További híreink az óhazából – 2020.08.24.

Novák: Magyarország legfontosabb erőforrása az ember

Magyarország legfontosabb erőforrása az ember, ezért a tehetségek gyarapítása közös feladat – hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, a Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért és a Tehetségbarát önkormányzat-díj átadóján.

 Novák Katalin szerint a koronavírus-járvány miatt rendkívüli körülmények vannak, sokan azt hiszik, most hátra lehet dőlni, mert elég a túlélés, de akiben tehetség, akarat és kitartás van, meglátja a rendkívüli helyzetben a lehetőséget, és akkor is dolgozik, amikor mások pihennek.
    
A tehetséges fiatalok, az őket felkaroló pedagógusok, a tehetség ügye mellé álló ismert emberek reményt adnak arra, hogy Magyarország képes a “kanyarban előzni” – fogalmazott az államtitkár. Novák Katalin elmondta: a Nemzeti Tehetség Programban évente több mint hárommilliárd forintból 350 ezer tehetséges fiatalt támogatnak.
    
Jövőre erre a célra 3,6 milliárd forintot fordítanak, az adójuk egy százalékát a programnak felajánló magyarok száma közelít a 300 ezerhez – emelte ki. Kitért arra is, hogy az idén először meghirdetett Stipendium Peregrinum ösztöndíj részeként tizenkilenc tehetséges fiatal tanulhat külföldi egyetemen az állam segítségével.
    
A Bonis Bona-díj célja, hogy erkölcsileg és anyagilag is elismerjék a tehetséges fiatalokat segítő szakembereket és szervezeteket. Idén életműdíjat kapott Bencze Mihály, a bukaresti Ady Endre Líceum igazgatója, Csörgő Terézia, a Lehel vezér Gimnázium volt tanára, Radnai Gyula, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára, Horváth Gábor, a Piarista Gimnázium tanára, Sipos Ferenc Tibor, a soproni Petőfi-iskola igazgatója, Fábry György, az Agrártudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának volt tanára és Kraszna László, a Snétberger Zenei Tehetség Központ egykori tanára. Elismerést vehetett át továbbá ötven tehetséggondozó, -fejlesztő és -segítő szakember.

    
A Tehetségbarát önkormányzat-díjat olyan önkormányzatok nyerhetik el, amelyek folyamatosan segítik a tehetséges fiatalok felkutatását, támogatását, és példamutató együttműködést folytatnak a tehetséggondozó szervezetekkel. A kitüntetést idén Budakeszi, Zalaegerszeg, Biatorbágy, Zirc, Kaposvár és Páty önkormányzata kapta.

Koronavírus – Kutató: generációs konfliktust okozhat a járvány

Generációs konfliktust okozhat, hogy mára a fiatalok váltak a koronavírus legfőbb terjesztőivé – közölte a generációkutató az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában. A fiatalok most lényegesen magasabb arányban terjesztik a vírust, mint az idősebb korosztály – fogalmazott Steigervald Krisztián.

Emlékeztetett arra, hogy a járvány első szakaszában elsősorban azokat az időseket hibáztatta a közvélemény a vírus terjedéséért, akik annak ellenére aktívan éltek, hogy a hatóságok otthonmaradásra buzdították őket.
    
Mára ez a trend megfordult, mert a több hónapos bezártság után, a nyár kezdetével a fiatalok egyre kevésbé tűrik a szociális izolációt és keresik kortársaik társaságát, ami segíti a vírus terjedését – mondta a szakember. Hozzátette: a járvány felerősíti az amúgy is meglévő generációs ellentétet, mert az idősebbek nehezen értik meg, hogy mára lényegesen kitolódott a családalapítás ideje, vagyis a függetlenként eltöltött életszakasz.

Harminchattal nőtt a fertőzöttek száma Magyarországon, nincs újabb elhunyt

Harminchat újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új típusú koronavírus-fertőzést, újabb elhunyt nincs – közölte a koronavirus.gov.hu hétfő reggel. A kormányzati portálon azt írták: a 36 új beteggel 5191-re nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Az elhunytak száma változatlanul 613, 3695-en pedig már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 883. Az aktív fertőzöttek 35 százaléka, az elhunytak 60 százaléka, a gyógyultak 43 százaléka budapesti. Kórházban 59 koronavírusos beteget ápolnak, közülük kilencen vannak lélegeztetőgépen. Az oldal adatai szerint 7917-en vannak hatósági házi karanténban. A mintavételek száma 398 550.
    
