és legfeljebb 24 óráig.
Koronavírus – Meghalt egy beteg, 118-cal nőtt a fertőzöttek száma Magyarországon
Meghalt egy 74 éves idős beteg, és újabb 118 magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést – közölte a koronavirus.gov.hu kedden.
A kormányzati portálon azt írták: a 118 új beteggel 6257-re nőtt a Magyarországon eddig azonosított fertőzöttek száma, az elhunytaké pedig 616-ra emelkedett. Az aktív fertőzöttek száma 1820, 3821-en pedig már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek 43 százaléka, az elhunytak 60 százaléka, a gyógyultak 42 százaléka budapesti. Kórházban 96 koronavírusos beteget ápolnak, közülük heten vannak lélegeztetőgépen. Hatósági házi karanténban 10 124-en vannak, és 429 942 mintavétel történt.
A közlemény szerint Európában a járvány második hulláma érzékelhető, nő a fertőzések száma, a vírus behurcolásának megfékezéséért keddtől ismét szigorodtak a külföldről való beutazás feltétételei. Alapszabály szerint külföldi állampolgárok nem léphetnek Magyarország területére, a külföldről hazatérő magyar állampolgároknak pedig kötelező a 14 napos hatósági házi karantén.
A tanévkezdés miatt kiemelten fontos a szülők és a pedagógusok felelőssége: tünetes, beteg gyermeket nem szabad iskolába, óvodába engedni. A cél, hogy az iskolák működése zavartalan legyen, és hagyományos oktatást tartsanak. Az iskolák járványügyi ajánlásokat kaptak, amelyeket saját hatáskörben további intézkedésekkel egészíthetnek ki – írták.
Kiemelték: az új fertőzések adatai is arra figyelmeztetnek, hogy a járvány nem ért véget, az aktív fertőzöttek száma ismét emelkedik, ezért nagyon fontos továbbra is a fegyelmezettség, a beutazási korlátozások és az általános higiénés szabályok betartása.
“Továbbra is kerüljük azokat a helyeket, ahol zárt térben sokan vannak, lehetőleg tartsuk a szociális távolságot, gyakran és alaposan mossunk kezet, a maszkot viseljük az üzletekben és a tömegközlekedési eszközökön. Az együtt szórakozó fiatalokat kérjük, hogy ne igyanak közös üvegből, és ők is tartsák be az általános óvintézkedéseket” – írták.
Hozzátették: akinél külföldi tartózkodás vagy egyéb ok miatt hatósági házi karantént rendeltek el, azt szigorúan tartsa is be. Akinek tünetei vannak, ne menjen közösségbe, baráti, családi és egyéb találkozókra, hanem maradjon otthon, és telefonon értesítse háziorvosát. “Ha mindezeket betartjuk, akkor el tudjuk kerülni a fertőzés továbbterjedését és a további korlátozó intézkedések bevezetését” – hangsúlyozták.
Az oldal térképe alapján eddig Budapesten (2762) és Pest megyében (886) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Fejér (432), Komárom-Esztergom (336), Zala (287), Veszprém és Hajdú-Bihar (189), Borsod-Abaúj-Zemplén (188) és Csongrád-Csanád megye (176). A fertőzésben legkevésbé érintett megye Békés (26).
Kásler: újabb sugárterápiás gépet kapott az Uzsoki utcai Kórház
Ötszázmillió forint értékben újabb sugárterápiás berendezést kapott az Uzsoki utcai Kórház az Egészséges Budapest Program keretében – jelentette be az emberi erőforrások minisztere keddi sajtótájékoztatóján. Kásler Miklós elmondta, a többfotonos lineáris gyorsító üzembe helyezéséhez kapcsolódóan 165 millió forintból megtörtént a fogadóhelyiség teljes felújítása is a sugárvédelmi építészeti előírásoknak megfelelően.
A miniszter hozzátette: a daganatos betegek sugárterápiás kezelésének 40-45 százalékát a központi régióban végzik, egyharmadát az Uzsokiban, kétharmadát az Országos Onkológiai Intézetben. Előbbi intézményt Kásler Miklós a sugárterápia egyik fellegvárának nevezve azt mondta, ezzel az újabb berendezéssel olyan kapacitás jött létre, amely nemcsak a központi régió betegeit képes ellátni. Kásler Miklós kitért arra, hogy a daganatos betegségek diagnosztikája és kezelése rendkívül összetett, komoly szervezettséget és komplex együttműködést igényel az egészségügy legkülönbözőbb szakterületei között.
Felidézte, hogy 1994-ben az Országos Onkológiai Intézet az európai országok közül elsőként állította össze a rosszindulatú daganatok korai felismerésére, diagnózisára és kezelésére vonatkozó onkoterápiás protokollt.
