A magyar gazdaság Európa egyik hátul kullogó gazdaságából Európa legjobban növekvő gazdaságává vált – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter pénteken Berettyóújfaluban, amikor a Mezei-Vill Kft.-nek átadta a versenyképességi támogatásról szóló szerződést. Szijjártó Péter a legfontosabbnak a munkahelyek megvédését és új munkahelyek létrehozását nevezte, és elmondta, ezért is helyezte a kormány a gazdaságvédelem fókuszába a beruházó magyar vállalkozások támogatását.
Hozzátette: 806 magyarországi vállalkozás 377 milliárd forintos beruházásához a kormány 150 milliárd forint versenyképességi támogatást adott. Miután még maradt 18 milliárdnyi forrás, újra meghirdették a programot, amire negyed óra alatt 98 vállalkozás 47 milliárdos támogatási igényt nyújtott be – jelezte. A berettyóújfalui Mezei-Vill Kft. 574 millió forintos beruházásához 287 millió forint támogatást kapott, ezzel 60 munkahelyet védett meg, és olyan technológiai fejlesztéseket tud megvalósítani, amivel növeli versenyképességét a bel- és a külpiacokon.
(MTI/Czeglédi Zsolt)
A közvilágítási lámpákat gyártó és telepítő vállalkozás világítóberendezései a magyar települések mellett román, horvát, ukrán városokban is megtalálhatók – mondta a miniszter, megjegyezve, hogy Berettyóújfaluban miután korszerűsítették a közvilágítást a Mezei-Vill lámpáival, 55 százalékos költségmegtakarítást értek el. Szijjártó Péter kitért arra, hogy Hajdú-Bihar megyéből 35 vállalkozás 16,5 milliárd forintos fejlesztéshez kért és kapott összesen 8,2 milliárd forint versenyképességi kormányzati támogatást, amivel 4100 munkahelyet tudtak megvédeni.
Vitányi István (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője utalva a pénteken a magyar-román határon átadott autópálya-átkelőre, azt mondta: a térség megközelíthetősége már nem jelenthet akadályt a befektetőknek. Méltatta a Mezei-Vill munkáját, amely kis helyi vállalkozásból mára külföldön is ismert vállalkozássá nőtte ki magát.
Mezei József, a cég ügyvezetője kiemelte: a kormányzati támogatással megvalósuló beruházás a munkahelyek megtartása mellett új automata gyártósorok üzembe helyezését is segíti.
Varga Mihály: újabb nemzetközi elismerés, Magyarország a második legnagyobb adócsökkentő
(MTI/Mészáros János)
Magyarország továbbra is őrzi élvonalbeli helyét az adócsökkentési rangsorokban, az OECD szerint hazánkban javult a második legnagyobb mértékben az adóterhelés – tájékoztatta az MTI-t Varga Mihály.
A pénzügyminiszter elmondta: az OECD Tax Policy Reforms 2020 tanulmánya szerint 2017 és 2018 között az Amerikai Egyesült Államok után Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben, 1,6 százalékponttal a GDP-arányos adóterhelés.
A magyar kormány kezdettől – még a koronavírus-járvány okozta gazdaságvédelmi intézkedések keretében is – az adócsökkentés politikáját választotta. 2010 óta folyamatosan csökkennek a munkát, a vállalkozásokat és a családokat terhelő adók, és amióta csökkennek az adók, nő a foglalkoztatás, nő a gazdaság és nőnek a bérek is – hangsúlyozta Varga Mihály.
A magyar eredmény azért is példaértékű, mert nemcsak rövidtávon, hanem 10 éves időtávot tekintve is csökkentek az adók – emelte ki a tárcavezető.
Mint mondta: míg az országok 70 százalékánál adóemelést mértek, Magyarországon a 2008-as 39,5 százalékról 2018-ban 36,6 százalékra csökkent a GDP-arányos adóterhelés, ezzel Írország után hazánkban volt a legnagyobb mértékű az előrelépés. A tanulmány szerint 2018-ra 39 országból 28 államban – például Görögországban, Franciaországban, Portugáliában, Szlovákiában – a bruttó hazai termékhez viszonyított adó magasabb lett, mint 2008-ban volt. Az OECD kiemelte többek között a szociális hozzájárulási adó, valamint a társasági adó csökkentését. Ez utóbbi 9 százalékos mértéke a legalacsonyabb az Európai Unióban – emlékeztetett Varga Mihály.
Kiemelte: a kormány idén is folytatta az adócsökkentő politikáját: január 1-jétől a négygyermekes anyáknak élethosszig tartó szja-mentességet biztosított, emellett minden dolgozó nyugdíjast mentesített a járulékfizetés alól. A kisvállalati adó mértéke 13-ról 12 százalékra mérséklődött, illetve a szálláshely-szolgáltatók forgalmi adóterhe 9 százalékponttal csökkent. Július 1-jétől újabb két százalékponttal mérséklődött a szociális hozzájárulási adó. Akoronavírus-járvány káros hatásai miatt bevezetett adókönnyítések pedig több mint százmilliárd forintot hagytak eddig a családoknál és a vállalkozóknál – mutatott rá a pénzügyminiszter.
