Tanévkezdés – A Rákóczi Szövetség ösztöndíjjal, iskolatáskával támogatja a külhoni magyarokat
Az anyaország nem hagyja magára a külhoni magyar közösségeket; a Rákóczi Szövetség szeptemberben több mint 9000 külhoni magyar iskolakezdő kisdiákot köszönt ösztöndíjjal és iskolatáskával – olvasható a szervezet által szombaton az MTI-hez eljuttatott közleményben. A külhoni magyar iskolakezdő gyermekek családjainak több mint félezer településen adják át az anyaországi társadalom – közte több száz települési önkormányzat – magyar iskolaválasztást elismerő ösztöndíját, megköszönve ezzel a szülők felelős és helyes döntését. Külhonban a magyar iskola választása biztosítja a magyar nyelv, kultúra és közösség fennmaradását – írták.
Vasárnap a Szlovákiai Magyar Iskolák Országos Tanévnyitó Ünnepségén Szepsiben veszi kezdetét a Rákóczi Szövetség magyar iskolakezdőket köszöntő ösztöndíjainak és iskolatáskáinak átadása. Az iskolaválasztást elismerő ösztöndíjat és az iskolatáskát a Felvidéken mintegy 3600, Kárpátalján közel 2000, Vajdaságban 1300, Erdélyben és a Partiumban – Bihar, Máramaros, Beszterce-Naszód, Arad, Temes, Fehér, Hunyad, Szeben megye, Torda és Dés régiója – több mint 2000 iskolakezdőnek, továbbá 200, magyar oktatásban részesülő moldvai csángó gyermeknek adják át.
A járványveszély miatt július elején lezárultak a határok Kárpátalja, Erdély és a Vajdaság irányában, szeptembertől pedig a felvidéki magyarokat is fizikai határ választja el Magyarországtól. Számos bizonytalanság övezi a tanévet a Kárpát-medencében, a Rákóczi Szövetség azonban mindent megtesz azért, hogy a külhoni magyar családok érezzék, ebben a nehéz helyzetben is számíthatnak az anyaország társadalmára – tudatta a szervezet.
Tállai András: akár havi 150 ezer forintos, kedvezményes hitel járhat a szakképzésben és a felnőttképzésben tanulóknak
Egy jó szakma kitanulásának már nem lehet anyagi akadálya, 2021. áprilisától ugyanis már igényelhetőek a képzési hitelek – tájékoztatta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-t. Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyermeket tervező édesanyáknak különösen érdemes lesz hitelből finanszírozni a kívánt képzést, mert az újfajta konstrukciókra is érvényesek lesznek a családtámogatási kedvezmények, ha a hitelfelvételt követően megszületik a második gyermek, akkor az édesanyának csak a hiteltartozás felét kell visszafizetnie, a harmadik gyermek megszületése után pedig a teljes tartozását elengedik – mondta az államtitkár.
A képzési hitel több mint 57 ezer felnőttoktatásban résztvevőnek és mintegy 220 ezer szakképzésben tanuló diáknak hozhat könnyebbséget – mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy nemcsak az érintettek nyernek az újfajta hitelkonstrukcióval, hanem az egész nemzetgazdaság is. Mint mondta: a magyar gazdaság jövője a versenyképes, magas technológia tartalmú, korszerű termelés és szolgáltatások világszínvonalú fejlesztésében áll, amelyhez magasan képzett, alkalmasint a legújabb szakmai tudással is felvértezett szakemberekre van szükség. A Pénzügyminisztérium legújabb, képzési hitelről szóló szabályozása éppen ennek a tudásnak a megszerzését támogatja.
Az egyre gyorsabban változó munkaerőpiaci igények miatt egyre fontosabbá válik az élethosszig tartó tanulás. Soha nem késő egy jó szakmára váltani – jelentette ki az államtitkár. Az újfajta képzési hitelek éppen ezért nemcsak a fiatalokat segítik; azok a 18 és 55 év közötti korosztály számára lesznek elérhetők, a három hónapnál hosszabb képzésekre – tette hozzá.
Az új képzési hitelek igényléséhez sem hitelbírálatra, sem biztosítékra nem lesz szükség, csak a szak- vagy felnőttképzési jogviszonyt kell majd igazolni – ismertette Tállai András. Könnyebbség az is, hogy a technikumok és a szakképző iskolák által kínált új ösztöndíjrendszer nem zárja ki a hitel felvételét, a kölcsönt az iskoláktól kapott támogatás mellett is lehet igényelni – mondta Tállai András.
