További híreink az óhazából – 2020.08.20.

Negyvennéggyel nőtt a fertőzöttek száma Magyarországon

Negyvennéggyel, 5046-ra emelkedett az azonosított koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon, újabb elhunyt nincs – közölte a koronavirus.gov.hu csütörtökön. A kormányzati portálon azt írták: a koronavírus-fertőzés miatt elhunytak száma változatlanul 609, 3678-an már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 759. Az aktív fertőzöttek 34 százaléka, az elhunytak 60 százaléka, a gyógyultak 43 százaléka budapesti. Kórházban 57 koronavírusos beteget ápolnak, közülük heten vannak lélegeztetőgépen. Az oldal adatai szerint 7663-an vannak hatósági házi karanténban. A mintavételek száma 390 079.
    
Kiemelték: a járvány továbbra is jelen van, és több országban erősen terjed, ezért a járványügyi készültség továbbra is érvényben van. Emlékeztetnek arra, hogy a beutazási korlátozásokat a további szigorítások elkerülésére vezették be. A sárga és piros besorolású országokból hazatérőknek, valamint mindazoknak, akiknek a járványügyi kontaktkutatás következtében elrendelik, hatósági házi karanténban kell maradniuk.
    
Az operatív törzs a karantén betartásának fokozott ellenőrzésére kérte a rendőrséget. Ha valaki az országba visszatérve mentesülni szeretne a karantén alól, azt negatív PCR-teszt esetén teheti meg, amelyet saját költségén kell elvégeztetnie. Hangsúlyozták: az elmúlt napokban diagnosztizált új fertőzések arra figyelmeztetnek, a megelőzés legfontosabb módja most az, hogy akinek tünetei vannak, ne menjen közösségbe.
    
Az utóbbi időben az új fertőzések többsége arra vezethető vissza, hogy többen, akik észlelték magukon a tüneteket, nem vették elég komolyan, és elmentek kisebb-nagyobb családi, baráti összejövetelekre, ahol másokat is megfertőztek. A kockázatos külföldi utazások kerülése, valamint az üzletekben és tömegközlekedésben előírt maszkhasználat és távolságtartás mellett az egyik leghatékonyabb védekezési forma az, ha továbbra is éberek és fegyelmezettek vagyunk, és komolyan vesszük a koronavírusra utaló jeleket, függetlenül attól, hogy jártunk-e külföldön. Ha ezt betartjuk, akkor el tudjuk kerülni a fertőzés továbbterjedését, és emiatt további korlátozó intézkedések bevezetését – írták.
    
Az oldal térképe alapján eddig Budapesten (2198) és Pest megyében (741) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Fejér (392), Komárom-Esztergom (315), Zala (279), Csongrád-Csanád (158), Borsod-Abaúj-Zemplén (153), Veszprém (150) és Győr-Moson-Sopron megye (109), a sor végén Békés megye áll (19).

NNK: stagnál a szennyvízben a koronavírus örökítőanyaga

Stagnál a szennyvízben a koronavírus örökítőanyaga – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) csütörtök délután a koronavirus.gov.hu oldalon.

Az egész ország területét lefedő szennyvízmintákból kimutatható SARS-CoV-2 vírussal kapcsolatos friss adatok alapján, a vizsgált településeken a szennyvizekben mért örökítő anyag mennyisége az előző hét eredményeihez képest minden esetben stagnál – írták. “A legfontosabb, hogy csak a magukat egészségesnek tartó, tüneteket nem mutató egyének álljanak munkába, menjenek közösségbe, különösen tekintettel az egészségügyi, szociális és oktatási intézmények dolgozóira” – szögezték le.
    
Kiemelt figyelmet szükséges fordítani a higiénés szabályok betartására, az arc érintésének elkerülésére, az alapos szappanos kézmosásra vagy alkoholos kézfertőtlenítésre, a köhögési etikett betartására, a felületek rendszeres alapos fertőtlenítésére és a szellőztetésre, amellyel a jelenlegi alacsony járványügyi kockázat hatékonyan tovább csökkenthető – írták.
    
