A Balaton-régiót jelentős pályázati aktivitás és forrásszerző képesség jellemezte az elmúlt fejlesztési időszakban – ismertette Molnár Gábor, a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezetének igazgatója a tanács pénteki online-ülésén, ahol tájékoztatást adott a térség társadalmi-gazdasági folyamatait elemző előzetes monitoring jelentésről. A 2017-2020-as fejlesztési ciklus adatait 2021 január 20-ig összegző gyorselemzés szerint országosan 76 349 pályázatot rögzített az irányítóhatóság, ebből az üdülőkörzet területén megvalósítani tervezett projektek száma 2924 volt. A 180 települést magában foglaló kiemelt üdülőkörzetben 490,7 milliárd forint forrásigény jelent meg, a kifizetések teljes összege pedig 397 milliárd forint volt.
A balatoni pályázatoknak a fele nyert el ténylegesen támogatást, ami szerintük országosan a legrosszabb arány, a lényeget tekintve mégis igen sikeres az üdülőrégió, hiszen az egy lakosra jutó kifizetett forrás 1,45 millió forint, ami 81 százalékkal magasabb az országos átlagnál – mutat rá a jelentés. A dokumentum kitér arra, hogy a Balaton-régió népességének alakulásában 2019 fordulatot hozott. A születések és a halálozások egyenlege évtizedek óta negatív, követi az országos trendet, vagyis többen halnak meg, mint ahányan születnek, mégsem csökkent az üdülőkörzet népessége. Ez a nemzetközi és az országhatáron belüli, növekvő mértékű bevándorlással magyarázható, a belföldi vándorlásban kiemelt célpont a Balaton.
A térségre jellemző a lakosság nagymértékű öregedése és az eltartottsági viszonyok (hány inaktív személy jut egy aktívra) romlása is, ennek korrigálása szakpolitikai eszközökkel a következő évek egyik kiemelt feladata lehet – hívja fel a figyelmet a jelentés. Az elemzők szerint az üdülőrégió a vendégforgalmi-turisztikai pozícióit nemcsak megtartotta az elmúlt évtizedben, hanem versenyképességét számottevően növelte. Ezt a kedvező tendenciát törte meg a járvány.
A jelentés kitért arra, hogy a Balaton a két koronavírus-járványhullám közötti “kegyelmi pillanatban”, 2020 nyarán “megtelt, ezt a jelenséget a kereskedelmi szálláshelyek extrém drágulása kísérte. Az országos szoba-átlagárak (egy szoba egy működési napjára jutó szállásdíj) is növekedtek, de közel sem olyan radikálisan, mint a Balatonnál. Itt egy szoba átlagára tavaly júniusban több mint 19 ezer forint, júliusban több mint 27 ezer, augusztusban pedig csaknem 30 ezer forint volt, és még szeptemberben, októberben is 17-19 ezer forint körül mozgott.
(MTI / címlapkép: Dél-amerikai Magyar Hírlap/Szilvai)
