Szijjártó: folytatni kell a közúthálózat fejlesztését
Annak érdekében, hogy növekedjen Magyarország vonzereje, folytatni kell a közúthálózat fejlesztését – mondta a külgazdasági és külügyminiszter kedden, amikor átadta a 471. számú főút Debrecen-Hajdúsámson közötti, négysávos szakaszát. Szijjártó Péter elmondta: 2010 óta félezer kilométer autópálya, illetve gyorsforgalmi út készült el az országban, és hatezer kilométer főbb utat korszerűsítettek.
Idén 214 útfelújítási projekt 642 kilométer úrszakaszt érint, 2024-ig pedig ötezermilliárd forintot költenek közúti és vasúti fejlesztésekre – sorolta a tárcavezető. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország központi fekvése is indokolja a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, és példaként említette: amikor a koronavírus-járvány miatt lezárták az ország határait, a feltorlódott forgalomból gyorsan kiderült milyen fontos közlekedési folyosó Magyarország Nyugat- és Kelet-Európa között.
Elismerően szólt arról, hogy a vírusjárvány idején is folytatódtak a közlekedési beruházások, és a Debrecen környéki fejlesztések is. Hozzátette: 25 debreceni vállalkozás jelezte beruházási szándékát 12 milliárd forint értékben, amivel 2900 munkahelyet mentenek meg. A kormány 6 milliárd forinttal támogatja ezeket a beruházásokat.
Szijjártó Péter azzal összefüggésben, hogy elkészült a Debrecen-Hajdúsámson közötti 2×2 sávos útszakasz azt mondta, a munka még nem fejeződött be, mert a 471. számú út debreceni belvárosi szakaszát is 2×2 sávossá kell tenni.
Jelezte: a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. elkészült a tervek módosításával, és a Debrecen 2030 programban elkészül a beruházás. Debrecen az ország keleti részének egyértelmű központja, “hazánk második fővárosa”, logisztikai, közlekedési fejlesztése kiemelt kormányzati feladat is – emelte ki Szijjártó Péter megjegyezve, hogy 21 beruházás “keresi a helyét a fejlesztési ügynökségnél”, egy részük célpontja Debrecen.
Papp László (Fidesz-KDNP) Debrecen, és Antal Szabolcs (Fidesz-KDNP) Hajdúsámson polgármestere is mérföldkőnek nevezte a két település közötti négysávos útszakasz megépítését. Papp László azt mondta, a Debrecen 2030 fejlesztési program fontos törekvése, hogy a gazdaságfejlesztési folyamatok hatása az agglomerációban is érvényesüljön.
Tasó László (Fidesz), a térség országgyűlés képviselője emlékeztetett, hogy 1993-ban Magyarország tíz legrosszabb burkolatú útja között tartották számon a 471-es főutat, és 2012-ig kellett várni, amíg napirendre került a korszerűsítése. A képviselő szerint a felújított út hozzájárul a térség fejlődéséhez, és lakosságmegtartó erejéhez.
Pántya József, a NIF Zrt. beruházási igazgatója jelezte: a 471-es út 4,6 kilométeres, Debrecen és Hajdúsámson közötti 2×2 sávos szakasza nettó 7,4 milliárd forintba került.
ITM-államtitkár: a 2020-2025-ös építésgazdasági stratégia ősszel kerülhet a kormány elé
A 2020-2025-ös időszakra vonatkozó Nemzeti fenntartható építésgazdasági stratégia várhatóan október elejéig kerül a kormány elé, abban az ágazati szereplők igényeire reagálva nagy hangsúlyt kívánnak fektetni a képzett munkaerő biztosítására, a kiszámítható állami iparpolitikai támogatási rendszer kialakítására, az építőipari cégek technológiai fejlesztésére – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára online konferencián kedden Budapesten.
Boros Anita, az építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár közölte, a stratégia egyik fontos eleme az építésügyi szabályozás és intézményrendszer racionalizálása, hogy “Magyarországon legyen a legkönnyebb építeni”. Ezért a minisztérium javasolja egy olyan applikáció fejlesztését, amelynek a segítségével mindenki számára elérhetővé és könnyen értelmezhetővé válnak az építőiparra vonatkozó előírások, illetve építésügyi szabványok.
Felvetődött egy mesterséges intelligencia alapú építési piactér létrehozása is, amely adatbázisként szolgál majd például a szakemberek kiválasztásánál. Fontosnak tartják egy interaktív térkép létrehozását az önkormányzatokkal együttműködve, amely pontosan megjeleníti az építési övezeteket és a beépíthetőség feltételeit.