A miniszter hozzátette: az elmúlt években kialakították az onkológiai ellátórendszert; egy nemzeti intézettel, négy regionális centrummal és a megyei kórházak onkológiai ellátásával. Így a megyei kórházak szintjén áll rendelkezésre a három legfontosabb diagnosztikai lehetőség, de a terápiás lehetőségek nagy része is.
Ez a struktúra teszi lehetővé, hogy a lehetőségekhez képest a legrövidebb időn belül jussanak az orvosok a diagnózishoz és elkezdődhessen a beteg kezelése – hangoztatta. Kásler Miklós beszélt arról is, hogy a magyar eszközpark korszerű, és jelentős beruházásokkal az ország egész területén lecserélték a besugárzó központok elavult vagy a közeljövőben elavulttá váló gépeit.
KSH: 655 millió euró volt a külkereskedelmi többlet júniusban
Euróban kifejezve az export értéke 3,2 százalékkal, az importé 5,1 százalékkal csökkent júniusban az egy évvel korábbihoz képest, az exporttöbblet 145 millió euróval 655 millió euróra javult, ami 42 millió euróval kevesebb az első becslésben közöltnél – jelentette kedden második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az első fél évben az export 11,5 százalékkal, az import 10,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz mérve, a 2,046 milliárd euró exporttöbblet 911 millió euróval lett alacsonyabb.
A tavalyi első félévhez viszonyítva a gépek, szállítóeszközök exportja 14,0 százalékkal, importja 13,2 százalékkal csökkent és a forgalom 5,205 milliárd euró aktívumot hozott. Ezen belül a közúti járműveknek a tavalyinál 25,6 százalékkal kisebb exportja és 23,4 százalékkal alacsonyabb importja 3,286 milliárd nettó exportbevételt eredményezett. A híradástechnikai eszközök importja alig 0,2 százalékos emelkedésével szemben az export 3,6 százalékkal csökkent, ám így is 1,412 milliárd euróval járult hozzá az aktívumhoz, az energiafejlesztő berendezések forgalmának 1,415 milliárd eurós pozitív egyenlegéhez hasonlóan, amely 26,0 százalékos export- és 17,6 százalékos importcsökkenés eredőjeként alakult ki.
Az élelmiszerexport 5,4 százalékkal, az import 4,5 százalékkal felülmúlta a tavaly első fél évit, amiből 1,120 milliárd euró exporttöbblet származott. Ebből 799 millió euró a gabonakereskedelemből származott az export 17,9 százalékos növekedése és az import 4,0 százalékos csökkenése következtében. A feldolgozott termékek forgalmából az export 8,5 százalékos és az import 2,3 százalékos csökkenése következtében 2,911 milliárd euró deficit származott, amiből a vas, acél és egyéb fémek importja 1,727 milliárd eurót tett ki, míg a gyógyszerexport 13,9 százalékos növekedéséből 467 millió euró aktívum keletkezett az import 26,0 százalékos emelkedése ellenére is.
Az energiahordozók kereskedelme 1,529 milliárd euróval csökkentette az aktívumot, az euróban számolt import 38,9 százalékkal, az export 30,7 százalékkal csökkent, de változatlan áron számolva jóval kisebb, 14,4 százalékos, illetve 11,7 százalékos volt a hanyatlás. Az európai országokkal lebonyolított féléves forgalomból 6,903 milliárd euró exporttöbblet eredt a kivitel 11,5 és a behozatal 10,4 százalékos csökkenése mellett. Németországgal szemben 2,253 milliárd euró volt a féléves exporttöbblet a kivitel 12,6 százalékos és a behozatal 14,9 százalékos csökkenésével, míg Romániával szemben 1,268 milliárd euró volt a féléves aktívum az export 8,0 százalékos és az import 14,5 százalékos visszaeséséből következően.
Az ázsiai forgalomban 12,1 százalékkal nőtt az export és 11,6 százalékkal az import és 5,968 milliárd euró lett az áruforgalmi deficit. A Kínából származó import 24,4 százalékos és az oda szállított export 7,3 százalékos emelkedése egyenlegeként 2,996 milliárd euró lett a deficit, míg Dél-Koreával 1,395 milliárd euró hiány alakult ki annak ellenére, hogy az export 29,6 százalékkal szárnyalt az import 19,2 százalékos emelkedésével szemben.