Az új kölcsönnek a felsőoktatási diákhitelhez hasonlóan két fajtája lesz: szabad felhasználású hitel és a képzési díjra fordítható kötött felhasználású hitel.
A teljesen szabad felhasználású kölcsönt maximum havi 150 ezer forintig igényelhetik majd a képzésekben résztvevők. A kamata kedvező, épp annyi, mint a Diákhitel1-é, amely jelenleg 1,99 százalék – szögezte le Tállai András.
A kötött felhasználású képzési hitel pedig kamatmentes, maximálisan felvehető összege az iskolarendszerű szakképzésben és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt képzéseknél igazodik az önköltség díjához, míg az egyéb képzéseknél maximum félmillió forint lesz – ismertette Tállai András.
Fürjes Zoltán: több mint 200 ezer gyermek jár egyházi fenntartású óvodába és iskolába
Magyarországon több mint 200 ezer gyermek jár valamilyen egyházi fenntartású köznevelési intézménybe – emelte ki a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Kárpát-medencei református oktatási intézmények tanévnyitóján szombaton Nyírbátorban. Fürjes Zoltán a helyi református templomban megtartott eseményen arról beszélt, a diákok negyedét református óvodában és iskolában nevelik és oktatják, a több mint 1100 egyházi feladatellátási hely közül pedig háromszáz református fenntartású.
Az egyházi oktatás jelentősége, hogy számos hívőnek és útkeresőnek biztosít lehetőséget arra, hogy olyan tudásra és értékekre tegyen szert, amelyek egy tisztességes élet alapjául szolgálhatnak – hangoztatta a helyettes államtitkár. Szavai szerint a bölcsődéktől az egyetemekig olyan “keringési rendszer” működik, amely Magyarország teljes területén és szerte a Kárpát-medencében biztosítja a tanulás és formálódás lehetőségét.
Fürjes Zoltán az elmúlt tanévre visszautalva beszédében azt mondta, a 2019/20-as oktatási év emberi értelemben nem volt békésnek tekinthető, mert szinte háborús időket idéző korlátozások között kellett tanulni és tanítani. A körülmények ellenére sikerült befejezni a tanévet, amihez sokak alázatára, nyitottságára és kreativitásra volt szükség, de a következőben is szükség lesz erőre, szeretetre és a józanságra – hangsúlyozta.
A fejlesztésekkel kapcsolatban kifejtette, folyamatosan újulnak meg az iskolák tantermei és tornatermei, új épületekkel és intézményekkel bővül a hazai iskolahálózat, a 2020/21-es tanévtől pedig minden diák ingyen kapja meg a tankönyveket. Az építkezés jól látható eredménye, hogy mára az állam mellett egyre nagyobb arányban vesznek részt az oktatásban az egyházak – értékelt a helyettes államtitkár.
Az ünnepséggel egybekötött istentiszteleten igét hirdetett Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, köszöntőt mondott Huszár Pál főgondnok, a Magyarországi Református Egyház zsinatának világi elnöke, Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke és Máté Antal, Nyírbátor polgármestere. A rendezvény végén kitüntetéseket adtak át, az ünnepi program tanévkezdő intézményvezetői és fenntartói értekezlettel zárult.
Nagy István: 150 millió forint támogatáshoz jut a magyar komlótermesztés
(MTI/Sóki Tamás)
Idén 150 millió forinttal segíti az agrártárca komlóültetvények telepítését, a pályázók hétfőtől adhatják be támogatási kérelmüket – jelentette be Nagy István miniszter a Somogy megyei Kastélyosdombón szombaton, a Heineken Hungária Zrt. (HH) és az Ökumenikus Segélyszervezet (ÖS) komlószüreti ünnepségén. A minisztérium első ízben tavaly meghirdetett programja vissza nem térítendő támogatással segíti a komlóültetvények telepítését – mondta a miniszter.
A növény termesztéséhez szükséges talajelőkészítést, a támrendszer megépítését, és az öntözőrendszer kiépítését szolgáló, idén 150 millió forintra emelt keretösszegre augusztus 31-től szeptember 22-ig pályázhatnak az igénylők – mondta a miniszter, “agrártörténeti jelentőségű pillanatnak” nevezve az első kastélyosdombói komlószüretet.