A stratégia második pontja az építésügyi folyamat minőségi átalakítását tartja szem előtt, a cél, hogy megfizethető áron minőségi ingatlanok épüljenek – mondta az államtitkár. Boros Anita hozzátette, az ágazat minőségi átalakításához szükség van a BIM (Building Information Modeling) épületinformációs modellezés bevezetésére, ugyanakkor a rendszer teljeskörű bevezetése előtt időt kell adni a vállalkozásoknak a felkészülésre.
Mindezek mellett fontos még a magyarországi építőipar termelékenységének tartós növelése is, amely egyúttal azt jelenti, a vállalkozások számára tervezhetővé kell tenni az állami építési megrendeléseket. Közölte, az ágazat termelékenységének növelése érdekében a stratégiában támogatni kívánják az innovatív ötletekkel rendelkező vállalkozásokat, a magyar építőipari társaságok technológia-váltását, telephelyfejlesztését, a vállalkozások digitalizációs, robotizációs fejlesztését, illetve a munkaerő megtartását és a munkaerő-kapacitás bővítését.
Boros Anita szerint az ágazat technológiai megújulásához létre kell hozni az építőipar kutatási és tudásbázisát, ezért ennek megteremtését a stratégiában is megfogalmazták. A Nemzeti fenntartható építésgazdasági stratégia ötödik pontja az építési alapanyagipar reformja, a tárca törekvése, hogy a legfontosabb alapanyagipari szegmensben legyen magyar termék. Ezért olyan támogatáspolitikai rendszert javasolnak, amely a magyar építőalapanyag-gyártókat és az építőalapanyag-ipari innovációk elterjedését támogatja.
Boros Anita az építőipar teljesítményéről elmondta, bár az ágazat 2018-as, 2019-es kimagasló teljesítményét a koronavírus-járvány megtörte, idén júniusban, májushoz képest szezonálisan és naptárhatással kiigazítva már 6,2 százalékkal nőtt a termelése, ami folyó áron júniusban májushoz képest 60 milliárd forinttal, 364,8 milliárd forintra emelkedett.
KSH: több születés, kevesebb halálozás
Csökkent a természetes fogyás mértéke 2020 első hét hónapjában, miután 4,9 százalékkal, 2488-cal több gyerek született és 5,1 százalékkal kevesebben haltak meg, mint a múlt év azonos időszakában – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden az MTI-vel.
Az év első hét hónapjában 52 825 gyerek született. Január-februárban 8,8, március-májusban 2,3, júniusban 8,9, júliusban pedig 1,7 százalékkal több volt az élveszületések száma 2019 azonos hónapjaihoz képest. 2020. január-júliusban 74 093-an haltak meg, 3992-vel kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. Január-februárban 13 százalékkal kevesebben, március-áprilisban 1,8 százalékkal többen, májusban 0,7, júniusban 3,5, júliusban pedig 6,1 százalékkal kevesebben hunytak el az egy évvel korábbihoz képest.
Kiemelték, a halálozások számának csökkenése és a születések számának emelkedése következtében a természetes fogyás mértéke 23 százalékkal, 6480-nal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A hivatal adatai szerint a házasságkötések száma nőtt: 34 337 pár házasodott össze, 2158-cal több, mint tavaly január-júliusban. Január-márciusban 101, áprilisban 8,9 százalékkal több, május-júniusban 26, júliusban 6,8 százalékkal kevesebb házasságot anyakönyveztek, mint egy évvel korábban. A kisebb mértékű áprilisi növekedés és a későbbi csökkenés hátterében a koronavírus-járvány miatt bevezetett, a csoportos rendezvényeket korlátozó intézkedések állhattak – írták.
Ezer lakosra 9,3 élveszületés és 13 halálozás jutott. Az előbbi adat 0,4 ezrelékponttal magasabb az előző év azonos időszakára számított értéknél, az utóbbi 0,7 ezrelékponttal alacsonyabb, ezért a természetes fogyás 1,1 ezrelékponttal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Az év első hét hónapjában ezer élveszületésre 3,7 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,2 ezrelékpontos csökkenés az egy évvel ezelőttihez képest. A házasságkötési arányszám (az ezer lakosra jutó házasságkötések száma) 6 ezrelékes értéke 0,4 ezrelékponttal volt magasabb az egy évvel korábbinál – olvasható a közleményben.
