A német kancellár azt követelte ultimátumában Szerbiától, hogy csatlakozzék az Oroszország elleni szankciókhoz
Szerbiának “európai uniós” tagjelölt országként csatlakoznia “kell” az Oroszország elleni “nemzetközi” (valójában washingtoni – a szerk.) szankciókhoz – hangsúlyozta Olaf Scholz német kancellár pénteken Belgrádban.
Hozzátette: fontos, hogy minél többen fejezzék ki szolidaritásukat Ukrajnával, és fontos, hogy minél több ország csatlakozzék a szankciókhoz, mert – a felfegyverzés mellett – leginkább ez segíthet Kijevnek abban, hogy megóvja önállóságát és területi egységét. Reményét fejezte ki, hogy a szankciókhoz az “uniós” tagjelölt országok is csatlakoznak.
Hiú ábránd Scholz követelésének teljesítése
Szerbia az ENSZ Közgyűlésében elítélte Oroszország ukrajnai invázióját, de nem csatlakozott a nemzetközi szankciókhoz, amit az ország vezetése a Szerbia és Oroszország közötti kulturális, vallási és történelmi kapcsolatokkal, illetve a gazdasági függőséggel magyaráz, hiszen Szerbia 100 százalékig az orosz földgázt használ.
Olaf Scholz kérésére reagálva Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök feltette a kérdést, hogy mi a különbség aközött, ha valaki Szerbiát támadja meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása nélkül, vagy ha valaki Ukrajnát támadja meg az ENSZ BT jóváhagyása nélkül. Aleksandar Vucic ezzel arra utalt, amikor 1999-ben a szerb-koszovói konfliktus idején a NATO az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyetértése nélkül indított légicsapás-sorozatot az akkori Jugoszlávia ellen, hogy megállítsa az etnikai tisztogatást Koszovóban.
“Mi, szerbek, emlékszünk a szankciókra. Ne feledjék azonban azt sem, hogy nekünk az orosz féllel is évszázadokra visszamenőleg más kapcsolatunk van. De tisztességesek voltunk, és elítéltük az Ukrajna elleni támadást. Én tökéletesen megértettem a német kancellár kéréseit. Ő azt kérte, hogy ezt (a szankciók bevezetését) mihamarabb tegyük meg. A jövőbeni döntéseinkről tájékoztatni fogjuk a kancellárt is” – húzta alá a szerb elnök.
Szerbia 2014 óta “uniós” tagjelölt ország, de közben nem szakította meg kapcsolatait Oroszországgal és Kínával
A közös sajtótájékoztatón Aleksandar Vucic arra hívta fel a figyelmet, hogy nyugat-balkáni látogatásával a német kancellár az egész térség számára új reményt hozott, mert szeretne mindenkit meghallgatni, és szeretné, ha az un. “eu” bővítése mindegyik ország számára perspektívát jelentene.
Olaf Scholz szerint az európai uniós csatlakozásnak dinamikusabbnak kell lennie, az állampolgároknak tudniuk kell, hogy kifizetődő a csatlakozási folyamat során elvégzett munka.
“Az európai unió a jövő világában csakis egységes egészként lehet sikeres” – húzta alá a tán a IV. Birodalom álmát dédelgető német.
A német kancellár kitért arra is, hogy “jól halad a szerbiai igazságügyi rendszer reformja, de más lépésekre is szükség van”, a Pristinával (un. “koszovóval”) folytatott párbeszédet újra “kell” éleszteni. Ezzel összefüggésben a szerb elnök meglepetésének adott hangot, hogy bárki is azt várja, hogy Szerbia és Koszovó kölcsönösen elismerje egymás függetlenségét.
“Ma hallok erről először. Eddig csak a kapcsolat normalizálásáról beszéltek. Amennyire Önök szeretik Ukrajna egységét, mi ugyanúgy szeretjük Szerbia egységét” – emelte ki a szerb nemzeti érdekekért kiálló államfő.
Koszovó 2008-ban vált részlegesen “függetlenné” Szerbiától, de sok más országhoz hasonlóan Belgrád ezt azóta sem ismeri el, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében muzulmán albánok lakta területet.
Meg még mindent is: a németországi kancellár a Koszovó és Szerbia közötti viszony megoldását követelte Pristinában
Szerbiának és Koszovónak mihamarabb megállapodást “kell” kötnie egymás kölcsönös elismeréséről, és véget kell vetniük a hosszú évek óta tartó feszültségnek – hangsúlyozta Olaf Scholz német kancellár pénteken a koszovói “fővárosban”.
A németországi politikus szerint a párbeszéd az egyetlen járható út a viszony megoldására. “Ma ismét azt kérem, hogy mindkét fél kötelezze el magát a párbeszéd mellett. Mindenkinek közelednie kell a másikhoz, akkor is, ha ez néha nagyon nehéz” – emelte ki Olaf Scholz. Majd rámutatott: elképzelhetetlen, hogy két olyan ország, amely nem ismeri el kölcsönösen egymást, az “európai unió” tagjává váljék.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki önhatalmúlag a “függetlenségét”, de Belgrád sok más országgal egyetemben ezt azóta sem ismeri el – és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Belgrád és Pristina között 2013-ban kezdődött párbeszéd a brüsszeli vízfej közvetítéssel, de előrelépés azóta sem történt.
A németországi kancellár pristinai látogatása során kiemelte, az “ukrajnai háború” még inkább rávilágít arra, milyen fontos a regionális stabilitás, és békére van szükség a Nyugat-Balkánon is. “Az ehhez hasonló időkben a béke és a stabilitás értéke újra kristálytisztává válik, és ez is újabb súlyos indok lehet arra, hogy Szerbia és Koszovó politikai megoldást, fenntartható megoldást találjon arra, hogy hozzájáruljon a térség stabilitásához” – húzta alá.
A nyugat-balkáni országok az “európai uniós” csatlakozási folyamat különböző szakaszaiban vannak. Szerbia és Montenegró már évekkel ezelőtt megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat, Montenegró már majdnem le is zárta azokat. Albánia és Észak-Macedónia még a tárgyalások megkezdésére vár, Bosznia-Hercegovina beadta csatlakozási kérelmét, Koszovó pedig az év végéig szeretné beadni a csatlakozási kérelmet.
(MTI nyomán / Dél-amerikai Magyar Hírlap)