KSH: 13,6 százalékkal csökkent a GDP a második negyedévben
A bruttó hazai termék (GDP) volumene 13,6 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva a második negyedévben. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 13,5, az előző negyedévhez viszonyítva 14,5 százalékkal csökkent. A nemzetgazdaság teljesítménye az első fél évben 6,1 százalékkal mérséklődött a nyers adatok szerint – erősítette meg kedden második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A koronavírus okozta járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítményére kedvezőtlen hatást gyakorolt – tették hozzá. Az első negyedévhez viszonyítva a termelési oldalon az ipar bruttó hozzáadott értéke 20,6 százalékkal, az építőiparé 17,5, a szolgáltatásoké 13,4 százalékkal visszaesett. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadása 11,8 százalékkal, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások volumene 11,8 százalékkal csökkent, a közösségi fogyasztás 1,8 százalékkal nőtt. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 13,8 százalékkal mérséklődött. A külkereskedelemben az export 24,0, az import 16,9 százalékkal csökkent.
A tavalyi második negyedévhez viszonyítva az ipar teljesítménye 20,1 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 21,7 százalékkal zsugorodott az előző év azonos időszakához mérten az előző negyedévi szerény, 1,7, illetve 1,3 százalékos növekedés után. Az ipar hozzáadott értékének csökkenéséhez a közútijármű-gyártás járult hozzá a legnagyobb mértékben, míg a gyógyszergyártás növekedése mérsékelte a második negyedévi visszaesést. Az építőipar hozzáadott értéke 13,2 százalékkal visszaesett. A mezőgazdaság teljesítménye 2,1 százalékkal mérséklődött.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 12,2 százalékkal csökkent. A legnagyobb visszaesés a művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás (27,1 százalék), illetve a szállítás, raktározás terén (24,6 százalék) volt. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke 12,6 és 14,1 százalékkal csökkent. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 3,4 százalékkal nőtt. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 13,0 százalékkal visszaesett.
A GDP második negyedévi, 13,6 százalékos csökkenéséhez a szolgáltatások 6,8 százalékponttal, az ipar 4,3 százalékponttal, az építőipar 0,7 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a visszaeséshez leginkább – 1,9 százalékponttal – a közigazgatás, oktatás, egészségügy járult hozzá.
A felhasználási oldalon háztartások tényleges fogyasztása 8,6 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakihoz képest. Ezen belül a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 8,4 százalékkal csökkent. A háztartások belföldi fogyasztási kiadása ennél nagyobb mértékben, 12,8 százalékkal zuhant vissza, miután a nem rezidensek (mint a turisták) fogyasztási kiadása jelentős mértékben visszaesett a második negyedévben – magyarázta a jelentés.
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 11,1 százalékkal csökkent, a közösségi fogyasztásé 5,8 százalékkal nőtt. A végső fogyasztás 6,6 százalékkal alacsonyabb lett az első negyedévi 4,0 százalékos emelkedés után.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás, a beruházások visszaesése az első negyedévi 2,6 százalékosról 13,5 százalékra gyorsult az előző év azonos időszakához képest. Mind az építési beruházás, mind a gép- és berendezésberuházások volumene jelentősen csökkent. A bruttó felhalmozás kisebb mértékben, az egy évvel korábbihoz képest 5,0 százalékkal csökkent, ami a készletek növekedését jelzi.
A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás összességében 6,1 százalékkal alacsonyabb lett az első negyedévi 4,0 százalékos emelkedés után.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában 53 milliárd forintos passzívum keletkezett. Utoljára 2008 negyedik negyedévében volt negatív a külkereskedelmi egyenleg. Az export volumene 24,0, az importé 15,8 százalékkal csökkent. Az áruforgalomban a kivitel 19,9 , a behozatal 15,0 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 38,1, importja 20,3 százalékkal zuhant.
A bruttó hazai termék második negyedévi, 13,6 százalékos visszaeséséhez a végső fogyasztás 4,5, a bruttó felhalmozás 1,4 százalékponttal, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 7,7 százalékponttal járult hozzá.
A KSH megjegyezte, hogy a koronavírus okozta járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a gazdasági környezetben olyan, gyors változásokat okozott, amelyek az adatminőségre, a becslési módszerek eredményességére és a szezonalitásra egyaránt hatással vannak, ezeken keresztül a szokásosnál jelentősebb mértékben befolyásolhatják a jövőbeli revíziók nagyságát.
A KSH a jelentéshez mellékelt külön elemzésben számszerűsítette a koronavírus-járvány gazdasági növekedésre gyakorolt hatását. A becsléshez azzal az alapfeltevéssel éltek, hogy a gazdaság növekedési pályáját kizárólag a járványhelyzet befolyásolta, és változatlannak feltételeztek minden egyéb tényezőt. E szerint a GDP naptárhatással kiigazított volumenét az első negyedévben 2,79 százalékponttal, a második negyedévben 18 százalékponttal csökkentette a járványhelyzet.