Meghalt egy beteg, 24-gyel nőtt a fertőzöttek száma Magyarországon
Meghalt egy idős, krónikus beteg, és huszonnéggyel, 5215-re emelkedett az azonosított koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon – közölte a koronavirus.gov.hu kedden. A kormányzati portálon azt írták: az elhunytak száma 614-re emelkedett, 3716-an pedig már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 885. Az aktív fertőzöttek 36 százaléka, az elhunytak 60 százaléka, a gyógyultak 42 százaléka budapesti. Kórházban 57 koronavírusos beteget ápolnak, közülük heten vannak lélegeztetőgépen. Az oldal adatai szerint 7284-en vannak hatósági házi karanténban. A mintavételek száma 400 442.
Kiemelték: a járvány továbbra is jelen van és több országban erősen terjed, ezért a járványügyi készültség továbbra is érvényben van. Az a cél, hogy a vírust a határon kívül tartsák és a további szigorításokat, korlátozásokat elkerüljék. Ezért léptek életbe a beutazási korlátozások, amelyek célja, hogy megakadályozzák a fertőzés külföldről történő behurcolását és a járvány magyarországi fellángolását.
A sárga és piros besorolású országokból hazatérőknek, valamint mindazoknak, akiknél a járványügyi kontaktkutatás során elrendelik, hatósági házi karanténban kell maradniuk. Európa legtöbb államában romlik a járványügyi helyzet, ezért szeptember elsejétől a jelenleginél szigorúbb szabályt kell alkalmazni a külföldi utazásokra, amire az e heti kormányülésen tesz javaslatot az operatív törzs.
Kitértek arra is, hogy az operatív törzs a hatósági házi karantén betartásának fokozott ellenőrzésére kérte fel a rendőrséget. Ha valaki az országba visszatérve mentesülni szeretne a hatósági házi karantén alól, akkor azt negatív PCR-teszt esetén teheti meg, amelyet a saját költségén kell elvégeztetnie.
Arról is írtak: a megelőzés legfontosabb módja most az, hogy akinek tünetei vannak, az ne menjen közösségbe. Az utóbbi időben előfordult új fertőzések többsége arra vezethető vissza, hogy többen, akik ugyan észlelték magukon a tüneteket, nem vették elég komolyan, és ennek ellenére elmentek kisebb-nagyobb családi, baráti összejövetelekre, ahol másokat is megfertőztek.
“A kockázatos külföldi utazások kerülése, valamint az üzletekben és tömegközlekedésen előírt maszkhasználat és távolságtartás mellett tehát az egyik leghatékonyabb védekezési forma az, ha továbbra is éberek és fegyelmezettek vagyunk, és komolyan vesszük a koronavírusra utaló jeleket, függetlenül attól, hogy jártunk-e külföldön. Ha ezt betartjuk, akkor el tudjuk kerülni a fertőzés továbbterjedését és emiatt további korlátozó intézkedések bevezetését” – olvasható a tájékoztatóban.
Az oldal térképe alapján eddig Budapesten (2267) és Pest megyében (761) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Fejér (394), Komárom-Esztergom (316), Zala (279), Csongrád-Csanád (159), Borsod-Abaúj-Zemplén (157) és Veszprém megye (154) a sor végén pedig Békés megye áll (19).
Wachsler Tamás: jövő év elején kezdődhet el a Kúria és az Agrárminisztérium épületének rekonstrukciója
Már dolgoznak a Kúria és Agrárminisztérium Kossuth téri épületének rekonstrukciós tervein – mondta Wachsler Tamás építészmérnök, a Steindl Imre-program vezetője az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában. Ha a terveket elfogadja a kormány és biztosítja a szükséges forrásokat, akkor jövő év elején elkezdődhet a két épület rekonstrukciója. A Kúria épülete 2-2,5 év, az Agrárminisztérium – mivel alá mélygarázst is terveznek – mintegy 3 év alatt készülhet el.
Wachsler Tamás kitért arra is, hogy az augusztus 20-án megnyílt Összetartozás emlékhelyének üzenete: “több dolog köt össze minket, mint ami elválaszt”. Azt mondta: jellemzően pozitív volt a fogadtatása, felemelő érzésről számoltak be a látogatók. Az Összetartozás emlékhelye a trianoni békediktátum 100. évfordulójára készült el az Országházzal szemben, az Alkotmány utca torkolatában. Az emlékhelyet az eredeti tervek szerint június 4-én, a nemzeti összetartozás napján nyitották volna meg, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották az átadását. A múlt csütörtöki ünnepélyes megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet.
Az emlékhely egy száz méter hosszú, a Kossuth tér felől lejtő, négy méter széles sétány, amelynek két oldalfalára a történelmi Magyar Királyság 1913. évi összeírás szerinti 12 485 településnevét vésték.