Hangsúlyozták továbbá, hogy a fertőzőképes vírusrészecskék nincsenek jelen a szennyvízben, a mintavételezés során a vírus örökítő anyagának jelenlétét vizsgálják, hogy az eredmények ismeretében célzott, pontosabb hatósági intézkedések történhessenek.

Kövér: Magyarország érdeke az építő egyensúly kialakulása a világban

A nagyhatalmi érdekek ütközőzónájában található Magyarország érdeke, hogy egyfajta békés, nyugodt, építő egyensúly alakuljon ki a világban – mondta az Országgyűlés elnöke csütörtökön, a HírTV Magyarország élőben című műsorában. Kövér László az államalapítás ünnepére emlékezve kifejtette, a keresztény magyar állam is egy a maihoz hasonló ütközőzónában született, amikor még azt is el kellett dönteni, hogy a keleti, vagy a nyugati kereszténységhez csatlakozzon. “Tehát már ott helyben, az origó pontban ott volt a dilemma, amit azóta is tulajdonképpen megoldhatatlanul cipelünk magunkkal” – mondta, majd hozzátette, Magyarországnak azért is törekednie kell a világ egyensúlyára, mert ha az megbillen, “akkor óhatatlanul a régióban alakul ki az első tűzfészek”.
    
Kövér László elmondta, Magyarország felelőssége, hogy “olyan kellő erőt gyűjtsön magába és maga köré, amely szereplővé teszi ebben a játékban”, mert volt idő, amikor egyáltalán nem osztottak neki lapot. Volt azonban olyan is – például Szent István, Hunyadi Mátyás, Bethlen Gábor, illetve 1848-49 idején -, amikor meghatározó erővel tudott befolyást gyakorolni az őt érintő politikai folyamatokra – tette hozzá.
    
Hangsúlyozta, a visegrádi együttműködésnek is köszönhetően soha nem látott még akkora esélyt arra, hogy Magyarország úgy érvényesítse érdekeit, mint most a közép-kelet-európai érdekrendszeren keresztül. A házelnök aláhúzta, Európa keleti fele a Szovjetunió nyomása alatt jobban rá volt kényszerítve arra, hogy megpróbálja foggal-körömmel megőrizni saját, élni segítő értékeit, míg a jólét, a szabadság korlátlanságába vetett hit nem tett jót a nyugat-európai embereknek.  
    
A trianoni évfordulóra kitérve elmondta, az elmúlt években a környező országok is rájöttek, hogy nem Magyarország fenyegeti saját nemzeti önazonosságukat, hanem olyan erősebb hatalmak, amelyek “manipulációs gépezetükkel és pénzükkel mindenféle önazonosságot megpróbálnak feloldani és kiölni az emberből, úgy a nemzetit, mint a keresztényt, de hovatovább már a nemi identitást is”.
    
Kövér László elmondta, botrányosnak tartja, hogy a főpolgármester a szivárványos zászló kihelyezését tartotta a legfontosabb feladatának a “budapesti közlekedés részleges megbénításán túl”.

“Kinek a szivárványos zászló, kinek a székely zászló” – jelentette ki, majd a szivárványos zászló leszaggatására vonatkozó kérdésre megjegyezte, egy “szellemi, erkölcsi agresszióra” nem szabad fizikai agresszióval válaszolni. Hozzátette, a szivárványos zászló egy szűk kisebbség, egy szubkultúra jelképe, a harsány, provokatív fellépéssel pedig az eltérő szexuális orientációjú emberek közül sem mindenki szimpatizál. A Fidesz politikusa közölte: a számok alapján a DK és a Momentum vált az ellenzék vezető erejévé, a kormánypártoknak pedig azért kell naponta felidézniük Gyurcsány Ferenc “bűneit”, mert ha azt nem teszik meg, akkor az idő elmossa azok nyomait.
    
Kövér László ezzel összefüggésben megjegyezte, a 2006-os utcai rendőrterror nem sokban különbözött attól, amit most Minszk utcáin lehet látni. “Érdekes módon az akkori budapesti események nem váltottak ki hasonló tiltakozási hullámot az európai politikusok körében” – mondta. Kiemelte, egyelőre nem látni tisztán mi történik Minszkben, áll-e bármilyen külső erő az ottani mozgalmak mögött.     Fehéroroszországban is van esély arra, hogy egy kompromisszumos megoldás szülessen, amely azt jelenti, hogy semelyik nagyhatalom nem akarja majd feltétlenül maga alá gyűrni azt a terültet, mert többet veszíthet rajta, mint amennyit nyerni akart – fejtette ki.
    