(MTI/Sóki Tamás)
Nagy István reményét fejezte ki, hogy a teljes egészében az állami támogatás segítségével – a kétéves megvalósítási időszak során – húsz-harminc hektárral nő a komlóval beültetett terület az országban.
Rámutatott: a magyar mezőgazdaság akkor tud megfelelő választ adni a piaci kihívásokra, versenyképességét akkor tudja megőrizni és növelni, ha az élelmiszeripar mind nagyobb arányban támaszkodik hazai alapanyagokra. Ez szerinte csak a termesztett növényfajták sokszínűségére alapozva valósulhat meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar agrárium még sokoldalúbbá, ellenállóbbá tételében kiemelt szerepet szán a tárca az olyan, a korábban jól működő ágazatok újjáélesztésének, mint a nagy múltú komlótermesztés.
A komlóültetvények telepítésének támogatása a miniszter szerint azért is fontos, mert egyre kifinomultabb a sörfogyasztás kultúrája Magyarországon, állandó az igény a kiváló minőségű, hazai alapanyag iránt. A stabil kereslet pedig, mondta, biztos piaci hátteret nyújthat a gazdálkodók számára, ami így ösztönzést adhat e termelési kultúra elsajátításához. Azt hangoztatta, hogy a mezőgazdasági termelés, az ebből származó termékek előállítása jó szervezőmunkával, és szakértelemmel “lehetőséget és munkát teremt az ország azon térségeiben, falvaiban, ahol az elmúlt évtizedek leginkább a szegénységről szóltak” – fogalmazott. Kiemelte: a magyar mezőgazdaság családok ezreinek biztosítja, hogy értékteremtő munkát végezhessenek, ezt pedig nem befolyásolta a járványhelyzet sem.
Nagy István szerint a kormányzat hazai alapanyagok felhasználása mellett tett kiállása és a fogyasztói szokások kedvező változása érdekeltté tette a söripart a magyarországi beszerzések arányának növelésében. Ennek köszönhető, tette hozzá, hogy a hazai sörárpa-felhasználás mellett a Heineken vállalatcsoport fantáziát, jó üzleti lehetőséget látott a magyar komlótermesztés felkarolásában, amely az első, egyhektáros ültetvény teljes körű finanszírozásában öltött testet Kastélyosdombón.
Kiemelte: a somogyi kistelepülésen ültetvény létrejöttében, a termesztésben és a betakarításban komoly szerepe van a példaértékű szociális modellt sikerült megvalósító Ökumenikus Segélyszervezetnek. Reményét fejezte ki, hogy a szervezet munkája, a Heineken piaci háttere és az ültetvénytelepítési támogatás minél több gazdálkodó, minél több dolgozni vágyó család számára jelent lehetőséget, és biztos jövedelmet a jövőben.
Geert Swaanenburg, a Heineken magyarországi leányvállalatának vezérigazgatója köszöntőjében elmondta: vállalatuk a világ minden táján különös értékként tekint a helyi közösségekre, helyi termékekre. Úgy vélekedett: a sör egyik alapanyagának termesztése kiút lehet a szegénységből is. Hozzátette: a kastélyosdombói komlót a Soproni márkához használják majd fel, céljuk, hogy a jövőben a termék előállítása során kizárólag a hazai piacról szerezzék be ezt az alapanyagot.
Kastélyosdombón 2018 végén kezdtek komlótermesztésbe: a segélyszervezet és a HH együttműködésében, kezdetben 30 millió forintból indított beruházás keretében a segélyszervezet szociális és fejlesztő központjának dolgozói 2500 – idén először termőre forduló – palántát ültettek el a központhoz tartozó, egyhektáros területen.
Nemzeti emlékévvé nyilvánítanák a mohácsi csata ötszázadik évfordulóját
Hargitai János (KDNP) országgyűlési képviselő több baranyai intézményvezetővel és kutatóval közösen javasolja, hogy a 2026-os esztendőt nyilvánítsa nemzeti emlékévvé, annak megvalósítását pedig támogassa Magyarország kormánya – közölte a honatya szombaton az MTI-vel. Hargitai János beszámolt arról, hogy a kezdeményezésére létrejött kiáltványt és az emlékévvel kapcsolatos elképzeléseket hamarosan eljuttatják a kormányzat felé, mert meglátásuk szerint – ahogy azt a kiáltványban is megfogalmazták – a “mohácsi csata közelgő 500. évfordulója egyszerre lehet a kegyelet, a nemzeti hősiesség és a közép-európai összefogás emlékéve”. Szintén a kiáltvány sorait idézve hozzátette: Mohács olyan emlékezetfolyamot érdemel, amelyben “a legszélesebb összefogással hozunk létre új, maradandó, keresztény szellemi és tárgyi emlékjeleket, melyek által minden eddiginél mélyebb értelmet nyerhet a múlt és megmozdulhat a jelen”.
