Novák: az 5 százalékos áfa is visszaigényelhető lesz csok mellett
Ha otthon és munka van, sokkal könnyebb az élet – hangoztatta a családokért felelős tárca nélküli miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, amelyben bejelentette: januártól a csokkal vásárolt új építésű ingatlanoknál az 5 százalékos áfa is visszaigényelhető lesz. Hangsúlyozta: szükség van arra, hogy a családoknak most is segítsen a kormány, azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt tíz évben “elértünk, megtartsuk, sőt igyekezzünk tovább bővíteni”, és a koronavírus-járvány miatt ne kelljen visszalépni.
A kormány ezért a családok védelmében több lépést – egy újabb családvédelmi akciótervet – tervez, amelynek kiemelt területe az otthonteremtés, és az, hogy az új építésű otthonokat vásárlók olcsóbban juthassanak hozzá az ingatlanokhoz.
Novák Katalin szerint az otthonteremtési program hozzájárul a gazdasági növekedéshez, munkát ad az embereknek és családokat segít új otthonhoz jutni. Fontosnak nevezte, hogy a koronavírus-járvány ellenére is minél több embernek legyen munkája, legyen olyan terület, ahol sokan el tudnak helyezkedni, és tisztességes munkával tisztességes fizetést kaphatnak. Kiemelte: a 2015-ben bevezetett csokkal 150 ezernél is több család otthonteremtéséhez járult hozzá a kormány csaknem 500 milliárd forinttal. A cél pedig az, hogy a jövőben is fokozottan tudják segíteni a családokat – tette hozzá.
A tervezett áfacsökkentésre példaként hozta, hogy ha valaki 2021. január elseje után új építésű ingatlant vásárol – ami lakás esetén nem haladja meg a 150, háznál a 300 négyzetméteres alapterületet -, akkor a mostani 27 százalékos áfa helyett csak 5 százalékot kell fizetnie. Egy 30 millió forintos ingatlan vásárlásakor ez 6,5 millió forintos áfamegtakarítást jelenthet, egy 50 millió forintosnál pedig 11 milliót.
Bejelentette: azok, akik csokkal vásárolnak új építésű ingatlant, januártól az 5 százaléknyi áfatartalmat is visszaigényelhetik. Ez egy 30 milliós lakásnál a 6,5 milliós megtakarításon túl további 1,5 milliós visszaigénylést jelent, az 50 milliósnál pedig a 11 milliós megtakarítás mellett további 2,5 milliót, ami Novák Katalin szerint biztosan a családoknál marad, mert ők igényelhetik vissza az áfatartalmat.
A miniszter szerint az a jó támogatás, ami a lehető legszélesebb kör számára elérhető, ráadásul a legegyszerűbben, viszont nem ad lehetőséget a visszaélésre. A csok a tapasztalatok szerint 2015 óta így működik, ezért kötötték össze az áfa-visszaigénylési lehetőséget a csokkal, ami jól bevált támogatási forma a gyermekvállalás előtt állóknak és a már gyermeket nevelőknek az otthonteremtésben.
A csokot a gyermekeiket egyedül nevelő szülők is igénybe vehetik már meglévő gyermekeik után, használt ingatlanhoz is felhasználható, és már egy gyermek vállalása esetén, illetve gyermeket tervező házaspároknak is jár a támogatás – ismertette. Hozzátette: nagycsaláddá válás esetén az igénylők a babaváró támogatást is teljes egészében meg tudják tartani, amihez hozzájön a csok, és még felvehetnek egy 15 millió forintos, garantáltan 3 százalék alatti kedvezményes kamatozású, hosszú futamidejű kölcsönt.
Tállai András: már jövőre adómentes lehet a pálinkafőzés
A pálinka szabadságharc több mint tízéves küzdelme magyar győzelemmel zárult, az Európai Unió módosította az erre vonatkozó szabályozást, így már jövőre újra adómentes lehet a pálinkafőzés – tájékoztatta az MTI-t Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára. A kormány döntése értelmében 2021. január 1-jétől mind az otthoni magánfőzés, mind a bérfőzés újra adómentes lehet – mondta az államtitkár.