Kiemelték: a járvány továbbra is jelen van és több országban erősen terjed, ezért a járványügyi készültség továbbra is érvényben van. Az a cél, hogy a vírust a határon kívül tartsák és a további szigorításokat, korlátozásokat elkerüljék. Ezért léptek életbe a beutazási korlátozások, amelyek célja, hogy megakadályozzák a fertőzés külföldről történő behurcolását és a járvány magyarországi fellángolását.

    
A sárga és piros besorolású országokból hazatérőknek, valamint mindazoknak, akiknél a járványügyi kontaktkutatás során elrendelik, hatósági házi karanténban kell maradniuk. Európa legtöbb államában romlik a járványügyi helyzet, ezért szeptember elsejétől a jelenleginél szigorúbb szabályt kell alkalmazni a külföldi utazásokra, amire az e heti kormányülésen tesz javaslatot az operatív törzs.
    
Kitértek arra is, hogy az operatív törzs a hatósági házi karantén betartásának fokozott ellenőrzésére kérte fel a rendőrséget. Ha valaki az országba visszatérve mentesülni szeretne a hatósági házi karantén alól, akkor azt negatív PCR-teszt esetén teheti meg, amelyet a saját költségén kell elvégeztetnie.
    
Arról is írtak, az elmúlt napokban diagnosztizált új fertőzések arra figyelmeztetnek, hogy a megelőzés legfontosabb módja most az, hogy akinek tünetei vannak, az ne menjen közösségbe. Az utóbbi időben előfordult új fertőzések többsége arra vezethető vissza, hogy többen, akik ugyan észlelték magukon a tüneteket, nem vették elég komolyan, és ennek ellenére elmentek kisebb-nagyobb családi, baráti összejövetelekre, ahol másokat is megfertőztek.
    
“A kockázatos külföldi utazások kerülése, valamint az üzletekben és tömegközlekedésen előírt maszkhasználat és távolságtartás mellett tehát az egyik leghatékonyabb védekezési forma az, ha továbbra is éberek és fegyelmezettek vagyunk, és komolyan vesszük a koronavírusra utaló jeleket függetlenül attól, hogy jártunk-e külföldön. Ha ezt betartjuk, akkor el tudjuk kerülni a fertőzés továbbterjedését és emiatt további korlátozó intézkedések bevezetését” – olvasható a tájékoztatóban.
    
Az oldal térképe alapján eddig Budapesten (2256) és Pest megyében (757) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Fejér (394), Komárom-Esztergom (316), Zala (279), Csongrád-Csanád (158), Borsod-Abaúj-Zemplén (157) és Veszprém megye (154) a sor végén pedig Békés megye áll (19).

Stratégiai megállapodást írt alá az Agrármarketing Centrum, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Takarékbank

Stratégiai megállapodást írt alá az Agrármarketing Centrum, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Takarékbank – közölték az aláírók hétfőn az MTI-vel. A közlemény szerint az átfogó szakmai összefogás és társadalmi kampány célja, hogy felhívják a figyelmet a méhek ökológiai fontosságára, javítsák a mintegy 20 ezer család megélhetését biztosító méhészeti ágazat gazdasági helyzetét és versenyképességét, ösztönözzék a hazai mézfogyasztást.
    
A három szervezet többek között méhcsaládok vásárlásával, mézkészítéssel, a méhek kulcsfontosságú szerepének bemutatásával, a méz gasztronómiai és emberi szervezetre gyakorolt előnyeinek ismertetésével, a gazdák helyzetbe hozásával, az elkövetkezőkben kiemelt figyelmet fordít az ágazatra, valamint elindítják a “Tehetsz méh többet!” nagyszabású lakossági edukációs kampányt.
    