“Lehet, hogy kivételképpen az fog történni, amit a belarusz emberek akartak, ez nem minden átmenetben volt igaz” – tette hozzá Kövér László. A házelnök elmondta, “bizonyos hatalmi erők” totális háborút folytatnak Donald Trump elnök ellen az Egyesült Államokban, emiatt pedig nekik is résen kell lenniük és fel kell készülniük arra, hogy a 2022-es magyar parlamenti választás nem lesz majd mentes külső beavatkozási kísérletektől.

Erdő Péter: Szent István király sziklára építette országát és életét

Első szent királyunk sziklára építette országát és életét, ez a szikla pedig maga Krisztus” – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a Szent István-nap alkalmából megtartott ünnepi szentmisén csütörtökön, a budapesti Szent István-bazilikában. A bíboros a szertartás elején úgy fogalmazott: “amikor Szent István királyt ünnepeljük, nem csupán a múltra emlékezünk. Hálát adunk Istennek azért, hogy megmaradt István király népe és kérjük, hogy megújult erővel és reménnyel folytathassuk utunkat”.
    
Kovács Gergely gyulafehérvári érsek, az ünnepi szentmise szónoka arról beszélt: Szent István jobb keze, a Szent jobb “áldó kéz” szó szerint és szimbolikusan is. Áldást adni csak az tud, aki bizalmas kapcsolatban van Istennel. A hit, az Istennel való élő kapcsolat teszi képessé a kezet, hogy bármit is tesz, az áldássá váljon – mondta.
    
A hagyományosan a bazilika előtti téren, több tízezer zarándok részvételével megtartott szentmisét idén a koronavírus-fertőzés elleni hatósági korlátozások miatt a bazilikában tartották, és azon csak meghívottak vehettek részt. A szertartáson jelen volt Áder János köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök.

Szilágyi: a magyarság életereje új lendületet vett

A magyarság bizonyságot tett arról, hogy életerős nemzet, és ez az életerő az elmúlt évtizedben új lendületet vett – jelentette ki Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa a felvidéki Dunaszerdahelyen csütörtökön, a nemzeti ünnepen. A politikus rámutatott: Szent István nem csupán egy ország alapjait rakta le, hanem annak a politikai közösségnek a magját is, amelyből a magyar nemzet a történelem viharai között kifejlődött és eggyé kovácsolódott. Hozzátette: a magyarság és életereje megmaradt, mert a nemzet megingathatatlan alapokon áll, de ez nem jelenti azt, hogy a mai nemzedékeknek ne lenne teendője.
    
A megmaradás egyéni és közösségi teljesítmények eredménye – mondta. A magyarság az elmúlt évtizedben bizonyságot tett életerejéről, közös erővel sikerült fenntarthatóvá tenni és megújítani a magyar intézményrendszert, megerősíteni a magyar közösségeket – közölte a miniszteri biztos. “Immáron számos területen, így az oktatásban, a kultúrában, a gazdaságban gondolkodunk egységes Kárpát-medencei térben, egységes nemzetben” – tette hozzá Szilágyi Péter.
    
Az ünnepségen megkoszorúzták az államalapító király szobrát a Szent István téren.

Soltész: a pusztító folyamatokat csak összefogással lehet megállítani

A napjainkban pusztító folyamatokat csak összefogással tudjuk megállítani, mivel egyes gazdag országokban élő emberek elégedetlen, igénytelen népcsoportjai féktelen önzésükben pusztítanak, és nem tartják tiszteletben még az életet sem – mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön Budakalászon. Soltész Miklós a helyi Szent Imre közösségi ház átadásán arról beszélt, hogy Szent István király példája ma is kötelezi a magyarokat, meg kell védeniük örökségét, és vissza kell verniük az országuk, értékeik és kereszténységünk elleni támadásokat.

