Magyarország a háború kitörése óta 1300 tonna segélyt jutatott el Ukrajnába, és több százezer menekültnek segített hazánkban, de fegyvert és katonát továbbra sem küld – hangsúlyozta Soltész Miklós államtitkár, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács elnöke kedden, miután Ljubov Nepoppal, Ukrajna budapesti nagykövetével látogatást tett a budapesti BOK csarnokban működő humanitárius tranzitponton.
A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a közmédiának nyilatkozva közölte, hogy Magyarország sokkal többet tud segíteni, ha Kárpátaljával együtt a “béke szigete marad”.
Magyarország nem ért egyet az orosz kőolaj és a gáz importjának embargójával sem, mert az olyan mértékben sújtaná a magyar és az európai gazdaságot, hogy “tönkremennénk, és segíteni sem tudnánk” – mondta.
Az ukrán nagykövet, aki először látogatta meg a tranzitpontot, köszönetét fejezte ki a magyar kormány és a magyarok segítségért, és azt kérte, hogy továbbra is támogassák az Ukrajnából érkezőket. Ugyanakkor jelezte, tiszteli és megérti a fegyverszállításra vonatkozó magyar álláspontot, de nem ért vele egyet. “Nem lehet védekezni fegyver nélkül” – hangsúlyozta Ljubov Nepop.
A nagykövet hozzátette: nem kérnek katonákat, nem kérik, hogy Magyarország belemenjen a háborúba, megértik és fontosnak tartják azt a magyar álláspontot, hogy a békét akarják megőrizni. Ugyanakkor – folytatta – más országokhoz hasonlóan Magyarországtól is azt kérik, fontolják meg, hogy milyen formában tudnának a védekezéshez eszközöket adni.
“Védekezés nélkül nem fogjuk tudni az orosz hadsereget megállítani (…) ha minket segítenek, akkor ezzel tudják itt megőrizni a békét” – fogalmazott. Azt is hozzátette: minden országtól fegyverszállítást és erősebb embargót kérnek, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének hálásak minden segítségért.
Ljubov Nepop azt is felvetette: a magyar hatóságok lépjenek fel egy április 30-ára, Budapestre tervezett oroszpárti tüntetéssel szemben. A nagykövet az MTI kérdésére elmondta: a külügyi tárcához jegyzékkel fordultak, hogy magyar hatóságok ne engedélyezzék a tüntetést. “Amikor egy gyilkos támogatásáról van szó, az nem demokráciáról szól” – mondta.
Soltész Miklós, miután karitatív szervezetek képviselőivel körbevezette a nagykövetet a tranzitponton, a közmédiának beszámolt arról, hogy eddig 1300 tonna élelmiszert, gyógyszert, orvosi eszközt és ruhát juttattak el Ukrajnába, a háború kitörésekor pedig több mint 100 ezer liter üzemanyaggal is segített Magyarország.
Kiemelte: eddig több mint 620 ezer ember érkezett Magyarországra Ukrajnából, ebből 270 ezer menekültnek biztosított szolidaritási jegyet a magyar vasúttársaság. Hozzátette: több mint 300 ezer embernek segítettek eddig a karitatív szervezetek valamilyen módon, étellel, ruhával, szállással, vagy egészségügyi szolgáltatással. Menedékes kérelmet eddig 16 400-an nyújtottak be, és több mint 101 ezer ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást bocsátatottak ki a hatóságok – ismertette. Az államtitkár kiemelte azt is, hogy a Híd Kárpátaljáért programban pedig már több mint egy milliárd forint felajánlás érkezett.
Mindezt tesszük sok-sok negatív lépés, üzenet és mondat ellenére és annak ellenére is, hogy a kárpátaljai magyarokkal szemben az elmúlt 8 évben nem volt barátságos az ukrán politika egy része – jegyezte meg.
Fantasztikusnak nevezte a menekülteknek segítő összefogást és megköszönte minden önkéntesnek a húsvéti ünnepek alatt is folyamatos, áldozatos munkáját.
(MTI / A címlapkép illusztráció: MTI/Balázs Attila)
