Spanyolországban 528 ezerrel, 16,54 százalékkal nőtt a munkanélküliség 2020-ban az előző évhez viszonyítva – tájékoztatott a spanyol statisztikai hivatal (INE) csütörtökön közzétett jelentésében. A hivatal által végzett aktív népesség felmérés (EPA) adatai szerint a munkanélküliségi ráta a múlt év végére 16,1 százalékra emelkedett. Utoljára 2017-ben fordult elő, hogy meghaladta a 16 százalékot. A tavalyi utolsó negyedévben a munkanélküliek száma mintegy háromezerrel, 0,08 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. A dél-európai országban március óta mindössze júliusban, szeptemberben és decemberben mérséklődött a munkanélküliség.
Az INE jelentése szerint 2020 végén 3,7 millióan voltak munka nélkül Spanyolországban. Az ágazatok közül az elmúlt évben leginkább a szolgáltató szektorban nőtt a munkanélküliség, ahol 279 ezren maradtak állás nélkül.
Az aktív népesség meghaladta a 23 milliót, számuk 164 ezerrel emelkedett a negyedik negyedévben, és mintegy 95 ezerrel csökkent éves szinten. A hivatal beszámolója szerint a foglalkoztatottak száma év végére elérte a 19,3 milliót. A foglalkoztatottság 167 ezerrel, 0,87 százalékkal emelkedett az októbertől decemberig tartó időszakban negyedéves viszonylatban, éves összehasonlításban viszont 622 ezerrel, 3,12 százalékkal csökkent.
Spanyolországban azután ugrott meg a munkanélküliség, hogy a koronavírus-járvány miatt március második felében bevezették a lakhelyelhagyási korlátozásokkal járó szükségállapotot. Számos termelőágazat ideiglenesen leállt, három hónapra bezártak a vendéglátóhelyek, a szállodák és az üzletek többsége is.
A korlátozó intézkedések feloldása után a járványhelyzet miatt elmaradt a remélt fellendülés olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint például az idegenforgalom, a fertőzések második hulláma miatt pedig október 25-e óta ismét szükségállapot van érvényben az országban.
A tartományok az egészségügyi adatoktól függően hol szigorítanak, hol enyhítenek a járványügyi szabályokon, amelyek leginkább a kereskedelmi és vendéglátóegységek nyitvatartását, befogadóképességét, valamint az emberek szabad mozgását korlátozzák.
(MTI)