Évadnyitó társulati ülést tartott a Nemzeti Színház
Évadnyitó társulati ülést tartott kedden a Nemzeti Színház. Vidnyánszky Attila, a teátrum igazgatója köszöntőjében arról beszélt, hogy milyen nehéz időszak áll a színházi szakma mögött, és erős összefogásra, mérhetetlen alázatra lesz szükség ahhoz, hogy a nézők számára ismét vonzóvá tegyék a kulturális eseményeket.
A vezérigazgató üdvözölte az új tagokat: Berecz Andrást, Szász Júliát és Kovács S. Józsefet – olvasható a színháznak az MTI-hez eljuttatott közleményében. A társulat két szeptemberi bemutatóra készül: 19-én Szilágyi Andor Leánder és Lenszirom című tündérmeséje debütál a Gobbi Hilda Színpadon Márkó Eszter rendezésében. Másnap a már augusztus 16-án a Gyulai Várszínházban nagy sikerrel bemutatott Márai-darab, A kassai polgárok premierjét tartják. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Október elején lesz a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet miatt elmaradt előadás, a Forró mezők bemutatója. Móricz Zsigmond gyilkossággal, nyomozással és szerelemmel átszőtt regényének színpadi változatát a Nemzeti Színház társulatának fiatal színművésze, Berettyán Nándor rendezi.
Az ősz legfontosabb premierje Vidnyánszky Attila rendezésében Shakespeare legismertebb szerelmi története, a Rómeó és Júlia lesz, Szász Júlia és Herczegh Péter címszereplésével. A nézők nem csak az előadások alkalmával találkozhatnak a Nemzeti Színház társulatával, ugyanis szeptember 19-én lesz a színház nyílt napja, ahol számos programmal várják az érdeklődőket:
A Rómeó és Júliához kapcsolódóan vívóleckét tart Piroch Gábor a teátrum előtti hajóorrban, a szereplőktől “villámrandi” keretében kérdezhetnek az érdeklődők, emellett pedig lesz kulisszajárás, nyílt próba, séta a kertben, hajókirándulás és több gyermekprogram is. A rendezvény idején lehetőség lesz kedvezményes jegy- és bérletvásárlásra.
Erősödött a forint
Erősödött a forint a nemzetközi bankközi devizapiacon kedd délután, miután Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke online sajtótájékoztatóján megismételte, hogy nem maradt mozgástér a rövidtávú kamatok további csökkentésére. Előzőleg a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az elemzői várakozásokkal összhangban változatlan szinten hagyta az alapkamatot, és bejelentette, hogy növelni fogja a heti állampapír-vásárlásokat.
A délelőtti kereskedésben egyhavi mélyponton is járt a forint a főbb devizákkal szemben. A kamatdöntés bejelentése, délután két óra után erősödni kezdett a forint, de az MNB közleményének kiadása, három óra után erőteljes gyengülés indult el az árfolyamban, amit a Virág Barnabás online sajtótájékoztatóján elhangzottak állítottak meg.
A befektetők jól fogadták, hogy az MNB-alelnök megerősítette, nem lesz több kamatvágás. Támogatta a forintot az az ígéret is, hogy a jegybank sterilizálni fogja a megnövelt állampapír-vásárlások révén a piacba pumpált pluszpénzeket.
Az euró 352,47 forinton forgott este hét órakor, míg a kamatdöntés kihirdetésekor, két órakor 353,65 forinton állt a jegyzés. Az erősödés ellenére este is egyhavi mélypont körül mozgott az árfolyam.
Az eddigi kereskedésben 351,59 és 354,21 forint között mozgott az euró jegyzése. Napi mélypontját délután háromnegyed négy körül érte el a forint, utoljára július 17-én kellett 354,21 forintnál többet adni az euróért.
A dollár és a svájci frank esetében is egyhavi mélyponton járt a forint a keddi kereskedésben.
Este hét órakor 298,42 forinton, délután kettőkor pedig 299,25 forinton jegyezték a dollárt, de napi maximumán 299,55 forinton forgott. A svájci frank árfolyama két órakor 328,94 forinton, este hét órakor pedig 328,14 forinton állt, ám délután még 329,31 forinton is járt az árfolyam.
A forint árfolyamát a múlt hét eleje óta nyomás alatt tartják a csalódást keltő második negyedéves GDP-adatok, a magas infláció és a laza monetáris politika egyvelege.
Az euró 1,1817 dolláron forgott kedd este hét órakor, 0,25 százalékkal erősödött a hétfői záráshoz képest. A svájci frankhoz képest viszont 0,04 százalékkal gyengült, 1,0741 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9090 frankot adtak, 0,30 százalékkal gyengült az amerikai deviza. A jenhez képest azonban 0,43 százalékkal erősödött a dollár, 106,43 jenen jegyezték kedd este.