Orbán: a stratégiai jelentőségű, hosszú távú együttműködés a cél Szlovéniával
(MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
A stratégiai jelentőségű, hosszú távú együttműködést megalapozó kérdések vannak az asztalon Szlovéniával, és ezeknek a megoldását elindították – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a közmédiának kedden a szlovéniai Bledben. A kormányfő tárgyalt Janez Jansa szlovén miniszterelnökkel, majd a megbeszélésről beszámolva kiemelte: kell még néhány hónap, hogy kialakítsák a megoldások végső formáját, de hosszú távon is számíthatnak arra, hogy őszinte, jószomszédi kapcsolatot tudnak kiépíteni Magyarország és Szlovénia között. Hangsúlyozta: ennek a “lelki alapját” a koronavírus-járvány idején Magyarország által Szlovéniának nyújtott segítségen túl a nemzeti közösségek jelenthetik. Megjegyezte: a magyar-szlovén kapcsolatok alaphangja ma sokkal jobb, mint korábban bármikor.
Orbán Viktor kitért rá: egyetértettek abban szlovén kollégájával, hogy bár mindkét kormányfő és kormányzó párt az európai kereszténydemokratákhoz tartozik, és ez segíti a kormányzati munkát, az államközi kapcsolatokat elválasztják a pártkérdésektől, és olyan hosszú távú alapokat építenek a magyar-szlovén együttműködésnek, amelyek erősek maradnak függetlenül attól, hogy milyen pártcsaládból érkeznek a kormányzó pártok vagy miniszterelnökök.
Úgy vélte, a legfontosabb az összeköttetés, amely “egy kicsit elhanyagolt területe” a magyar külpolitikának. Nem jött még létre összeköttetés a magyar és szlovén magasfeszültségű elektromos vezetékrendszer között, holott már megállapodtak erről korábban, Magyarország el is végezte a maga részét, és most talán itt is megindul valami – magyarázta.
Közölte: van egy félbemaradt gázvezeték-fejlesztési program, és ha Magyarország hozzá akar férni az olasz gázvezetékrendszerhez, azt Szlovénián keresztül tudja megtenni. A légi összeköttetés kezdetleges, továbbá nagyon érzékeny kérdés a koperi kikötő és az odavezető vasútvonal megépítésének ügye – mondta. Hozzáfűzte: ebben Magyarország szívesen vesz részt, mert bár az olaszországi Triesztben már vásárolt egy kikötőrészt, Koperben is érdekelt, ha ez Szlovéniának is megfelel.
A miniszterelnök a nemzeti közösségekkel kapcsolatban kifejtette: már az előző szlovén kormányokkal is jó volt az együttműködés ezen a területen, és most megállapodtak a programok folytatásáról és kibővítéséről. A Szlovéniában élő magyarok és a Magyarországon élő szlovének az iskolarendszerüket, kulturális rendszerüket, közlekedésüket és határátlépési lehetőségeiket tekintve javuló környezetben fogják élni az életüket, és a régió gazdasági fejlődéséről is sikerült néhány pontban megállapodni – közölte.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Magyarország abban a helyzetben volt a koronavírus-járvány kitörésekor, hogy segítséget tudott nyújtani a legnagyobb bajban lévő szomszédainak, és Szlovénia akkor elég komoly bajban volt, ezért Magyarország segített is neki. Szlovénia hálás nemzet, és nem felejtette ezt el, ezért ma meg is emlékeztek a magyar segítségnyújtásról – közölte.
Felidézte: “miközben mi magunk is bajban voltunk, nem feledkeztünk el arról, hogy ha tudunk, akkor segítsünk a szomszédokon is”. Fordított helyzetben Magyarország is számítana Szlovéniára – tette hozzá.
Idén csaknem 60 milliárd forint jut a kutatói életpályák támogatására
(MTI/Bruzák Noémi)
Az új pályázati lehetőségeknek köszönhetően idén összesen csaknem 60 milliárd forint jut a kutatói életpályák támogatására – mondta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) keddi sajtótájékoztatóján a szervezet tudományos és nemzetközi elnökhelyettese. Szabó István kifejtette, hogy a legjelentősebb összeget, csaknem 43,9 milliárd forintot a Tématerületi Kiválósági Program (TKP) közvetíti a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap keretéből. A pályázat 27 tudományos intézmény 92 tématerületi kutatását támogatja.
Az elnökhelyettes a kutatók és kisebb kutatói csoportok kiválósági támogatásai közül elsőként az Új Nemzeti Kiválósági Programot (ÚNKP) emelte ki. A programon belül meghirdetett Tudománnyal fel! Felsőoktatási doktorvárományosi és posztdoktori kutatói ösztöndíjpályázattal teljessé vált a kutatói életpálya támogatása, hiszen a legfiatalabb kutatókat segíti, azokat, akik még nem rendelkeznek elegendő publikációval – tette hozzá.
