A trianoni békeszerződéssel megalázták, a vesztesek oldalára sorolták a magyarságot, de az azóta eltelt száz évben “megmutattuk a világnak, hogy nem vagyunk vesztesek” – mondta Menczer Tamás szombaton a Pest megyei Piliscsabán.
A nemzeti összetartozás napján tartott megemlékezésen a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője kiemelte: tisztességtelenül, erkölcstelenül, méltatlanul bántak velünk, mindenfajta erkölcsi gát nélkül húzták át az ország határait, választottak el magyart a magyartól és vették el erőforrásainkat.
Erre mindig emlékezni fogunk, ez mindig fájni fog, mégsem hatalmasodhat el rajtunk vereségtudat, hiszen olyan száz évet, amely a magyarság mögött van, talán a világ egyetlen nemzete sem élt volna túl – hangsúlyozta.
“Mi megmutattuk, hogy akárhányszor rúgják ki a lábunkat, mi mindig talpra állunk, és mindig erősebbek leszünk, mint annak előtte voltunk” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, ezért “minden okunk megvan rá, hogy emelt fejjel, büszkén járjunk”.
Menczer Tamás hangsúlyozta azt is: megbonthatatlan és örök a lelki közösség az elcsatolt területeken élőkkel. A kormány erőforrásként tekint a külhoni magyarokra, olyan közösségként, amely nem elválaszt, hanem összeköt két országot.
Az államtitkár az ukrajnai háborúról szólva kiemelte: a kormány az ország és a külhoni magyarok érdekeit figyelembe véve hozta meg döntéseit. Az ország és a Kárpátalján élők érdeke is az, hogy ebből a háborúból kimaradjunk, ezért döntött úgy a kormány, hogy nem szállít fegyvereket, nem küld katonákat és nem engedi, hogy a magyar-ukrán határon keresztül bárki fegyvereket szállítson Ukrajnába, mert ez veszélyeztetné Magyarország és a Kárpátalján élők biztonságát.
Hozzátette: ha Magyarország belesodródik a háborúba vagy elfogad a magyar gazdaságra súlyosan káros szankciókat, azzal veszélyezteti történetének legnagyobb humanitárius akcióját is. Hiszen már több mint 750 ezer, a háború elől menekülő ember érkezett Magyarországra, majdnem 2000 tonna segélyszállítmányt vittek át a magyar-ukrán határon Kárpátaljára és Ukrajna más területeire is.
Menczer Tamás kitért arra is: a történelem “megtanította nekünk, hogyha mi nem állunk ki a magyar érdekekért, akkor ezt helyettünk senki sem fogja megtenni”. Ezért döntött úgy a kormány, hogy bármilyen nyomás nehezedik rá, bárhogyan fenyegetik, zsarolják, mindig képviseli a magyar érdeket, és nem engedi, hogy a magyar emberek fizessék meg ennek a háborúnak az árát.
Farkas András (Fidesz-KDNP), Piliscsaba polgármestere felidézte, hogy a város Trianon-emlékműve három lépésben valósult meg. Az első lépést 1934-ben tették meg a piliscsabaiak, amikor gyűjtést szerveztek egy országzászló állítására, hogy azzal emlékezhessenek a trianoni békediktátumra. De az év decemberében Piliscsaba képviselő-testülete közgyűlésén felajánlotta az emlékmű állítására összegyűjtött összeget a Jugoszláviából kiutasított magyarok megsegítésére.
Második lépésként 2010-ben, miután az Országgyűlés döntött a nemzeti összetartozás napjáról, Piliscsaba akkori polgármestere rendeletet hozott a helyi megemlékezésről, és emlékművet is állíttatott a településen.
Harmadik lépésként a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulóján a település lakói beteljesítették az 1934-es szándékot, és országzászlót állítottak.
Az országzászlóhoz tartozó emlékmű kőtömbjében egy köralakú ablak látható, benne hét egymás felé nyúló bronz kézzel. A hét kéz több mindent kifejez: az elcsatolt országrészeket, a hét piliscsabai településrészt és a piliscsabai generációk egymás felé kinyújtott kezeit is.
Jelzi a most élők köszönetét az ősöknek, amiért felépítették a települést, küzdöttek érte, és “magyarnak neveltek minket”. De jelzi az ősök köszönetét is a ma élőknek, amiért “beteljesítettük, amit akartak, és fölállítottuk az országzászlót”. És azért is, hogy “élő kopjafaként körbevéve az emlékműegyüttest emlékezünk és emlékeztetjük utódainkat is arra, mit jelent Trianon” – fogalmazott Farkas András.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló törvény kimondta: “a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
(MTI / Címlapkép: MTI/Kovács Attila)