Nem változott a jegybanki alapkamat
Nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,6 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kedden; a kamatfolyosó is változatlan maradt – közölte az MNB. A testület legutóbbi, júliusi kamatdöntő ülésén 15 bázisponttal 0,60 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, ahogy az azt megelőző alkalommal is, akkor 0,75 százalékra. A jegybanki alapkamat ezt megelőzően 2016. május 25. óta állt 0,90 százalékon.
Elemzők a júniusi kamatcsökkentés váratlannak nevezték, a júliusi enyhítésre azonban számítottak, mivel Virág Barnabás, az MNB alelnöke a kamatcsökkentés után néhány nappal azt mondta, hogy a júliusi kamatdöntő ülésen ő maga fog újabb 15 bázispontos kamatcsökkentést javasolni, de hozzátette “nem opció és nem lehetőség ezen szint alá menni”.
Kamatdöntés – MNB: a jegybank növeli az állampapír-vásárlást
A monetáris transzmisszió hatékonyságának és az állampapírpiac stabil likviditási helyzetének megőrzése érdekében a monetáris tanács szükségesnek tartja a hosszú lejáratú fedezett hiteleszköz megtartása mellett a heti állampapír-vásárlások nagyságának növelését – írta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a keddi ülésről kiadott indoklásában, miután a 0,6 százalékos kamatot és a kamatfolyosót is változatlanul hagyta a testület.
A jegybank továbbra is a hosszú szegmensben fog állampapír-vásárlásokat végrehajtani, ami támogatja az államadósság lejárati szerkezetének hosszítását is – tették hozzá. A közleményben kiemelték: az alapkamat 0,60 százalékos szintje fenntartható módon támogatja az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását. A jelenlegi, gyorsan változó környezetben kiemelten fontos, hogy a rövid oldali hozamok biztonságos távolságban maradjanak a nullaközeli tartománytól.
A makrogazdasági és pénzpiaci folyamatokat továbbra is leginkább a koronavírus-járvány hatásai alakítják. A járvány második hullámának megjelenése a kockázatok növekedését okozza. Az egészségügyi veszélyhelyzet időbeli lefutása, valamint a világgazdaság helyreállásának sebessége továbbra is csak rendkívül nagy bizonytalansággal ítélhető meg – tették hozzá.
A magyar gazdaságot stabil fundamentumok és erős növekedés mellett érte el a koronavírus-járvány. Az elmúlt évtizedben követett gazdaságpolitika fenntartotta hazánk makrogazdasági egyensúlyát, valamint csökkentette a külső és belső sérülékenységét – szögezi le a közlemény. Ugyanakkor megjegyzik: 2020 második negyedévében a GDP 13,6 százalékkal csökkent éves összevetésben. A vártnál gyengébb GDP-adat szükségessé teszi az idei évi növekedési kilátások módosítását, amelyre a szeptemberi Inflációs jelentésben kerül sor. A sikeres egészségügyi védekezés változatlanul a gazdasági növekedés helyreállításának alapja – hangsúlyozta a tanács.
A növekedési kilátások tartós romlása esetén a jegybank a beruházásokat legközvetlenebb módon támogató célzott eszközein, a Növekedési Hitelprogram Hajrá!-n és a Növekedési Kötvényprogramon keresztül biztosítja a szükséges további gazdaságösztönzést.
A tanács szerint a makrogazdasági adatokat az idén jelentős változékonyság és kettősség fogja jellemezni. A járvány negatív gazdasági hatásai a második negyedéves adatokban érvényesültek leginkább. Az áprilisi mélypontot követően májusban elkezdődött a gazdasági kilábalás. A gazdasági aktivitás érdemi javulása főként a júniusi adatokban tükröződött. A gazdaság második félévi “V” alakú kilábalásának feltétele az állami beruházások felfutása és a vállalati hitelezés bővülése. A várhatóan lassabban helyreálló külső környezettel összhangban az exportra értékesítő ipari ágazatok termelése csak az év végéhez közeledve élénkülhet.
A tanács megállapítása szerint 2020 júliusában az infláció a vártnál magasabb, 3,8 százalék, az indirekt adóktól szűrt maginfláció 4,1 százalék volt. Az árak gyorsabb emelkedéséhez a gazdaság újraindulásának fázisában jelentősen hozzájárult az aggregált kereslet és kínálat szerkezetének eltolódása. Egyes részpiacokon a koncentráltan megugró kereslet, míg máshol a járványhelyzet miatt kieső kínálat lassú helyreállása volt megfigyelhető. Az indirekt adók változásának hatása további 0,4 százalékponttal járult hozzá az infláció növekedéséhez. Az üzemanyag- és élelmiszerárak alakulása emelte az infláció változékonyságát, miközben a statisztikai jellegű tényezők a szokásosnál nagyobb mérési bizonytalanságot okoznak.