A kiáltványt Hargitai János mellett Udvardy György, a Veszprémi Főegyházmegye érseke; Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektora; Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója; Pap Norbert, a PTE Mohács 500 Program vezetője; Hóvári János, a Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566 Emlékév Emlékbizottság elnöke; Csornay Boldizsár, a Jannus Pannonius Múzeum igazgatója és Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója látta el kézjegyével.
A képviselő az MTI-nek azt mondta: szeretnék elérni, hogy az 1526-os események ötszázadik évfordulóját megelőző hat esztendőben a kormányzat kiemelten ösztönözze és támogassa a mohácsi csatával kapcsolatos történeti, régészeti kutatásokat, művészeti programokat, képzőművészeti alkotások létrejöttét és biztosítson forrásokat az emlékezést – egyben a térséget turisztikailag, kulturális és gazdasági értelemben is – szolgáló beruházásokat.
Rámutatott arra, hogy a mohácsi síkságon 1526. augusztus 29-én világtörténelmi jelentőségű csata zajlott, az nemcsak magyar, de egyszerre közép-, délkelet-európai sorsfordulót jelentett. Mivel szerinte a magyarság és szövetségesei küzdelme évszázadok után is alapzata a magyar identitásnak, önszemléletnek és történelemről való gondolkodásnak, a csata megérdemli, hogy az ötszázadik évforduló és az azt megelőző évek méltó emlékezetpolitikai eseménysort vonultassanak fel beruházásokkal, programokkal, tudományos és művészeti teljesítménnyel kiegészítve.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyarok sokan és sokfélét gondolnak a mohácsi csatáról, annak előzményeiről és következményiről, s még a régészek és történészek között sem mindenben egységes az álláspont, ráadásul sok a tisztázatlan kérdés az 1526-os eseményekkel kapcsolatban. Éppen ezért szerinte az előttünk álló hat esztendőben lehetőség kínálkozna arra is, hogy a tudományos munka új megállapításokat tegyen, többet tudjunk meg Mohácsról, s a társadalom is tisztábban, alaposabban lásson a félezer évvel ezelőtti sorsforduló kapcsán.
Hargitai János arról is szólt, hogy mind a kiáltványt, mind az azt aláírókkal egyeztetett, a következő hat évvel kapcsolatos előzetes terveket eljuttatja a kormányzatnak, hogy elindulhasson a felkészülés mind a 2026-os évre, mind a felvezető időszakkal kapcsolatos eseményekre, programokra, beruházásokra.
Együttműködési megállapodást kötött a Honvédelmi Minisztérium és a Nemzeti Örökség Intézete
Az ifjúság hazafias nevelését elősegítő, azt erősítő együttműködési megállapodást kötött a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) szombaton az Emlékhelyek napja programsorozat országos nyitóünnepségén, a Fejér megyei Pákozdon. A megállapodást Szabó István honvédelmi államtitkár és Radnainé Fogarasi Katalin, a NÖRI főigazgatója írta alá.
Az államtitkár beszédében kiemelte: a szándéknyilatkozat Magyarország alaptörvényének szellemiségében született meg, amely kimondja: “bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában”. Szabó István elmondta: a minisztérium a hazafias és honvédelmi nevelés stratégiájának részeként vállalta, hogy a fiatalok nevelésében a magyarság megmaradása szempontjából kulcsfontosságú hazafias szemlélet, a honvédelmi kötelességtudat és a hagyományok megerősítése alapvető hangsúlyt kapjon. Nagy örömnek nevezte, hogy a Nemzeti Örökség Intézetében partnerre találtak a magyarság szellemi örökségének megóvásában, a nemzeti identitás és összetartozás érzésének növelésében, illetve a nemzeti emlékezet kultúrájának széles körű terjesztésében.