Elemzők: az év végére utolérheti magát az ipari termelés
Az ipari termelés éves visszaesésének júliusi, csekély gyorsulását (a júniusi 7,8 százalékról 8,1 százalékra) az előző évi kimagasló, 12,3 százalékos növekedést mutató bázisadattal magyarázták az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik augusztusra nagy javulást várnak, és arra számítanak, hogy az ipari termelés az év végére “utoléri magát”. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott első becslése szerint júliusban az ipari termelés volumene 8,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A visszaesés mértéke 28,8 százalékponttal kisebb volt az áprilisi mélyponthoz képest.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének kommentárja szerint a következő hónapokban folytatódhat az ipar kilábalása, a kereslet élénkülése azonban fokozatos lehet a magasabb -, bár most már csökkenő – munkanélküliség, bércsökkentések és a fogyasztók óvatossága miatt. Ugyanakkor a későbbiek során megjelenhet az elhalasztott kereslet is, így az év hátralevő részében Suppan Gergely az ipari termelés fokozatos élénkülésére számít.
A koronavírus esetleges újabb hulláma ugyanakkor hátráltatná a kilábalást, azonban az egészségügy magasabb felkészültségi foka miatt a Takarékbank már nem számít a tavaszi hónapokhoz hasonló szigorú lezárásokra.
A szakértő prognózisa szerint az idén 7 százalék körül csökkenhet az ipari termelés, jövőre bázishatások miatt azonban akár 13-14 százalékos növekedés is várható, jövő év áprilisában a növekedés elérheti a 60 százalékot is az idei mélypontról. Az ipari termelés visszaesésének mértéke a harmadik negyedévben 4-5 százalékosra mérséklődhet az előző negyedévi mintegy 25 százalékkal szemben, ami érdemben hozzájárul a GDP meredek felpattanásához is – vélekedett.
Még mindig mínuszban a magyar ipar, de a visszakapaszkodás folytatódott – állapította meg az MTI-hez eljuttatott kommentárjában Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. A járvány miatt elrendelt korlátozások miatt az ipar áprilisban volt a mélyponton, azóta kezd magára találni. Ugyanakkor a kilábalás üteme lassult, az adatokat a bázishatás is befolyásolta. Az augusztusi számok nagyobb növekedésről szólhatnak, az idén ugyanis a tavaszi korlátozások miatt több gyár előrébb hozta a szabadságolásokat.
A járvány miatt továbbra is bizonytalan a helyzet a szakember szerint. Kérdéses, hogy a második hullám milyen hatással lesz az exportkeresletre és a belső fogyasztás mekkora támaszt tud adni az iparnak. A mostani kilátások szerint ezt az évet akár egyszámjegyű visszaeséssel zárhatja a szektor, jövőre pedig bővülés várható.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is azt látja a legfontosabbnak, hogy a kilábalás folytatódik, de megjegyezte: az iparban továbbra is jelentős potenciál rejtőzik, a termelés volumene még mindig a 2017 második felére jellemző szinten van. A kiskereskedelemmel szemben itt az előző havi teljesítményhez mért lassulás egy része várhatóan csak átmeneti lesz, bár a termelési láncokban még mindig mutatkoznak zavarok. Ugyanakkor néhány főbb területen júliusban megtörténtek a szokásos nyári karbantartási leállások. Ennek tudható be, hogy továbbra is jelentős visszaesést mért a KSH a legnagyobb súlyú járműgyártásban.
Előre tekintve az augusztus sem hoz valószínűleg sokkal dinamikusabb növekedést, sőt további lassulásra lehet számítani Virovácz Péter szerint, mert a nyári leállásokat megvalósító cégek egy része nem júliusra, hanem augusztusra ütemezte ezeket. A legnagyobb kérdés, hogy vajon a koronavírus újbóli erősebb terjedése nyomán mennyire lesz meghatározó az átmeneti, gördülő jellegű lezárások ipari hatása az európai termelési láncokra. A rendelésállomány alakulása mindenesetre biztató, így optimális esetben az ipar akár már az év végére érdemben megközelítheti a válság előtti termelési szintet.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője a magas bázis miatt nagyobb visszaesésre számított júliusban, így a 8,1 százalék számára pozitív meglepetést jelent. A havi növekedési adat is fokozatos kilábalásról árulkodik az áprilisi mélypont után, tette hozzá. Jó jelnek nevezte, hogy legfontosabb külkereskedelmi partnerünktől, Németországból is kedvező adatok érkeztek a feldolgozóipari megrendelések növekedéséről.
Úgy vélte, az év hátralévő részében tovább emelkedhet az ipari termelés, ugyanakkor a tavalyi szintet csak az év végén érheti el, amennyiben a külső kereslet is fokozatosan helyreáll. További bizonytalanságot jelent viszont a vírus második hulláma, de az ellátási láncokra a határzár is kockázati tényező – jegyezte meg.
(MTI / címlapkép: MTI/Czeglédi Zsolt)