A jegybanki várakozás szerint a fogyasztóiár-index a következő hónapokban jelenlegi szintje közelében alakul, majd a gazdasági élet normál működésének helyreállásával újból a 3 százalékos jegybanki cél közelében stabilizálódik. Az előrejelzési horizonton egyre erősebben megjelennek a koronavírus-járvány dezinflációs hatásai.
A gazdasági védekezés emelkedő költségeinek és az adóalapok mérséklődésének hatására a költségvetés első féléves hiánya a féléves GDP 5,9 százaléka volt. A visszaeső GDP és a magasabb finanszírozási igény miatt az államadósság-ráta a GDP 71,9 százalékára emelkedett, a gazdasági növekedés helyreállásával 2021-től ismét csökkenő pályára áll. A folyó fizetési mérleg várhatóan 2020-ban is mérsékelt hiányt mutat, azonban a finanszírozási képesség tartósan pozitív marad. Az ország külső adósságrátái tovább mérséklődnek – áll a tanács indoklásában.
A forint a kedvezőbb pénzpiaci hangulatban az időszak nagy részében a régiós devizákkal együtt erősödött az euróval szemben. A júliusi kamatdöntést követően a hosszú hozamok és a hozamfelárak is csökkentek, azonban az elmúlt hetekben a nemzetközi hozamkörnyezet emelkedésének hatása a hazai hozamok alakulásában is megjelent – írták.
Az MNB a 2020 áprilisában elindított állampapír-vásárlási programmal sikeresen stabilizálta az állampapírpiaci folyamatokat és csökkentette a hozamokat. Az MNB átmeneti szünet után 2020 júliusától újra célzott állampapír-vásárlásokat hajtott végre a 15 év feletti szegmensben annak érdekében, hogy az alapkamat-csökkentés a hozamgörbe hosszabb szakaszán is érvényesüljön.
Foglalkoztatási szolgálat: júliusban 2,8 százalékkal csökkent az álláskeresők száma az előző hónaphoz képest
Az álláskeresők száma a koronavírus-járvány megjelenése óta havi összevetésben júliusban csökkent először, 2,8 százalékkal, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a júliusi zárónapon 365 800 álláskereső szerepelt, 10 500-zal kevesebb a júniusinál.
Az NFSZ a honlapján közölte: júliusban az előző év azonos időszakához képest az álláskeresők száma 47,6 százalékkal, csaknem 118 ezerre nőtt. Júliusban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 7,8 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 5,5 százalék. A legalacsonyabb arányt Budapesten mérték.
A múlt hónapban 45 400 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a járási, kerületi hivatalnál, 16,2 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 31,0 százalékkal nőtt. Az álláskeresők 7,7 százaléka, 28 300 volt pályakezdő. A legtöbb álláskereső pályakezdő fiatalt Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tartották nyilván, de Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is jelentős volt a számuk.
Az álláskeresők 21,7 százaléka, 79 400 ember, több mint egy éve keresett munkát, ez 13,1 százalékpontos növekedés az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Júliusban 53 500 volt a 25 év alatti és 81 000 az 55 év feletti álláskeresők száma, arányuk 14,6, illetve 22,2 százalékot tett ki.
A regisztrált álláskeresők 30,7 százaléka iskolai, és OKJ-s szakképzettséggel sem rendelkezik, a szakképzetlen álláskeresők aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legmagasabb.
Az NFSZ adatai szerint júliusban több mint 174 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, 57,4 százalékuk álláskeresési ellátásban, a többiek szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők 52,2 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.
Az év hetedik hónapjában a foglalkoztatók 63 100 üres álláshelyet jelentettek be, ezek 81,7 százalékához igényeltek támogatást. Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 51 600 volt, amelynek 23,9 százaléka a közfoglalkoztatáshoz tartozott.
Júliusban 122 500 álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből 78 700 betöltetlen maradt.
A foglalkoztatók egy hónap alatt 1575 munkavállaló csoportos létszámleépítését jelentették be. Az elbocsátások a szektorok közül elsősorban az élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelmet, a háztartási villamos készülék gyártását, a közúti áruszállítást, az egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatást, az egyéb speciális gép gyártását, a repülőgép, űrhajó javítását, a számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenységet, az egyéb hitelnyújtást és a kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatást érintették, főként Pest, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Zala megyében, valamint a fővárosban.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt munkanélküliségi ráta 4,1 százalékos volt a 2020. március-májusi gördülő negyedévben, a 15-74 éves népességből 190 200-an voltak munka nélkül. A ráta az előző év azonos időszakához képest 0,7 százalékponttal volt magasabb.