Rámutatnak arra, hogy Magyarország az Európai Unió harmadik legnagyobb méztermelője, a hazai méhészetek körülbelül 1,2 millió méhcsaládot tartanak. Az EU-ban évente átlagosan megtermelt 250 ezer tonna mézből Magyarország közel 10 százalékkal részesedik. A tudatos vásárlói szokások elterjedésével Magyarországon 2010 óta duplájára nőtt a mézfogyasztás, jelenleg egy személyre számítva 90 dkg évente a magyar átlag, az emelkedő tendenciának folytatódnia kell ahhoz, hogy a magyarok is elérjék az 1,7 kilogrammos EU-s átlagot – írják a közleményben.
    
A méhészet Magyarországon több mint 20 ezer magyar család megélhetéséhez járul hozzá. Egy átlagos évben az országban 25-28 ezer tonna mézet termelnek, az éves méztermelés az elmúlt tíz évben az időjárás és az egyéb körülmények függvényében 15 és 30 ezer tonna között alakult – olvasható a közleményben.

A magyarok 28 százaléka elektronikus számlára váltana egy felmérés szerint

A magyarok havonta átlagosan öt számlát fizetnek be, 55 százalékuk továbbra is papíralapon, miközben a válaszadók 49 százalékának fontos a gyorsaság, 28 százalékuk pedig szívesen fizetné be rezsijét a jelenlegitől eltérő, egyszerűbb módon, elektronikusan – derül ki a független e-számlafizetési platform, a Díjnet Zrt. megbízásából készített felmérésből, amit hétfőn juttattak el az MTI-nek. Az országos felmérés, amely a 20 és 69 év közötti számla befizetők körében reprezentatív volt, rámutatott, hogy a magyar lakosság 87 százaléka a hulladékszállítás, 75 százaléka a víz és csatorna, 70 százaléka a távfűtés díját kapja meg és fizeti be papíralapon, míg a mobilcégek ügyfeleinek 69 százaléka már elektronikusan fogadja és fizeti mobilinternet- vagy mobiltelefon-számláját.
    
Közölték, a megkérdezettek negyede nincs kibékülve azzal, hogy számláit különböző formában kapja meg az egyes szolgáltatóktól, és azokat így eltérő módon kell kiegyenlítenie. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a számlafizetési szokásokon még a kijárási korlátozások is csak részben változtattak, a válaszadók mindössze 19 százaléka váltott át az elektronikus fizetésre. A közlemény idézte Schiszler Jánost, a Díjnet Zrt. vezérigazgatóját, aki elmondta a szolgáltatóknak megéri ösztönözni ügyfeleik körében az elektronikus számlafizetésre történő áttérést, mert gyorsabb és költséghatékonyabb mint a hagyományos módszer, ezen felül, további előnye, hogy érdemben nő az ügyfelek fizetési fegyelme.
    
Mindez például annak köszönhető, hogy a Díjnet felületén, ahol több mint 30 szolgáltató számláit lehet egy helyen kezelni, a rendszer többféle fizetési módot biztosít a számlák kiegyenlítésére, valamint értesítést küld a számlafizetés esedékességéről, nehogy az ügyfél kicsússzon a fizetési határidőből. A felmérés szerint ez azért is lényeges, mert a magyarok mindössze 45 százaléka követi nyomon valamilyen formában a kifizetett, illetve a fizetésre váró közüzemi számláit, és a megkérdezettek 89 százaléka támogatná, ha rendszeresen figyelmeztetnék a határidő előtt a számlája befizetésére.
    
A Magyar Posta tulajdonában álló Díjnet Zrt. Magyarország vezető független e-számlakezelési szolgáltatója. A társaság szolgáltatása egyetlen felületen teszi lehetővé különböző közüzemi, telekommunikációs és biztosítási szolgáltatók magánügyfeleinek, hogy számláikat elektronikus formában tekintsék meg, illetve egyenlítsék ki. A Díjnethez jelenleg 32 számlakibocsátó csatlakozott, regisztrált ügyfeleinek száma meghaladja a 767 ezret. Indulása óta több mint 62 millió darab számlát kaptak a felhasználók a rendszeren keresztül, a 2007 óta kifizetett számlaösszeg pedig meghaladja a 275 milliárd forintot.

