Erdogan: Törökország 320 milliárd köbméter földgázt talált a Fekete-tenger alatt
A török Fatih fúróhajó 320 milliárd köbméter földgázt talált a Fekete-tenger alatt – jelentette be Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken az isztambuli Dolmabahce palotából közvetített televíziós beszédében. Erdogan jelezte: Ankarának az a célja, hogy 2023-ban – a Török Köztársaság kikiáltásának 100. évében – a “nemzet szolgálatába” állítsák a fekete-tengeri földgázt.
A Fatih hajó július 20-án kezdte meg próbafúrásait a Fekete-tenger Tuna-1 megjelöléssel ellátott övezetében, amely mintegy 150 kilométerre északnyugatra található a török Zonguldak városától. A térséget Sakarya gázmezőnek nevezték el – közölte Erdogan, hangsúlyozva: a rendelkezésre álló adatok alapján nagyon valószínű, hogy még több gázra bukkannak a területen.
A török államfő aláhúzta: azonnal hozzálátnak a gázmező feltárásához, majd kidolgozzák és végrehajtják a kitermelési tervet. Erdogan kiemelte: országa, amely éveken át gondokkal küzdött a külső energiafüggőség miatt, mostantól nagyobb biztonsággal tekint a jövőbe. Nyomatékosította: eltökéltek abban, hogy gyökerestől oldják meg az “energiakérdést”. “Addig nincs megállás és pihenés, amíg Törökország tisztán energiaexportőrré nem válik” – fogalmazott.
A felfedezés elősegítheti Törökország földgázfüggőségének csökkenését Oroszországtól, Irántól és Azerbajdzsántól. Törökország 2018-ban 49,3 milliárd, 2019-ben pedig 44,9 milliárd köbméter gázt használt fel, tehát a most bejelentett mennyiség az ország nagyjából hétéves gázszükségletét fedezi.
A török elnök pénteki beszédében arra szintén rámutatott, hogy a Földközi-tenger keleti medencéjéből is hasonló jó hírt várnak, ahol országa ugyancsak próbafúrásokat végez.
Az elmúlt időszak török próbafúrásai a Földközi-tengeren Ciprus és Görögország haragját váltották ki, amelyek szuverenitásuk megsértésének tekintik ezt. Az EU szerint az ottani török kutatások sértik a nemzetközi jogot.
Erdogan pénteki bejelentését követően az euró és a dollár is elkezdett visszaerősödni a lírával szemben. Az euró értéke 8,50 környékéről 8,65-ig, míg a dolláré 7,20-ról 7,34-ig emelkedett a török fizetőeszköz ellenében.
Törökország a Hagia Sophia után egy másik isztambuli múzeumot templomot is mecsetté nyilvánított
Mecsetté nyilvánította a világörökség részét képező, eredetileg bizánci templomként működő isztambuli Kariye múzeumot templomot Recep Tayyip Erdogan török államfő pénteken. A hivatalos közlöny szerint a török vallásügyi hivatal (Diyanet) vette át az intézmény üzemeltetését, miként az a júliusban nagymecsetté nyilvánított, szintén bizánci kori székesegyház, a Hagia Sophia esetében is történt. A júliusi lépés miatt felháborodását fejezte ki Görögország, az Egyesült Államok és számos keresztény egyházi vezető.
A Kariye templomot 1511-ben, hat évtizeddel Konstantinápoly – a mai Isztambul – elfoglalása után alakíttatta mecsetté az Oszmán Birodalom vezetése. Múzeummá 1945-ben, már a Török Köztársaság minisztertanácsának döntése értelmében nyilvánították.
Miként a Hagia Sophia, úgy a Kariye múzeum templom muszlim imahellyé alakításáról is a török legfelsőbb közigazgatási bíróság (Danistay) határozott. A testület az utóbbira vonatkozó döntést azonban már tavaly novemberben meghozta, semmisnek minősítve az 1945-ös lépést.
A Hagia Sophia státuszának megváltoztatását illetően Ankara azzal érvelt, hogy a mecsetté alakítás “a török nemzet akaratának felelt meg”. A török vezetés ugyanakkor arról biztosította a nemzetközi közösséget, hogy az épület a nem-muszlimok előtt is nyitva fog állni.
A Hagia Sophia “nagymecsetben” az első imát július 24-én tartották több ezer hívő – köztük Erdogan – részvételével.
(MTI alapján / címlapkép: President.az)