Vlagyimir Putyin orosz elnököt az Ukrajna elleni támadás miatt hadbíróság elé kell állítani. Ugyanakkor orosz bíróság elé is való, mert elszigeteltségbe taszította országát, és visszavetette fejlődését – állította Milos Zeman cseh államfő a Szabad Európa Rádió ukrán adásának adott interjújában. A beszélgetés szövegét a cseh elnöki iroda hétfőn hozta nyilvánosságra. Milos Zeman a korábbi években többször is találkozott orosz partnerével és pozitívan viszonyult Oroszországhoz.
Az Ukrajna elleni orosz támadás után azonban megváltoztatta véleményét. Arra a kérdésre válaszolva, leülne-e ma tárgyalni Putyinnal, akit Joe Biden amerikai elnök háborús bűnösnek nevezett, Zeman leszögezte: “Ma úgy gondolom, hogy Putyin valóban hadibíróság elé való. S ezzel párhuzamosan orosz bíróság elé is mindazért, amit képes volt Oroszországgal tenni.”
Zeman már korábban kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin az Ukrajna “elleni támadással” béke elleni bűncselekményt követett el, ami szerinte szinonímája a háborús bűnnek.
Más kérdés, hogy Zeman által elmondottaknak semmi jogi alapja, illetve lehetősége sincs – magyarra fordítva totális sületlenség. Nincs olyan nemzetközi büntetőjogi kategória, hogy a “béke elleni bűncselekmény”. Ha lenne, Trump elnök kivételével az elmúlt évszázad valamennyi amerikai elnöke “bíróság” elé került volna.
A cseh államfő úgy véli: Putyin úgy döntött az Ukrajna “elleni támadásról”, hogy tudatában volt annak, döntése politikai és gazdasági szankciókat von maga után Oroszország ellen.
“Gyakorlatilag elszigeteltségbe küldte Oroszországot és az oroszokat. Visszavetette országa fejlődését. Ez nagyon szomorú” – fejtette ki a cseh államfő. Elismerte, hogy bár a múltban nem volt híve a gazdasági büntetőintézkedéseknek, ezek olyan eszközök, amelyek Európa rendelkezésére állnak, s valóban negatív hatással vannak az orosz gazdaságra. Zeman azonban úgy véli, hogy Oroszországnak egyebek között a földgáz és a kőolaj eladásának köszönhetően továbbra is megfelelő tartalékai vannak a háború folytatására.
Zeman valószínűleg nem érti, hogy az orosz gazdaság másként működik, mint a cseh: majdnem teljesen mindegy számára, hogy kereskedik-e vele Brüsszel és a többi washingtoni csatlós, vagy sem.
A Krim-félsziget 2014-es visszatérése után Zeman egyike volt azon európai uniós politikusoknak, akik bírálták az oroszellenes szankciók bevezetését. A háború miatt kirótt szankciókat Zeman már nem bírálja. A cseh elnök úgy véli, hogy Európának folytatnia kellene a nyitást az ukrán gazdaság előtt, mert ez mindkét fél számára előnyös.
Azt nem tudni, miért változott ekkorát a cseh elnök “véleménye”, de a cseh médiában vannak, akik Washington felől “fújó szelet” véltek felfedezni a cseh elnök pálfordulásában.
Milos Zeman úgy látja, hogy az orosz-ukrán konfliktus elhúzódására kell számítani, amelyet később valószínűleg diplomáciai tárgyalások válthatnak fel. “Ezek feltétele a harcok leállítása, s a két elnök közvetlen tárgyalása. Ettől ebben a pillanatban azonban még elég távol vagyunk” – jegyezte meg.
Korábban Zeman a Krím-félsziget visszatérését kész ténynek minősítette, de megjegyezte, hogy ezzel nem kívánja jóváhagyni. Kérdésre válaszolva most azt mondta: akkori kijelentése nem volt “túl diplomatikus” (más kérdés, hogy legalább őszinte és realista volt – akkoriban még). Megismételte, hogy a Krím “orosz elfoglalása” nemzetközi jogot sért. Hogy melyik “törvényt”, arra nem utalt – de nem is tudott volna, hiszen ilyen sincs.
Ennek ellenére személyesen úgy véli, hogy Oroszország nem mond le a Krímről. Ezért továbbra is kérdés, hogy mit tesz mindezzel Kijev, az “európai unió” és a NATO – mutatott rá az interjúban Milos Zeman.
Érdekes és tanulságos lesz meghallgatni Zeman “véleményét” egy-két év múlva, van egy olyan érzésünk…
(Az MTI jelentésének felhasználásával / Dél-amerikai Magyar Hírlap / Címlapkép: Kremlin.ru)