A pálinkakészítés szabadsága régi múltra tekint vissza, a kormány emiatt küzdött az adómentességért, annak ellenére, hogy 2016-ban a párlatadójegy bevezetésével a lehető legenyhébb szabályokat harcolta ki – fogalmazott.
Az adóhivatal adatai arról árulkodnak, hogy még a jelenlegi szabályok mellett is, amikor 700 forintot kell fizetni egy liter párlat után, van igény a házi pálinkára. Jelenleg mintegy 27 ezer főzőberendezés van a magyar háztartásokban, és 2020. január 1-je és október 8-a között 69 ezer párlatadójegyet váltottak ki az otthonfőzők – ismertette Tállai András.
Nyáron került pont a pálinkaszabadságharc végére, amikor az unió döntéshozó szervezete módosította az alkoholok ügyével foglalkozó irányelvet, amely szerint a tagállamok adómentessé tehetik – évente maximum 50 liter gyümölcsszeszig – a párlatfőzést – emlékeztetett az államtitkár.
A kormány úgy döntött, hogy a kedvező szabályokat már 2021. január 1-jétől alkalmazza, vagyis jövőre már nem lesz szükség párlatadójegyre, illetve az ehhez kapcsolódó közteher megfizetésére se – jegyezte meg Tállai András.
A jövő évtől minden nagykorú, gyümölcstermesztő magyar állampolgár háztartásonként évi 86 liter gyümölcspárlatot főzhet le magánfőzésben adómentesen. A pálinkafőző magánszemély nem értékesítheti a párlatát, de azt családtagjai és vendégei elfogyaszthatják – ismertette az új szabályokat Tállai András.
A desztillálóberendezést továbbra is be kell jelenteni az önkormányzatnál, de a főzést megelőzően bejelentést kell tenni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál is, amiért cserébe a hatóság származási igazolást állít ki, ez igazolja a párlat eredetét és ezzel lehet részt venni különböző pálinkaversenyeken is. Az otthoni főzés szabályai betartását változatlanul az önkormányzati jegyzők ellenőrzik majd – tette hozzá.
A lehullott gyümölcsök felhasználásának évszázados szokása is továbbélhet azzal, hogy újra adómentes lehet a bérfőzés Magyarországon a korábbi kedvezményes mennyiségig – húzta alá Tállai András. 2020. október 8-ig – a koronavírus-járvány ellenére – jelentős, 947 ezer hektoliterfok volt a bérfőzött pálinka mennyisége. Ez csaknem 1 millió 900 ezer liter 50 százalékos párlatnak felel meg – magyarázta az államtitkár.
A Pénzügyminisztérium várhatóan a jövő héten nyújtja be a Parlamentnek az adó-adminisztrációt csökkentő javaslatait, ezek egyik fontos eleme az adómentes pálinkafőzés, hiszen az új szabályok nemcsak anyagi megtakarítást, hanem jelentős egyszerűsítést is hoznak jövőre – mondta az államtitkár.
Emlékeztetett: jelenleg a magánfőzőnek a párlat előállítása előtt párlatadójegyet kell igényelnie az adóhivataltól. Egy párlatadójeggyel egy liter pálinkát lehet otthon főzni. Minden évben az első igényléskor legalább háromezer ötszáz forintot kell befizetni, azaz legalább öt adójegyet kell venni. A bérfőzés jelenleg adóköteles, literenként nagyjából 800 forint bérfőzési szeszadót kell lerónia annak, aki lehullott gyümölcsét pálinkaként kívánja hasznosítani.
“Ha az Országgyűlés megszavazza az adómentességet, akkor jövőre Magyarországon újra minden gyümölcstermesztőt megillet a pálinkafőzés szabadsága” – fogalmazott Tállai András.
(MTI / címlapképen Novák Katalin, készítette: MTI/Koszticsák Szilárd)