Az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) jelentése alapján Magyarország a tizenötödik helyen áll a 41 európai uniós és OECD-országot a gyermekek mentális és fizikai egészsége, tudományos ismeretei és szociális készségei szerint rangsoroló listán. Az UNICEF Magyarország csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a jelentés – országos és nemzetközi felmérések adatai alapján – azt mutatja be, hogy milyen tényezők befolyásolják a gyerekek jóllétét a magas jövedelmű országokban.
Magyarország a gyerekek készségei alapján a 13., a gyerekek mentális egészsége alapján a 15., a fizikai egészségük szerint a 21. helyen végzett. A térségből Magyarországot csak Szlovénia (9. hely) és Horvátország (11. hely) előzte meg. A jelentés szerint a magas jövedelmű országokban öngyilkosság, boldogtalanság, elhízás és alacsony tudományos, valamint társas készségek jellemzik a gyermekkort. Hollandiában, Dániában és Norvégiában a legjobb gyereknek lenni az EU és az OECD országai közül, míg a rangsort Chile, Bulgária és az Egyesült Államok zárja.
Az országok többségében a 15 éves gyerekek kevesebb mint négyötöde elégedett az életével. A lista élén Hollandia végzett, ahol 90 százalék mondta azt, hogy jól érzi magát a bőrében, míg Törökországban ez az arány mindössze 53 százalékos. Magyarországot a jelentés e téren a 16. helyre rangsorolta 77 százalékkal: ez ugyanannyi, mint Ausztriában és Szlovákiában.
Az öngyilkossági halálozási adatok szerint a gazdag országokan százezerből átlagosan tíz 15-19 éves fiatal lesz öngyilkos, és ezzel az öngyilkosság vezető halálnak számít a körükben. Görögországban (1,4), Portugáliában (2,1) és Izraelben (2,2) a legalacsonyabb, míg Litvániában (18,2) a legmagasabb az öngyilkossági ráta. Magyarország 4,5-tel a lista 14. helyén található.
Az 5-14 éves gyermekek halandósági mutatói területén a legrosszabb helyzetben lévő Mexikóban négyszer annyi 5-14 éves kor közötti gyerek (2,47) hal meg, mint Luxemburgban (0,36). Magyarország a listán a 27., az országban egy alatt van a korosztály halálozási aránya – derül ki a jelentésből.
Kitértek arra is: a magas jövedelmű országokban az elmúlt években nőtt az elhízás és a túlsúly aránya a gyermekeknél. Nagyjából minden harmadik gyerek elhízott vagy túlsúlyos a kutatásban vizsgált összes országot tekintve. Az Egyesült Államokban 42 százalékkal a legmagasabb az elhízás aránya, ezt követi Új-Zéland 39 százalékkal és Görögország 37 százalékkal. Magyarországon 28 százalék az elhízott vagy túlsúlyos gyerekek száma, ezzel az ország a 23. helyen áll. Szintén átlagosnak mondható a testükkel elégedetlen magyar 11, 13 és 15 éves gyerekek aránya: 32 százalékuk túl kövérnek, 15 százalékuk túl soványnak tartja magát.
Az OECD és az EU országaiban a gyermekek átlagosan 40 százaléka nem rendelkezik 15 éves koráig az alapvető olvasási és matematikai készségekkel. A Bulgáriában, Romániában és Chilében élő gyermekek a legkevésbé jártasak ezekben a készségekben, míg Észtországban, Írországban és Finnországban élők vannak a legjobb helyzetben. Magyarország az olvasási és matematikai készségek tekintetében a 27. helyen áll.
A felmérés szerint a legtöbb gyerek egyetértett azzal az állítással, hogy könnyen teremt barátságot, a megkérdezett országok közel felében azonban a gyerekek egynegyede úgy értékeli, hogy nem könnyű számára a barátkozás. A 15 éves magyar gyerekek 79 százaléka könnyen barátkozik, és boldogabbak azok a gyerekek, akik rendszeresen játszanak a szabadban, mint azok, akik nem.
A gyermekek jóllétét támogató politikáik és más tényezők – többi között a gazdaság, a társadalom és a környezet – alapján felállított rangsorban Magyarország a 26. helyen áll – olvasható a közleményben.
(MTI / címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd)