Magyarország fontosnak tartja az Európai Unió egységének megőrzését, ugyanakkor téves döntésnek tartja, hogy az Európai Unió az energiára is kiterjesztette az Oroszországgal szembeni szankciókat – hangoztatta Gulyás Gergely a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem egy szerdai, Európa jövőjéről rendezett pódiumbeszélgetésén.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Európa jól vizsgázott a koronavírus-járvány alatt, de a háború következményei miatt elveszítheti versenyképességét.
Leszögezte: Magyarország kiáll Ukrajnának az 1994-es Budapesti Egyezményben rögzített teles szuverenitása mellett, hiszen nemzetbiztonsági stratégiájának is része, hogy “legyen egy ország” közte és Oroszország között. Ilyen nehéz időszakban Európa politikai egységét meg kell őrizni, de nem mindegy, hogy “egy jó vagy egy rossz egységet” hoz létre, szerinte ugyanis olyan egységre van szükség, amely lehetővé teszi a gazdaság fenntarthatóságát. Úgy értékelte: a szankciók kiterjesztése az energiára egyáltalán nem, vagy alig fáj Oroszországnak, Európa gazdaságát azonban rövid távon térdre kényszerítheti.
Az EU az újjáépítésben is segítséget ígért Ukrajnának, de ha az energiaválsággal szétveri a gazdaságot és politikai instabilitást idéz elő, nem lesz olyan állapotban, hogy bárkinek segíteni tudjon – mutatott rá a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Schiffer András ügyvéd úgy vélekedett: Európa nem lehet játékszere sem a tengeren túli nagyvállalati érdekeknek, sem Moszkva birodalomépítő érdekeinek, Közép-Európa országainak össze kell fogniuk és óvakodniuk kell attól, hogy egymás ellen fordítsák őket. Bár kétségtelen, hogy az orosz elnököt terhelti a felelősség egy független ország lerohanásáért, szerinte Európa szankciós politikája hiteltelen, mert kettős mércén alapul, ráadásul nem saját érdekeit szolgálja, sőt, az sem kizárt, hogy nemcsak Kína és egyes tengerentúli tőkés csoportok járnak jól vele, hanem az agresszor Oroszország is.
Ludovic Orban volt román miniszterelnök a szövetségi Európa megteremtésére irányuló törekvések ellen emelt szót, rámutatva: csak olyan Európa lehet egységes, amelyben minden tagország megtalálja a számítását, és nem kényszerítenek rá – a vétójog eltörlése révén – olyan többségi akaratot, amely érdekeivel ellentétes.
Zakariás Zoltán romániai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) politikusa is úgy vélte, tévednek azok, akik “több Európát” akarnak, szerinte a nemzetállamok Európája akkor őrizheti meg versenyképességét és egységét, ha a fejlettebb országok tiszteletben tartják a később csatlakozott, közép-európai államok sajátos érdekeit, egyfajta unión belüli “autonómiáját”.
(MTI / Címlapkép: MTI/Veres Nándor)