A fiatalok közel negyede nem tesz különbséget az étrend-kiegészítők és a gyógyszerek között

A fiatalok 72 százaléka tisztában van azzal, hogy az étrend-kiegészítők a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, 23,6 százalékuk azonban tévesen a gyógyszerek csoportjába sorolja ezeket a termékeket, ráadásul nagy arányban próbálják ki ezeket a szereket –  derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. idei közös kutatásából, amelyet hétfőn juttattak el az MTI-nek.

A 18-30 éves korosztályra vonatkozó kutatásban, amelybe 500 embert vontak be, megállapították, hogy a válaszadók 66,2 százaléka szedett már valamilyen étrend-kiegészítőt: a 18-22 éves korosztály 56,6 százaléka, a 23-26 év közöttiek 64,4 százaléka, míg a 27-30 éves korcsoport 74,4 százaléka szedett már ilyen készítményeket. A felmérés szerint a nők körében népszerűbbek az étrend-kiegészítők (73 százalék), mint a férfiaknál (58,2 százalék).
    
Közölték, a fiatalok leggyakrabban azért vásárolnak étrend-kiegészítőt, mert azok koncentrált formában tartalmazzák a hatóanyagokat, de az egészségük megőrzése is fontos motiváció számukra. Ugyanakkor megjegyezték, a válaszadók 46,8 százaléka szerint az is meghatározó szempont, hogy az étrend-kiegészítőket nem szükséges orvossal felíratni.
    
A közlemény idézte Hankó Zoltánt, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnökét, aki aggasztónak nevezte, hogy a fiatalok egy része nem tesz különbséget az étrend-kiegészítők és a gyógyszerek között. Mivel az étrend-kiegészítők az uniós szabályozás következtében nem esnek át bevizsgáláson, így a fogyasztók nagyobb eséllyel találkozhatnak hamisított szerekkel, a rossz tapasztalatok pedig nem csak a jogszerűen forgalmazott étrend-kiegészítőkbe, de a gyógyszerekbe vetett bizalmat is megingathatják.
    
Bérci István, a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) elnöke szerint a felmérés rámutatott, hogy a magyar fiatalok továbbra sem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel az étrend-kiegészítőkről, ugyanis a válaszadók csupán 22,4 százaléka ismerte fel, hogy az étrend-kiegészítők nem csak természetes hatóanyagot tartalmaznak, 28,6 százalékuk pedig tévesen úgy gondolja, hogy ezek a készítmények betegséget megelőző vagy gyógyító hatással rendelkeznek.

Újra forgalomba állt az emeletes KISS motorvonat a Budapest-Vác-Szob vasútvonalon

Újra forgalomba állt hétfőtől az emeletes KISS motorvonat a Budapest-Nyugati-Vác-Szob vasútvonalon. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő az alkalomból a Nyugati pályaudvaron tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a 21. század a gyorsaság és a kényelem kora, az emberek magas színvonalú szolgáltatásokat várnak el a többi között a pénzügy, az üzleti élet, a hivatali ügyintézés és a közlekedés terén is.     “A kormány pedig minden területen igyekszik reagálni erre a kihívásra” – fogalmazott azt is kiemelve, hogy a közösségi közlekedésre egyre nagyobb az igény, amelyhez társulnia kell “egy sokkal magasabb színvonalú, évről-évre javuló szolgáltatásnak is”. Példaként elmondta, hogy tavaly több mint 100 millió alkalommal használták a MÁV járatait.

    
Szentkirályi Alexandra kiemelten szólt az új vasúti szerelvények beszerzéséről, az állomások felújításáról és a vágányrendszer fejlesztéséről, és a fenntartható fejlődés szempontjából is fontosnak nevezte a közlekedési hálózatok fejlesztését. Emlékeztetett: Magyarország 2010 óta több mint 1300 milliárd forintból valósított meg európai uniós társfinanszírozásban vasúti projekteket.     A KISS motorvonatokról elmondta, az új szerelvények megfelelnek a 21. századi elvárásoknak, a vonatok minden korosztály számára kényelmesen, akár babakocsival vagy kerékpár szállítására is használhatóak, és valós alternatívát jelentenek az autós közlekedéssel szemben.     Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója jelezte: a KISS motorvonatok 24 ezer új ülőhely-kapacitást jelentenek majd, ami a meglévő 123 Flirt motorvonattal együtt 48 ezer korszerű ülőhelyet jelent 2022-re.     

