A szeptember 25-i parlamenti választások előtt egy hónappal végzett közvélemény-kutatásokban az Olasz Testvérek (FdI), a Liga és a Hajrá, Olaszország! (FI) jobboldali szövetsége megközelíti az ötven százalékos támogatottságot, és a felmérések szerint az olaszokat mindenekelőtt saját anyagi helyzetük érdekli. A legfrissebb adatokat az AdnKronos hírügynökség közölte a Demopolis intézet felmérései alapján szerda este.
A számok azt mutatják, hogy a legnagyobb párt az FdI Giorgia Meloni vezetésével. A párt 24 százalékon áll, megelőzve a 22,6 százalékkal szereplő balközép Demokrata Pártot (PD). Más felmérésekben az FdI megközelíti a 25 százalékot, miközben a PD alig lépi túl a húszat.
A közvéleménykutatók között abban teljes az egyetértés, hogy ha most lennének a választások, az FdI, a Liga és az FI, valamint más kisebb jobboldali pártok alkotta szövetség nyerne. A koalíció ereje a felmérések többségében túllépi a 49 százalékot, de az óvatosabb mérések szerint is 46-48 százalék között teljesít. A PD vezette baloldali szövetség harminc százalékon áll. A harmadik legnagyobb párt a Matteo Salvini vezette Liga, a Demopolis adatai szerint 14,5 százalékkal. A Silvio Berlusconi vezette FI túllépi a tíz százalékot. Az Öt Csillag Mozgalom (M5S) támogatottsága 11 százalék körüli értéket mutat. Az új centrum – amelyet a Carlo Calenda vezette Akció párt és a Matteo Renzi vezette Élő Olaszország (IV) hozott létre – nem éri el az öt százalékos támogatottságot.
A Demopolisnak nyilatkozók 67 százaléka mondta azt, hogy elmegy szavazni, ami az öt évvel ezelőtti parlamenti választások részvételi arányához képest 6 százalékpontos csökkenést mutat. A szavazásra jogosultak ötöde bizonytalannak vallja magát.
Az Emg intézet szerint tíz olaszból hatot az ország gazdasága mellett mindenekelőtt saját anyagi helyzete foglalkoztatja. Az nyeri a választást, aki meg tudja nyugtatni a lakosságot a növekvő inflációval és rezsiköltségekkel szemben – nyilatkozta Fabrizio Masia, az Emg képviselője.
Szeptember 25-én több mint 50 millió olaszt várnak az urnákhoz. Ez lesz az első alkalom, hogy a 18 év felettiek a képviselőház mellett a szenátus tagjait is megválaszthatják, mivel mostanáig a felsőházi mandátumok odaítélésében csak a 25 év feletti választók vehettek részt.
A 2018-as választási reform szerint a mandátumok harmadát az egyéni jelöltek között, kétharmadát arányos rendszerrel osztják szét a pártokra leadott voksok alapján. A 2020-ban bevezetett reform értelmében a következő parlamentnek a korábbi 945 helyett csak 600 tagja lesz.
A pártoknak a bejutáshoz túl kell lépniük a 3 százalékos küszöböt, a pártszövetségeknek pedig a tíz százalékot.
(MTI)
