Tavaly 3,5 százalékkal csökkent a világ gázkereslete 2019-hez képest, de a következő évtizedben növekedés várható – jelentette ki az energetikáért is felelős orosz miniszterelnök-helyettes. Alekszandr Novak a Gázexportáló Országok Fórumán (GECF) szerdán azt mondta, hogy a következő tíz évben a globális gázkereslet 15 százalékkal, több mint 4500 milliárd köbméterre bővül. Az orosz illetékes szerint ennek a növekvénynek mintegy a 70 százaléka az ázsiai és csendes-óceáni térségre, illetve Észak-Amerikára esik, részben annak a hatására, hogy környezetvédelmi megfontolásokból nő a földgáz felhasználása a szén kárára.
A szervezet egy korábbi becslése szerint 2019-ben a kőolaj aránya a kosárban 32 százalék, a széné 26 százalék, a földgázé pedig 23 százalék volt, ami 2050-re a kőolaj esetében 26 százalékra, a szénnél 18 százalékra csökken, míg a földgáznál 27 százalékra nő, azaz a földgáz az egyetlen, amely növeli arányát az energiahordozó-kosárban, és megelőzi a jelenlegi listavezető kőolajat. Alekszandr Novak előrejelzése szerint az energiahordozó-kosárban a földgáz aránya a 2019. évi 23 százalékról a szervezet által várt 27 százaléknál magasabbra, 28 százalékra nő 2050-re.
A GECF tagjai: Algéria, Bolívia, Egyiptom, Egyenlítői Guinea, Irán, Líbia, Nigéria, Katar, Oroszország, Trinidad és Tobago, valamint Venezuela. Megfigyelői státussal rendelkezik Angola, Azerbajdzsán, Irak, Kazahsztán Malajzia, Norvégia, Peru és az Egyesült Arab Emírségek.
A kőolajexportáló országok szervezetéhez hasonlítva gáz-OPEC-nek is nevezett fórumot 2001-ben alapították Teheránban, de jogilag csak 2008-ban hozták létre. Székhelye Katar fővárosában, Dohában található.
Magyarországi vonatkozások
Magyarország helyileg nagyon jelentős, világméretekben közepes földgázkészletekkel rendelkezik. Kitermelése már az 1910-es évektől folyik, az 1945-ös visszaeséstől eltekintve az 1990-es évekig folyamatosan növekvő ütemben. Ettől kezdve a kutatásra fordítandó összegek csökkenésével és külföldi vásárlási kötelezettségek vállalásával a termelés ismét visszaesett. Ma már Magyarország egyoldalú importfüggőségéről beszélnek. Az ország sosem volt önellátó földgázból, pedig lehetett volna. 1979-ben például az éves földgázkitermelés 6,5 milliárd m³ volt, miközben az az évi fogyasztás 7 milliárd m³. Mégis 1,5 milliárd m³ földgázt vásároltunk abban az évben a Szovjetuniótól. A magyar energiatermelés 1988–1990-től stagnál, miközben jelentős készleteink vannak energiahordozókból. Magyarország még ki nem aknázott földgázkészletét mintegy 120 milliárd m³-re becsülik. Ebben nincs benne a nem-hagyományos eszközökkel kibányászható gázvagyon. A Magyar Földtani Társulat csak a makói gázvagyon felszínre hozható földgázmennyiséget 490–650 milliárd köbméterre becsülte. A mező azóta is kiaknázatlanul áll.
(Dél-amerikai Magyar Hírlap/MTI/Wikipedia)