Hozzátette, hogy Magyarország kormánya ezért is támogatja a közösségi épületek megújítását, építését. Ezért támogatták 130 millió forinttal a Szent Imre közösségi ház megvalósítását annak a közösségnek, amely méltó utódja azoknak a bátraknak, akik a legnagyobb magyarországi keresztényüldözés közepette – 1963-1965-re elkészült – templomot mertek építeni Szent István tiszteletére. A bruttó 210 négyzetméteres alapterületű, kétszintes épület a Szent Imre Közösségi Ház nevet kapta. A földszinten kialakítottak egy rendezvénytermet, a tetőtérben pedig egy kisebb helyiséget, amely csoportfoglalkozások helyszínéül szolgál.

Göbl Richárd (2011 Egyesület), Budakalász polgármestere elmondta, hogy a település kezdeményezte egy katolikus óvoda építését, ezt a Szent Kereszt Felmagasztalása templom mellett, a korábban lebontott vasútsori óvoda helyén szeretnék megvalósítani.

Rétvári: Szent István a magyar állam és egyház létrehozója

Szent István a keresztény magyar állam és egyház megalapítója, aki egyenrangú félként akart kapcsolatot építeni a környező országokkal – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára csütörtökön Kemencén, a római katolikus Kisboldogasszony templomban tartott mise után. A térség KDNP-s országgyűlési képviselője hozzátette, István ismerte fel, hogy a kereszténység az üdvösségre vezető út, ezért egész népét akarta a megtérés útjára vezetni.

Ő megélte hitét és élete utolsó percében Magyarországot felajánlotta Szűz Máriának – mondta. “Szent István királyunk válaszhatott volna könnyű utat, a német vagy a bizánci befolyásnak engedve. Ő a környező országokkal egyenrangú félként akart kapcsolatot építeni. Nem akart senkinek sem a vazallusa, sem az ellensége lenni, de elvárta, hogy tiszteljék Magyarországot” – jelentette ki a politikus.
    
Rétvári Bence rámutatott, a magyar történelemben István a győztesek közé sorolható, de azokra is büszkén emlékeznek a magyarok, akik a következő nemzedékek idején küzdöttek céljaikért, például 1848-ban vagy 1956-ban. “Mivel vállalták konfliktusaikat, megvívták csatáikat, ezért ugyanúgy hősökként tekintünk és büszkék vagyunk rájuk. Ugyanúgy példaképnek tekintjük őket a múltra és jövőre nézve” – mondta.
    
Pongrácz János független polgármester ünnepi beszédében elmondta: augusztus 20-ára készült el a község új címere, amely kifejezi, hogy Kemence 50 évig Hont vármegye székhelye volt. A mise után bemutatták, majd felszentelték a település új jelképét.
    
Az 1200 lakosú Kemence a Börzsöny oldalában fekszik, a faluról elnevezett patak szeli ketté. Nevét először egy 1156-os dézsmajegyzékben említik, akkortól 1945-ig az esztergomi érsekség birtoka volt. A Fő út mentén található barokk-klasszicista homlokzatú római katolikus templomot 1769-ben építették, de mivel a fala bedőlt, elé 1810-ben új homlokzatot emeltek.

Semjén Zsolt: az állam transzcendens célja a nemzet megmaradása

Az állam transzcendens célja a magyar nemzet megmaradása és életminőségének javítása – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön, az államalapítás ünnepe alkalmából tartott kitüntetésátadón Budapesten, a Karmelita kolostorban. Az állam transzcendens célja akkor érhető el, ha az élet minden területén vannak olyanok, akik a nemzet megmaradását szolgálják. Szent István volt az országépítő; minden magyar küldetése, hogy a saját helyén maga is országépítő legyen – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt szólt arról, hogy a kitüntetés, az érdemek elismerése az igazságosságból származik és az emberi történelem kezdetei óta létezik.
    