Szabó István hiánypótló kezdeményezésnek tekinti az idén létrejött Kooperatív Doktori Programot (KDP), amely a legjobban hasznosítható kutatásokat ösztönzi. A kutatási témák kijelölésében és a program döntéshozatalában ennek megfelelően a vállalti képviselők is szerepet kapnak. A KDP iránt a tapasztalatok alapján már most jelentős az érdeklődés – mondta az igazgatóhelyettes, hangsúlyozva, hogy a vállalkozások évek óta egyre nyitottabbak az együttműködésre a kutatókkal.
A kutatási és fejlesztési tevékenységek – mint mondta – jelentősen felértékelődtek, hiszen Magyarország jelentős mértékben tudta növelni a hozzáadott értékét a globális gazdasághoz, és számos nemzetközi hátterű innovációs beruházást vonzott belföldre.
Az OTKA-pályázatokon a nemrég született döntés alapján 320 kutató és kutatócsoport kapott összesen 11 milliárd forint hozzájárulást. Szabó István kiemelte, hogy a végleges támogatási összeg 300 millió forinttal haladta meg a tervezettet. A többlet 7, nemzetgazdasági szinten is ígéretes projektekhez járulhat hozzá – közölte. Az NKFI Hivatal igazgatóhelyettese úgy véli, hogy a kibővített pályázati rendszer minden fiatal tehetség számára biztosít támogatási lehetőséget és fölkelti a figyelmet a legjobban hasznosuló kutatások iránt.
Fenyő-ügy – Gyárfás: nem bíztam meg sem Tasnádit, sem Portikot
Nem bíztam meg sem Tasnádi Pétert, sem Portik Tamást Fenyő János megölésével – mondta Gyárfás Tamás médiavállalkozó, sportvezető, a Fenyő-gyilkosság elsőrendű vádlottja a büntetőper keddi tárgyalásán, a Fővárosi Törvényszéken.
Fenyő János médiavállalkozót 1998-ban ölte meg Budapesten Jozef Rohác, aki emiatt jogerős szabadságvesztését tölti. Az ügyészség a mostani eljárásban azzal vádolja Gyárfás Tamást, hogy ő bízta meg az azóta már más ügyekben jogerősen elítélt Portik Tamást és Tasnádi Pétert Fenyő János megölésével. A vád szerint Portik meg is szervezte a gyilkosságot, ő bérelte fel Jozef Rohácot. A vád szerint Fenyő János és Gyárfás Tamás között az 1990-es években üzleti, elszámolási vita, hatalmi harc robbant ki az RTV Újság, a Nap TV és más ügyek miatt. Perek indultak, nyilvánosan fenyegették egymást a felek, Fenyő János terhelő adatokat próbát gyűjteni Gyárfásról és lejárató cikkeket íratott róla a Népszavában. Az ügyészség szerint emiatt határozta el Gyárfás, hogy megöleti riválisát, előbb Tasnádi Pétert bízta meg azzal, hogy 12 millió forintért végezzen Fenyő Jánossal. Tasnádi ebből hatmilliót meg is kapott, de nem teljesítette a megbízást. A vád szerint ezután fordult Gyárfás Portik Tamáshoz, hogy ölesse meg Fenyő Jánost. A keddi tárgyaláson Gyárfás Tamást a Portik Tamás által rögzített hangfelvételek alapján kérdezték Tasnádi Péterhez fűződő kapcsolatáról.
A bíróság kérdésére, hogy félt-e Tasnádi Pétertől, Gyárfás Tamás nemmel válaszolt. A bíróság kérdésére, hogy akkor Portik Tamásnak 2004-ben miért mondta azt, hogy “kiveri a víz”, ha arra gondol, hogy Tasnádi kiszabadul a börtönből és megkeresi, Gyárfás Tamás azt mondta, nem félt, hogy Tasnádi erőszakot alkalmaz vele szemben, inkább attól tartott, hogy “belekeveri” Fenyő János meggyilkolásába. Ezzel kapcsolatban elmondta: Tasnádi 2003-ban felhívta a börtönből és azt mondta, Kovács Lajos, az ügy korábbi főnyomozója rá akarja venni, hogy tegyen vallomást ellene a Fenyő-ügyben.
Arra a kérdésre, hogy miért akarta volna egy rendőr rávenni Tasnádit, hogy vallomást tegyen Gyárfás ellen, Gyárfás azt mondta, akaratán kívül félretájékoztatta Kovács Lajost egy dátumról a Nap TV-vel kapcsolatban, ami miatt a nyomozó azt gondolta, ő állhat a bűncselekmény mögött, ráadásul az alvilági kapcsolatai és a gazdasági helyzete is ellene szólt.