Hangsúlyozta, hogy a haza védelme ma is nemzeti ügy, csakúgy, mint 1848-ban volt, ugyanakkor a régmúlt hősi történetei mindössze történelmi adatok a ma fiataljai számára, ezért létfontosságú a honvédelmi nevelés, hogy örök példát és követendő irányt jelentsen számukra. “Fontos tehát, hogy gyermekeinkkel is megismertessük országunk történetét, mert ez jövőbeli biztonságunk alapkérdése – fogalmazott.
Szabó István a “Magyar Honvédség születésének helyéről”, Pákozdról szólva kiemelte: a nemzeti emlékhely a nemzeti emlékezet ápolása és az ifjúság hazafias nevelésének fontos intézménye, olyan történelmi emlék, amely a nemzet összefogásának példája és szimbóluma, erőt adó örökség.
Radnainé Fogarasi Katalin az Emlékhelyek napja kapcsán rámutatott: öt évvel ezelőtt álmodtak egy nagyot és elindították a programsorozatot, amely évről évre egyre több helyszínnel, egyre több látogatót vonz történelmünk jeles helyszíneire. Megjegyezte, a pákozdi katonai emlékpark megtestesítője mindannak, amit öt évvel ezelőtt megálmodtak, hiszen folyamatosan megújuló programokkal csalogatja a fiatalokat, s mindenki számára elérhetővé teszi a magyar történelem sarokpontjainak számító események helyszíneit.
Jelezte: a szándéknyilatkozat tovább erősíti azt a hitvallást, amely szerint a NÖRI alapvető feladata a magyarság szellemi örökségének megőrzése és átadása a jelen és az eljövendő nemzedékek számára.
Vihar – Dunakeszi és Vác között várhatóan csak vasárnap hajnalban indulhat újra a vonatközlekedés
A Budapest-Vác vonalon Dunakeszi és Vác között várhatóan csak vasárnap hajnalban indulhat újra a vihar okozta károk miatt leállt vonatközlekedés – közölte a Mávinform szombat éjjel az MTI-vel. Mint írták, az éjszakai vonatok csak a Nyugati pályaudvar és Dunakeszi és vissza útvonalon közlekednek. Dunakeszi és Vác között pótlóbuszokkal lehet utazni. A vonal felső, Vác és Szob közötti szakaszán közlekednek a vonatok.
A Budapest-Győr-Hegyeshalom vonalon Győr és Öttevény között az esti órákban csak pótlóbuszokkal lehet utazni, a vezetékvizsgálatot várhatóan csak éjfél körül fejezik be. Ennek megfelelően indulhat majd újra a vonatközlekedés. A menetrendszerű vonatközlekedésre előreláthatólag vasárnap hajnaltól lehet számítani.
Vácrátót és Vác, illetve Galgamácsa és Acsa-Erdőkürt között már nem kell pótlóbuszokkal utazni, újraindult a vonatközlekedés.
Korrekordot döntött a budapesti állatkert mhorr-gazellája
Korrekordot döntött Evita, a budapesti állatkertben élő mhorr-gazella. A 19 éves és négy hónapos nőstény immár minden idők leghosszabb ideje élő példánya a vadonban már kihalt patások között. A nőstény mhorr-gazella a Fővárosi Állat- és Növénykert Szavannakifutójában, valamint a hozzá tartozó istállóban él hat társával. Evita már egy ideje a legidősebbnek számított világ valamennyi élő mhorr-gazellája között, most abszolút korrekordot döntött – közölte az intézmény szombaton az MTI-vel.
Mint írták, a legtöbb állatfaj esetében csak az állatkertben élő egyedek pontos születési adatai ismertek, így csak sejteni lehet, hogy a vadonban sincs idősebb állat. A mhorr-gazellák esetében azonban ez egészen biztos, mivel természetes élőhelyükről már évtizedekkel ezelőtt kipusztultak, így ma csupán állatkerti állatok vannak. A rekordot eddig egy korábban élt, Separada nevű állatkerti mhorr-gazella tartotta, aki 19 éves és 4 hónapos korában elpusztult, de Evita két nappal már bizotsan túlélte, és egészséges.