Kásler: a magyar nyelv a nemzet létrejöttének és fennmaradásának az egyik legfontosabb tényezője
A magyar nyelv a nemzet létrejöttének, létének, fennmaradásának, a nemzeti identitásnak az egyik legfontosabb tényezője – hangsúlyozta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere A magyar nyelv Trianon előtt és után – nyelvi és nyelvpolitikai folyamatok a Kárpát-medencében című online konferencián kedden.
“A magyar nyelv az évszázadok során rendkívül keveset változott, ugyanakkor számos esetben rendkívül komolyan veszélyeztetett állapotba került” – mondta köszöntőjében Kásler Miklós, az esemény fővédnöke a Magyarságkutató Intézet konferenciáján. Amikor a germanizálás politikai szintre emelkedett, II. József alatt Bécsben elindult a magyar nyelv megújításának a mozgalma. “Virágba borult a költészetünk, a klasszikus ritmusokról, versformákról áttértünk a magyaros verselésre” – idézte fel a miniszter.
Hozzátette: túlléptünk a hivatalos latin nyelvűség korszakán, jelen pillanatban pedig küszködünk az angolszász szlenggel és azzal a történelmi kényszerrel, hogy Trianonban hétfelé darabolták Szent István birodalmát és nemzetét. “Jövőnk záloga, sorsunk biztosítéka az, hogy meg tudjuk őrizni nyelvünk identitásképző erejét, tisztaságát, mert világos beszéddel lehet tiszta gondolatokat közölni” – hangsúlyozta Kásler Miklós.
Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója beszédében a magyar nyelv értékeit méltatva kiemelte annak kifejező, ősi és tudásközvetítő jellegét, valamint felhívta a figyelmet a magyar nyelvjárások fontosságára, megőrzésére. A főigazgató azt mondta: büszkék lehetünk az anyanyelvünkre, amelyre vigyázni kell.
Az egésznapos tudományos konferencia előadói között Pomozi Péter arról tart előadást, hogy miért töréspont Trianon a Kárpát-medencei többnyelvűségi gyakorlatban; Pusztay János Az önmaga határolta nyelvről – Terminológia és nyelvi egységek a Kárpát- medencében címmel ad elő, Takaró Mihály pedig a nemzeti alaptanterv irodalmi és nyelvi újdonságairól beszél Trianon tükrében. Emellett a konferencián többek között előadás hangzik el a nyelvjárások és a köznyelv viszonyáról a kisebbség nyelvhasználatában, valamint a felvidéki magyar közoktatás jövőképéről is.
ORFK: hétmillió forint bírságot szabtak ki az M7-es leállósávjában közlekedőkre
Egyenként százezer, összességében csaknem hétmillió forint bírságot szabtak ki az M7-es autópálya budapesti, Pest, Fejér és Veszprém megyei szakaszán a leállósávokban haladó autósokra a hosszú hétvégén – közölte kedden az Országos Rendőr-főkapitányság a honlapján. A szerdától vasárnapig tartó közlekedési akcióban több mint 400 “előéleti pontot” is kiróttak a szabálytalankodókra.
A nyári csúcsforgalomban az M7-es leállósávját haladásra használók kiszűrése volt a rendőrök célja, akik civil autókkal öt nap alatt 67 járművezetőt szűrtek ki. A kiszabott közigazgatási bírság minden esetben 100 ezer forint és 6 előéleti pont volt.
A szabályosan közlekedő autósok nem egy esetben tapssal jutalmazták az intézkedést – olvasható a rendőrség közleményében.
Rendhagyó évadra készül a Békéscsabai Jókai Színház
Rendhagyó módon zárta az előzőt, és 2020-21-ben is rendhagyóra, a nemzeti összetartozás évadára készül a Békéscsabai Jókai Színház – mondta a teátrum keddi, díjkiosztókkal egybekötött nyilvános évadzáró és évadnyitó társulati ülésén Seregi Zoltán igazgató. A nézőkkel megtelt színház előtti téren kifejtette, hogy három bemutató maradt el a koronavírus miatt, ebből egyet, A vörös postakocsit nem tudják pótolni, helyette új darabbal, a Szerelem, ó cíművel várták nyáron a közönséget. Wass Albert Tizenhárom almafa című színjátékát szeptember végéig játsszák és szeptember 25-én pótolják a Megfeszített rockoperát is. Így a kőszínházak közül szinte egyedüliként hiánytalanul tudják lezárni az előző évadot – húzta alá.