Arra a kérdésre, hogy miért nem jelentette fel Kovács Lajost vagy Tasnádit, és miért nem használta fel a médiát, hogy tisztázza magát, azt válaszolta, szégyellte, hogy a neve egyáltalán kapcsolatba kerül a Fenyő-üggyel, emellett soha nem élt vissza azzal, hogy lehetősége volt közéleti műsort készíteni. Hozzátette: ráadásul nem is volt bizonyítéka, hogy Tasnádit valóban vallomásra akarta volna rávenni a rendőrség. Azt mondta:, a rendőrség hamar “bedobta” a nevét a köztudatba a gyilkossággal kapcsolatban, ez pedig “kapóra jött” az alvilágnak, Tasnádi és Portik is “esélyt látott” arra, hogy “keressen” az ügyön. Tasnádi Péter volt feleségének vallomásával kapcsolatban Gyárfás Tamás azt mondta, a nő előbb védte Tasnádit, majd amikor megromlott a kapcsolatuk, azért, hogy volt férjének ártson, vallotta a nő azt, hogy Tasnádi megbízást kapott Fenyő János megölésére Gyárfástól.
Gyárfás Tamás arról is beszélt, hogy egy félreértés nyomán terjedt el a városi pletyka még 1997-ben, hogy megbízást adott volna Fenyő János megölésére Tasnádinak, és Tasnádinak “megtetszett a dolog”, mert ezzel fenn tudta tartani a “keresztapa-nimbuszát”. Ám amikor a rendőrség is elkezdte komolyan venni a lehetőséget, már azt mondta Tasnádi, hogy csak “lehúzta” Gyárfást, aki “egy balek”. A bíróság felvetette, hogy ha Gyárfásnak konfliktusmentes volt a kapcsolata Tasnádival, aki jelentős pénzt is hozott neki a hirdetésekkel, akkor miért állította Tasnádi, hogy megbízást kapott Gyárfástól a gyilkosságra.
Azzal kapcsolatban, hogy Gyárfás Tamás tízmillió forintot adott a börtönből éppen szabadult Tasnádinak, Gyárfás több magyarázatot is adott már az eljárás során, ezeket a keddi tárgyaláson fenntartotta, így többek között azt, hogy Tasnádi megzsarolta, ráijesztett, “lehúzta”, de mondta azt is, hogy azért adott pénzt, mert “jobb a békesség”, valamint, hogy félt, hogy Tasnádi hamis vallomást tesz, amivel belekeveri a Fenyő-ügybe. A pénzzel kapcsolatban elmondta, nem írtak róla papírt, bár “nem volt illúziója”, hogy Tasnádi visszaadja-e azt.
A per csütörtökön folytatódik.
A kerékpársávok megszüntetéséért gyűjt aláírást a Mi Hazánk
A főváros forgalmas útvonalain kijelölt kerékpársávok megszüntetéséért, illetve áthelyezéséért gyűjt aláírásokat a Mi Hazánk Mozgalom – jelentette be a párt elnökhelyettese kedden sajtótájékoztatón Budapesten. Ez azért szükséges, mert Karácsony Gergely főpolgármester”saját mániája” miatt a kerékpársávok kijelölésével megbénította a főváros közlekedését, ami “teljesen összeomlott az iskolakezdés napján” – közölte Dúró Dóra.
Az összegyűjtött szignókat elküldik a főpolgármesternek, egyben felszólítják a városvezetőt a “káoszt okozó döntés” megváltoztatására – tette hozzá.
A politikus úgy vélekedett, hogy “ami Orbán Viktornak a foci, az Karácsony Gergelynek bicikli, ha erről van szó más szempont nem érdekli”.
A Mi Hazánk szerint, a kerékpársávoknak nincs létjogosultsága a Nagykörúton és a főútvonalakon, illetve a kerékpár nem tudja minden esetben helyettesíteni az autót.
Ugyanakkor – folytatta – a jelenlegi megoldás, a kerékpárosok számára sem biztonságos a végeláthatatlan kocsisorok mellett, a szmogban haladva.
Felidézte: a Magyar Autóklub adatai szerint a Nagykörúti kerékpársáv kihasználatlan. Ugyanis, miközben óránként átlagosan 125 kerékpáros halad a Nyugati pályaudvar és a Corvin-negyed között, ugyanennyi idő alatt mintegy 1700 autó használja a szakaszt. Eközben mindkét jármű számára egy-egy sáv áll rendelkezésre.