A mhorr-gazellák természetes élőhelyükön legfeljebb 10-12 éves korukig éltek. Állatkertben valamivel tovább, de a 15-16 évesnél idősebb állatok már ritka kivételnek számítanak. Evita 2001 áprilisában született a Berlini Állatparkban és 2008 óta él a Fővárosi Állat- és Növénykertben, amely ekkor csatlakozott a vadon már kihalt, ritka patások állatkerti tenyészprogramjához. Az első budapesti születésű mhorr-gazella 2009-ben jött a világra, és Evita is több alkalommal ellett azóta, hogy Budapestre érkezett.
A mhorr-gazella (Gazella dama mhorr) a dámgazella (Gazella dama) egyik alfaja, amely eredetileg Északnyugat-Afrikában volt őshonos. Az utolsó vadon élő példányokat az 1960-as, 1970-es években figyelték meg. 1971 és 1975 között tizenegy mhorr-gazellát, két hímet és kilenc nőstényt szállítottak Almeríába Spanyol-Szaharából, ezek a mai állatkerti populáció alapítói. A populáció tervszerű szaporítása José Antonio Valverde spanyol biológus és környezetvédő kezdeményezésére indult el.
Magyar labdarúgó-válogatott – Gazdag helyett Pátkai a keretben
Gazdag Dániel helyett Pátkai Mátét hívta be a magyar labdarúgó-válogatott keretébe Marco Rossi szövetségi kapitány. A magyar szövetség szombaton a közösségi oldalán jelentette be, hogy noha a Budapest Honvédot erősítő Gazdag koronavírus-tesztje negatív lett, a válogatott szakmai és egészségügyi stábja úgy döntött, hogy elővigyázatosságból eltekint a szerepeltetésétől. Helyette a MOL Fehérvár FC soraiból Pátkai kapott meghívót.
A Nemzetek Ligája B divíziójának 3. csoportjába sorolt magyar együttes csütörtökön Törökországban kezdi meg a 2020/21-es sorozatot, majd három nappal később Oroszországot fogadja. A csoport negyedik tagja Szerbia.
A keret:
kapusok:
Dibusz Dénes (Ferencváros), Gulácsi Péter (RB Leipzig), Kovácsik Ádám (MOL Fehérvár FC)
védők:
Bese Barnabás (Oud-Heverlee Leuven), Botka Endre (Ferencváros), Fiola Attila (MOL Fehérvár FC), Kecskés Ákos (FC Lugano), Korhut Mihály (DVSC), Lang Ádám (Omonia Nicosia), Willi Orbán (RB Leipzig), Szalai Attila (Apollon Limasszol)
középpályások:
Cseri Tamás (Mezőkövesd), Pátkai Máté (MOL Fehérvár FC), Kalmár Zsolt (FC DAC), Nagy Ádám (Bristol City), Schäfer András (FC DAC), Sigér Dávid (Ferencváros), Szoboszlai Dominik (Red Bull Salzburg)
csatárok:
Babati Benjámin (ZTE), Holender Filip (FC Lugano), Nikolics Nemanja (MOL Fehérvár FC), Sallai Roland (Freiburg), Simon Krisztián (Újpest FC), Szalai Ádám (FSV Mainz 05), Szőke Adrián (Heracles Almelo)
Tour de Hongrie – Elrajtolt a 41. magyar körverseny
Az esztergomi bazilika elől elrajtolt szombaton a 41. Tour de Hongrie országúti kerékpáros körverseny. A városban 26 fokos, tiszta idő várta a 119 fős mezőnyt, amelynek rajtját a szokásos verseny előtti, színpadon történő aláírási ceremónia után mintegy 300 néző tekintette meg a helyszínen, a járványügyi biztonsági rendelkezések betartásával. Az induláskor négy magyar, a tavaly harmadik Valter Attila, a 2017-es ezüstérmes Peák Barnabás, a friss magyar bajnok Filutás Viktor és a legutóbb összetettben második Dina Márton indult az élről.
A kerékpárosok Pilismarót irányába indultak el, az út mentén több helyen zászlókkal várták a mezőnyt, amely háromszor mássza meg a Két-bükkfa-nyeregig tartó emelkedőt. Ott legalább ezer szurkoló és fantasztikus hangulat várta a bringásokat. A harmadik kör végén, 1963 méter szintkülönbség leküzdése után ugyancsak a bazilika előtt ér véget a 118 kilométer hosszú nyitószakasz.
A 826 kilométer össztávú Tour de Hongrie az öt versenynap alatt hat megyét, húsz várost és 55 települést érint.
(MTI / címlakép: MTI/Koszticsák Szilárd)