A kitüntetés nemcsak a kitüntetettnek fontos, hanem az államnak is, amely ilyenkor mintegy seregszemlét tart az egyes szakterületek felett, számba veszi a legkiválóbbakat, és fontos az egész társadalomnak is. Egy nép ugyanis akkor tud megmaradni, ha tagjai számára büszkeség a közösséghez tartozni, ehhez pedig példaértékű emberekre van szükség – fogalmazott. “Az önök munkája Szent István országépítő, nemzetfenntartó munkájának folytatása” – mondta a kitüntetetteknek Semjén Zsolt. A rendezvényen a március 15. alkalmából Áder János köztársasági elnök által adományozott elismeréseket adták át 35 kitüntetettnek. A március 15-ei átadóünnepség a koronavírus-járvány miatt maradt el.
    
Áder János a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést adományozta Bíró Ildikónak, a Duna Palota Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. korábbi ügyvezető igazgatójának, volt országgyűlési képviselőnek, Havasi János jogásznak, újságírónak, hadisírkutatónak, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. rádiószolgáltatási igazgatójának, a Párizsi Magyar Intézet volt igazgatójának, Kelemen András orvosnak, volt népjóléti, majd külügyi államtitkárnak, volt országgyűlési képviselőnek, az Országgyűlés elnöke korábbi külpolitikai főtanácsadójának és Libor Józsefnének, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektorának. A köztársasági elnök a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést adományozta mások mellett Depaula Flavio Silviónak, a Szentszék Magyarországi Nagykövetsége korábbi titkárának és Kun Ferencnek, a Rákóczi Szövetség alelnökének.
    
Áder János a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést adományozta többek között Árvai Ferencnek, az Egri Főegyházmegyei Karitász Központ igazgatójának, a Siroki Római Katolikus Plébánia plébánosának, a Caritas Junior alapítójának és Bán Csaba Attilának, a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség lelkipásztorának, a Bethlen Gábor Református Gimnázium tanárának. A Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést adományozta mások mellett Bakos Zsuzsannának, a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány szakmai vezetőjének és Dely Gézának, a Nem Adom Fel Alapítvány kuratóriumi elnökének.

Horvátországban második napja rekordmértékű az új fertőzöttek száma

Horvátországban ismét második egymást követő napon döntött rekordot az új fertőzöttek száma – derült ki a válságstáb csütörtöki közleményéből. Szlovéniában is nőtt a napi új esetek száma. Horvátországban a testület jelentése szerint az elmúlt 24 órában 255-el nőtt, és elérte a 7329-et a fertőzöttek száma. Szerdán még 219 újonnan azonosított fertőzöttről számoltak be. Nem történ új haláleset, így a járvány halálos áldozatainak száma 168 maradt. A betegek közül 127-en vannak kórházban, közülük tizenegyen lélegeztetőgépen. Az aktív betegek száma 1689 fő, a legmagasabb a járvány kezdete óta.
    
A legtöbb új esetet továbbra is a fővárosban, Zágrábban, illetve Split-Dalmát megyében regisztrálták. A zágrábi esetek is a tengerparthoz kötődnek. A vírus tengerparti éjszakai szórakozóhelyeken terjed, és a fiatalok a legfőbb terjesztők. Vili Beros egészségügyi miniszter a kormány csütörtöki ülésén elmondta: az esetek számának emelkedése egyelőre nem terheli túl az egészségügyi ellátórendszert, mert a vírus főleg a fiatalok körében terjed, akiknek enyhék a tüneteik. Hozzátette: ahhoz képest, mennyi turista érkezett az országba, a fertőzöttek száma nem is olyan nagy.
    
A szomszédos Szlovéniában a kabinet által közzétett adatok szerint kedden 43-al 2536-ra nőtt az azonosított koronavírus-fertőzöttek száma. Utoljára április 3-án regisztráltak ilyen mértékű fertőzést az országban. Új halálesetet nem történt, a járvány halálos áldozatainak száma így 129 maradt. A diagnosztizált betegek közül mindössze 17-en vannak kórházban, közülük kettőt ápolnak intenzív osztályon. Szlovéniában tizedik napja emelkedik az új fertőzöttek száma, a csütörtöki adat rekordmértékűnek számít a második hullámban. A behurcolt fertőzések többsége a népegészségügyi intézet szerint Horvátországból származik, és a fiatalok körében terjed.
    