Ebben a helyzetben a Mi Hazánk arra kéri Karácsony Gergelyt, hogy ne büntesse az autósokat, például azokat a szülőket, akik gyermekeiket juttatják el az iskolába.
A budapestieket pedig arra kérik, hogy segítsenek nyomást gyakorolni a főpolgármesterre azzal, hogy szignálják a Mi Hazánk petícióját – mondta Dúró Dóra.
Vihar – OKF: több megyében okozott károkat a viharos szél és a sok eső
(MTI/Komka Péter)
Több megyében okozott károkat a hétfőn érkezett viharos időjárás – tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) helyettes szóvivője az MTI-t. Dóka Imre elmondta: a legtöbbször Budapesten és Pest megyében riasztották a tűzoltókat. Itt csak hétfő éjfélig több mint 100-szor kérték a tűzoltók segítségét. Majd kedd reggelig további mintegy 50 riasztása volt a fővárosi tűzoltóknak. Emellett számos hívást kapott a katasztrófavédelem Heves, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is.
Pest megyében, a megye déli részén volt a legtöbb beavatkozás, például Cegléden, Csemőn, Nagykőrösön, Abonyban, Tápiószentmártonban. A legtöbb esetben épületre, úttestre dőlt fák, elárasztott pincék miatt kérték a tűzoltók segítségét.
Heves megyébe kedd hajnalban érkezett meg a vihar. Itt is jellemzően kidőlt fák és a pincékbe beömlő víz okoztak károkat.
Bács-Kiskun megyében az átvonuló vihar miatt kora reggelig mintegy 60 riasztásuk volt a tűzoltóknak.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében főleg a viharos erejű szél okozott problémát. A legtöbb hívást Szolnok, Jászapáti, Jászberény térségéből kapták a tűzoltók.
Az OKF szóvivője kitért arra is, hogy az országban néhány helyen villanyvezetékek is leszakadtak, ami kisebb áramkimaradásokat okozott. A viharral összefüggésben – azokon a helyeken, ahol a katasztrófavédelem segített – sérülés nem történt. Dóka Imre azt is kiemelte, hogy több helyen önkéntes tűzoltók is segítették a hivatásos egységek munkáját.
Néhány helyen még kedd délután is dolgoztak a vihar okozta károk felszámolásán a tűzoltók – közölte a helyettes szóvivő.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat keddi veszélyjelzése szerint jelenleg Budapesten, Pest, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van érvényben elsőfokú figyelmeztetés. Emellett Győr-Moson-Sopron megyére az erős szél veszélye miatt adtak ki ugyancsak elsőfokú figyelmeztetést.
Azt írták: a zivatarok egyre inkább a keleti, északkeleti megyékre korlátozódnak, majd délután kelet felé elhagyják az országot. Délután főként az Északi-középhegységben még nem kizárt egy-egy újabb zivatar kialakulása a záporok mellett. Estére mindenütt jelentősen csökken a csapadék esélye. A zivatarokat viharos széllökés és jégeső kísérheti, illetve intenzív csapadék is társulhat hozzájuk.
Emellett napközben Sopron környékén és a Kisalföldön is lehetnek 60-70 kilométer/órás széllökések.
Szerdán már nem várható veszélyes időjárási jelenség.
Tour de Hongrie – Mareczko triplázott
Jakub Mareczko sorozatban a harmadik sprinthajrát is megnyerte a Tour de Hongrie országúti kerékpáros körversenyen, mivel kedden a negyedik, Sárospatak és Kazincbarcika közötti szakaszon is diadalmaskodott. Összetettben továbbra is az ausztrál Kaden Groves áll az élen. A 180 kilométeres, 1150 méter szintkülönbséget tartalmazó etapon három gyorsasági részhajrá, valamint a 304 méter magas tardonai emelkedő kétszeri megmászása után két hegyi hajrá várt a 110 versenyzőre, akik Sárospatakon a vasárnapinál 16 fokkal hidegebb, 17 fokos időben rajtoltak el.
Kusztor Péter nem örült a borult égnek, és főleg az éjszakai vihar nyomán kialakult nedves útnak. Az MTI-nek a 35 esztendős kerékpáros elmondta: az emelkedő kicsit megrostálhatja a mezőnyt a végére, noha nagy leszakadásokra nem számít. Bár biztosra vette, hogy lesz szökés, sprintbefutóra számított az előző napokhoz képest némileg kisebb csoporttal, amennyiben nem lesznek bukások és káosz a vizes aszfalt miatt. A mezőnyversenyben kétszer, időfutamban egyszer magyar bajnok bringás a célkitűzésekről elárulta: szeretnék megőrizni a hegyi pontverseny éllovasát illető piros trikót spanyol csapattársának, David Lozanónak, az olasz Andrea Peront pedig segíteni a befutónál, és saját maga jó teljesítményében is bízott. Kusztorhoz hasonlóan a friss magyar bajnok Filutás Viktor sem örült a várható esőnek.