Elmondta, az új évadra hét felnőtt színházi bemutatóval készülnek, a gyerekeket pedig hárommal várják, amelyek közül kettő ősbemutató lesz. Két új bemutatót terveznek a stúdiószínházba, de ha nem lesz vírushelyzet, ez tavasszal még kettővel nőhet. Seregi Zoltán közölte, a nemzeti összetartozás évadára készülnek, a január 22-re tervezett bemutató, a Trianon című rockopera szól a legdirektebben a témáról, de a Viktória operett is “súrolja a tematikát”. Gyereknyelven, a legkisebbeknek pedig a Tihany Tündér szól a száz évvel ezelőtti eseményekről.
Rendhagyó zárás után az új évad kezdése is rendhagyó lesz, részben az elmaradt darabok pótlása miatt, részben azért, mert az első, teljesen új darab egy háromszereplős előadás lesz, A pillangók szabadok. Az évad utolsó bemutatója viszont hagyományosan egy zenés, nagyszínpadi darab lesz, a Drakula című horrorrock – mondta Seregi Zoltán. Az előző és a jelenlegi évad darabjaiból válogatott zenei betétek között kiosztották a társulat szavazatai alapján megítélt díjakat. Több mint száz háttérmunkás közül a legjobbnak Koromné Körösi Berta kelléktáros bizonyult. Az évad színésze fiatal tehetség kategóriában Csonka Dóra lett, az évad érett színművésze címet Tege Antal nyerte el. Tapasztalt színművész kategóriában a legjobb Bartus Gyula lett.
A Gálfy László halála után, 2008-ban a család és a színház által alapított Gálfy-gyűrűt a színművész egykori társa, Felkai Eszter adta át Tege Antalnak, aki 2014-ben egyszer elnyerte már a teátrum legrangosabb elismerését. A díjra az évad bemutatóit rendezők állíthatnak jelölteket, akik közül öttagú szakmai zsűri választja ki a győztest.
Százötven millió forinttal támogat három kórházat a Szerencsejáték Zrt.
A járványügyi védekezést segítő speciális eszközök és berendezések beszerzéséhez nyújt 150 millió forintos támogatást a Szerencsejáték Zrt. három budapesti kórháznak. Czepek Gábor, a lottótársaság vezérigazgatója a keddi budapesti sajtótájékoztatón elmondta, a cég a társadalmi felelősségvállalási programja részeként ajánlott fel intézményenként 50 millió forintot a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetnek, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórháznak, valamint az Észak-Közép-budai Centrum Új Szent János Kórház és Szakrendelőnek.
Úgy fogalmazott: a koronavírus-járvány elleni védekezés rendkívül nehéz kihívás elé állította az egész világot, azonban a magyar kormány irányításával, az emberek együttműködésével és az egészségügyi ellátórendszer hatékony működésével Magyarország sikerrel vette az akadályokat.
Czepek Gábor kitért arra, hogy a Szerencsejáték Zrt. a járványhelyzet alatt is odafigyelt a játékosok és munkatársai egészségére, valamint a cég gazdasági eredményeire. Utóbbi kapcsán megjegyezte, tavasszal komoly árbevétel-kiesést szenvedett el a cég, mindazonáltal az ötezer munkavállalót foglalkoztató kis- és középvállalkozói partnerhálózatnak – fejlesztésekért cserében – több mint ötmilliárd forintot juttatnak, s remélik, hogy az év végére a tavalyit meghaladó árbevételt érnek el.
Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főigazgatója elmondta, a kórháznak juttatott pénzből a koronavírus-fertőzés legyőzését segítő innovatív vírusellenes kezelésekhez, azok bevezetéséhez szükséges berendezéseket vásárolnak majd.
Az Észak-Közép-budai Centrum Új Szent János Kórház és Szakrendelő a legkorszerűbb épületfertőtlenítő gépek, és egy fertőtlenítő robot beszerzését tervezi – mondta Takács Péter főigazgató. A Szent Imre Egyetemi Oktatókórház csúcskategóriás ultrahangkészüléket vásárol az adományból – közölte Sziller István orvosigazgató-helyettes.
Demjén Ferenc koncertje
Hosszú, a koronavírus miatt elrendelt koncertszünet után léphetett a közönség elé Demjén Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész. Koncertjére – a továbbra is szükséges óvintézkedések betartása mellett – a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon került sor, 2020. augusztus 24-én.
(MTI / címlapfotó: MTI/Czeglédi Zsolt)