A kormány délután dönt arról, hogy “vörös listára” helyezi szomszédját, és kötelező karantént rendel el az onnan érkezők számára. Azoknak a szlovén állampolgároknak, akik jelenleg Horvátországban tartózkodnak, vasárnap éjfélig haza kell térniük. Azoknak, akik péntektől utaznak a szomszédos országba, kötelezővé teszik a házi elkülönítést. Az elmúlt egy hétben Olaszország és Ausztria is szigorított Horvátországgal szemben. Csütörtökön pedig Németország jelezte, hogy  két régiót, Split-Dalmát és Sibenik-Knin megyét “vörös listára” helyezte.
    
Zágráb és Ljubljana április végétől és május elejétől szigorú óvintézkedések mellett fokozatosan feloldotta a korlátozásokat, hogy újraindítsa a gazdaságot, valamint megnyitotta határait több európai uniós ország állampolgárai előtt.

Utazási figyelmeztetést adott ki Horvátország két megyéjére a német külügyminisztérium

A koronavírus-fertőzések számának emelkedése miatt utazási figyelmeztetést adott ki a német külügyminisztérium csütörtökön Horvátország két tengerparti megyéjére. A tárca azután adta ki a figyelmeztetést Sibenik-Knin és a szomszédos Split-Dalmácia megyére, hogy a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) a járványügyi szempontból kockázatos térségek közé sorolta a számos Adria-parti nyaralóhelyet és több száz szigetet is magában foglaló régiót.
    
A döntést azzal indokolták, hogy az utóbbi hét napon regisztrált koronavírus-fertőzések száma meghaladta a százezer lakosonkénti ötvenet. Ez az a határérték, amely felett a német szabályok szerint belföldi közigazgatási egység esetén pótlólagos járványlassító intézkedéseket kell tenni, külföldi térség esetén pedig utazási figyelmeztetést kell kiadni, és kötelezni kell az onnan hazatérőket, hogy haladéktalanul végeztessenek tesztet az új típusú koronavírusra (SARS-Cov-2), és házi karanténban várják be az eredményt.
    
A Horvát Idegenforgalmi Közösség frankfurti képviseletének vezetője, Romeo Draghicchio német hírportáloknak nyilatkozva rámutatott, hogy a turizmus az egyik legfontosabb gazdasági ágazat hazájában – a hazai össztermék (GDP) nagyjából 20 százalékát teszi ki -, és a német turisták jelentik az első számú bevételi forrást. Így igen súlyos következményekkel járhat, ha a német külügyminisztérium még több megyére ad ki utazási figyelmeztetést.
    
A legutóbbi adatok szerint nagyjából 180 ezer német nyaral Horvátországban. Többségük az Isztria-félszigeten és Rijeka térségében, ahol alig néhány aktív koronavírus-fertőzést tartanak számon – hangsúlyozta a képviseletvezető.

Panorámaliftekkel felszerelt függőkerttel nyílik meg a budai Széllkapu beruházás csütörtökön

Panorámaliftekkel felszerelt függőkerttel nyílik meg a budai Széllkapu beruházás csütörtökön, az új fővárosi zöldfelületen összesen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat és kialakítottak egy új, 500 férőhelyes mélygarázst is – hangzott el a Millenáris Nonprofit Kft. sajtóeseményén.

A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17.000 négyzetméter zöldfelülettel. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot – közölte Czérna Zoltán, a Parktech Kft. ügyvezetője a helyszínen.

A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egyidőben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, amelyek tetejére napelemekel helyeztek. Így tágas, agóra-szerű találkozóhely jött létre. A a megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolószámát – emlékeztetett Könözsi Szilvia, a TSPC Kft. építész tervezője.
    
A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak designbeton lapokból törnek elő, melyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak – olvasható a szervezők közleményében.
    
A kormány 2013-ban döntött, hogy az elhanyagolt 2,5 hektáros telket revitalizálja és befejezi a Millenáris projektet. A bontás 2014-ben, az építkezési kivitelezés 2017 nyarán kezdődött meg, az első ütem 2019. szeptemberében készült el.

Az egykori Aranyvonat újraépített Szent Jobb-ereklyeszállító kocsija látható a Vasúttörténeti Parkban

Mesterségek Ünnepe: folkTREND!” divatbemutató

(MTI, címlapkép: MTI/Mónus Márton)