A borús időben több sikertelen kísérletet követően két szökésből összeállt egy ötfős élcsoport, amelyben ott tekert Rózsa Balázs (Novák) és Pelikán János (Androni Giocattoli-Sidermec), előbbi Kazincbarcikán második helyet vitt el a gyorsasági részhajrán, a hegyi hajrában pedig második lett Pelikánt megelőzve, ám 55 kilométerrel a cél előtt leszakadt a csoportról. A három és fél percnél is nagyobb előnyt kidolgozó szökevények üldözését Peák Barnabás istállója, a Mitchelton-Scott és a Valter Attilával felálló CCC vezette. Az utolsó gyorsasági részhajránál Pelikán harmadik, míg a második hegyin második lett, miközben az ausztrál Chris Harper (Jumbo-Visma) 35 kilométerrel a cél előtt lerázta társait, így a többieket sorra befogták, Pelikán is erre a sorsra jutott. A mezőny 17 kilométerre a céltól az utolsó szökevényt is utolérte.
A jósolt eső végül nem érkezett meg, a sprintre így száraz körülmények között került sor, ám az enyhén emelkedő befutó előtt 1,2 kilométerrel a mezőny harmadánál bukás történt, amelybe az éllovas Groves is belekeveredett, de mivel három kilométeren belül volt a baleset, így azonos idővel írták jóvá a célba érkezését, és megtartotta a sárga trikót a Mitchelton-Scott bringása. Szilasi László versenyigazgató arról tájékoztatta az MTI-t, hogy senki nem sérült meg a bukásban.
Az etapgyőzelemért kis csoport vetélkedett, a leggyorsabbnak ugyanúgy a CCC olasz sprintere bizonyult, mint Hajdúszoboszlón és Nyíregyházán. Egymást követő három szakasz megnyerésére 1953-ban volt példa legutóbb, akkor ez a bravúr Bartusek Bélának sikerült. A legjobb sprintert illető zöld trikót már biztosan elhódító Mareczko kiemelte, csapata az előző napokhoz hasonlóan rendkívüli munkát végzett, ezúttal is a lehető legjobb pozícióba vitték társai, a végét pedig megoldotta egyedül. Csapattársa, a tavaly harmadik Valter kapcsán hangsúlyozta, szerdán az ő napja következik, a magyar kerékpárost segítik majd a lengyel istálló tagjai a minél jobb összetett eredményért.
Második helyen a lett Emils Liepins, harmadikként a holland David van der Poel végzett. Legjobb hazai versenyzőként – az elmúlt két naphoz hasonlóan – a magyar válogatott Karl Ádám ért célba, ezúttal tizedik lett. Az MTI-nek elmondta: balról a murvás részen kerülte ki a bukást, előtte pedig már volt egy szakadás, így bár fel tudott érni az élcsoportra, de ennél többet nem tudott kihozni a helyzetből.
“Jobb eredményért jöttem, de az utolsó kilométeren kilátástalan volt a helyzetem, így örülök, hogy végül tizedikként célba tudtam érni” – mondta Karl.
Az elmúlt esztendőkben rajt- és célvárosként is helyszínt adó Kazincbarcikán idén is nagyon várták a viadalt: az egyik tízemeletes ház oldalának egészét a magyar körverseny előtt tisztelgő falfestmény ékesítette.
A 41. Tour de Hongrie szerdán a királyetappal, a 188 kilométer hosszú, 3259 méter szintkülönbséget tartalmazó Miskolc-Gyöngyös-Kékestető szakasszal zárul.
Eredmények:
4. szakasz, Sárospatak-Kazincbarcika, 180 km:
1. Jakub Mareczko (olasz, CCC) 3:55:53 óra
2. Emils Liepins (lett, Trek-Segafredo) azonos idővel
3. David van der Poel (holland, Alpecin-Fenix) a. i.
…10. Karl Ádám (magyar válogatott) a. i.
Az összetett élcsoportja:
1. Kaden Groves (ausztrál, Mitchelton-Scott) 14:10:38 óra
2. Jon Aberasturi (spanyol, Caja Rural-Seguros RGA) 2 másodperc hátrány
3. Lennard Hofstede (holland, Jumbo-Visma) 3 mp h.
…6. Szatmáry András (magyar válogatott) 7 mp h.
…17. Dina Márton (Kometa-Xstra) 12 mp h.
…21. Valter Attila (CCC) azonos idővel
…24. Kusztor Péter (Novo Nordisk) a. i.
(MTI / címlapkép: MTI/Komka Péter)