Jelentősen felülmúlta a kamatemelés mértéke a piaci várakozásokat – reagáltak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntésére az MTI-nek nyilatkozó szakértők. A testület 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. A kamatfolyosó két széle 135 bázisponttal nőtt, az egynapos betét kamata 7,25 százalék, a fedezett hitel kamata 10,25 százalék lett.
A Magyar Bankholding vezető elemzőjének várakozása szerint az alapkamat 8,5 százalékon tetőzhet, majd 2023 végére 7,0 százalékig mérséklődhet. Suppan Gergely hozzátette, hogy az infláció világszerte magas, főképp a megélhetéshez szükséges áru drágul, így a vásárlóerő visszaesése önmagában is fékezni fogja a gazdaságokat, vagyis tartózkodni kell a monetáris kondíciók túlszigorításától. A jegybankok a kínálati ársokkot nem is igazán tudják befolyásolni, legfontosabb céljuk inkább a másodkörös hatások kiszűrése, az inflációs várakozások lehorgonyzása, az ár-bér spirál megelőzése lehet – hangsúlyozta.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezető szakértője szerint a magas infláció és a forint gyengülése egyaránt indokolta a kamatok módosítását. Isépy Tamás szerint a nemzetközi trendeknek megfelelő, rendkívüli mértékű kamatemelést az új jegybanki előrejelzésben szereplő, az eddig jelzettnél magasabb inflációs pálya indokolja elsősorban, ami a háborús folyamatokból, illetve a nyersanyag- és energiaárak alakulásából fakad. A Századvég szakértője a jegybank közleményéből kiemelte, hogy az alapkamat és az irányadó egyhetes betéti kamat azonos szintre kerül. Monetáris szigorításra ezután is szükség lehet, ezért a kamatemelések az év hátralévő részében folytatódhatnak – tette hozzá.
Az Equilor Befektetési Zrt. elemzője szintén meglepetésként írt a kamatemelés mértékéről, de megjegyezte, hogy az MNB döntése nem példa nélküli. Az Egyesült Államokban már két hete jelentős, 75 bázispontos módosítást jelentettek be, az Európai Központi Bank pedig, amely utoljára 11 éve növelt kamatot, a következő hónapban dönthet ugyanígy – tette hozzá Varga Zoltán.
Az Erste makrogazdasági elemzője az MTI-nek küldött értékelésében úgy fogalmazott, hogy az egyhetes betéti ráta és az alapkamat azonos szintre emelésével a piaci szereplők könnyebben követhetik a monetáris politika alakulását. Nagy János kiemelte a swapeszközök alkalmazásának kiterjesztését is, a változtatás segítheti a bankrendszerben lévő többletlikviditás kiaknázását – írta.
(MTI)