Szólt arról is, hogy megkezdődött a Nyugati pályaudvar rekonstrukciója, több mint 8000 négyzetméteren újul meg az épület tetőszerkezete, és 2021 nyarának végére egy teljesen felújított, korszerű utastájékoztatással felszerelt állomás várja majd az utasokat.
    
A Nyugati Magyarország legforgalmasabb pályaudvara, évente több mint 18 millió utast és naponta 480 vonatot szolgál ki – ismertette a vezérigazgató, hozzátéve, hogy a pályaudvartól a Városliget elágazásáig mintegy hat kilométeren cserélik ki a síneket, a felsővezetéket és a biztosító-berendezéseket.     Juhász Roland, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkára elmondta, hogy a kormány össztársadalmi ügyként tekint a vasútra.

    
Az emeletes KISS motorvonatok beszerzése egyúttal a nemzeti vagyon gyarapodását is jelentik – fűzte hozzá, hangsúlyozva, hogy a gazdasági növekedés egyik alapvető feltétele a fejlett közeledési, azon belül vasúti hálózat működtetése.     A következő jármű tesztüzemét a Budapest-Cegléd-Szolnok vonalon indítják el szeptemberben – mondta az államtitkár. Juhász Roland célként jelölte meg, hogy 2022 végére a fővárosi agglomerációban kizárólag ilyen modern, minden igényt kielégítő motorvonatok közlekedjenek.     

Tóth Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a MÁV utasainak több mint fele a budapesti elővárosok vonalán használja a vasutat, ezért az elővárosi infrastruktúrát is jelentősen fejlesztik. Mint mondta, megújult az esztergomi és a székesfehérvári vonal, jelenleg újítják fel a pusztaszabolcsi és a hatvani vonalat és elkezdődött a déli összekötő híd fejlesztése is.     

Hozzátette: 40 KISS-motorvonatot fog beszerezni a MÁV, közülük 19-et a jelenlegi uniós ciklus forrásaiból, a további 21-et pedig központi költségvetési forrásból “annak reményében”, hogy majd a következő ciklusban ezt is uniós forrásból tudják finanszírozni.     A 40 vonat beszerzése után a budapesti elővárosban kizárólag korszerű motorvonatok közlekednek – mondta a helyettes államtitkár.     Rétvári Bence (KDNP), Vác és térsége országgyűlési képviselője felidézte, hogy a Budapest-Vác volt az első magyarországi vonatútvonal, és jelenleg is az egyik leginkább kihasznált vonal, amelyen naponta hatezer ember közlekedik.
    
Az új szerelvények az ingázók és a turisták számára is sokkal jobb lehetőségeket kínálnak. Nemcsak a vonatok újulnak meg, hanem tavaly az M2-es autópálya is kétszer kétsávossá bővült – tette hozzá.

Devizapiac – Vegyesen alakult a forint árfolyama

 Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon hétfő reggel: az euróhoz képest kissé gyengült, míg a dollárral, a svájci frankkal és a japán jennel szemben erősödött.

Az euró 351,04 forinton forgott reggel hét órakor, 6 fillérrel emelkedett az árfolyama a péntek esti 350,98 forinthoz képest.
    
A dollár árfolyama 298,05 forintról 297,66 forintra, a svájci franké pedig 326,30 forintról 326,20 forintra csúszott le.
    
A jent 2,8113 forinton jegyezték, szemben a péntek esti 2,8147 forinttal.
    
Az euró 1,1793 dolláron forgott hétfő reggel, 0,01 százalékkal gyengült a pénteki záráshoz képest. A svájci frankhoz képest viszont 0,11 százalékkal erősödött, 1,0760 frankon jegyezték.
    
Egy dollárért 0,9124 frankot adtak, 0,10 százalékkal drágult az amerikai deviza. A jenhez képest 0,09 százalékkal erősödött a dollár, 105,88 jenen jegyezték hétfő reggel.

(MTI / címlapkép: MTI/Máthé Zoltán)