Varga Mihály: Magyarországon továbbra is megéri diplomát szerezni
Magyarországon továbbra is megéri felsőfokú végzettséget szerezni, a diplomával rendelkezők könnyebb elhelyezkedéssel, jó szakmai karriert kínáló munkahelyekkel és növekvő jövedelemmel számolhatnak – mondta a pénzügyminiszter az Óbudai Egyetem tanévnyitó ünnepségén hétfőn, Budapesten. Varga Mihály, a II-III. kerület fideszes országgyűlési képviselője a hallgatókhoz szólva azt hangoztatta: Magyarországnak szüksége lesz a most megszerzett tudásra, a hallgatók kreativitására, elhivatottságára. A magyar gazdaság sikerének kulcsa, hogy az elmúlt években nemcsak a termelés, hanem egyre inkább az innováció és a kutatás-fejlesztés területén is megindult az előrelépés – hangsúlyozta a miniszter.
A tárcavezető elismerősen szólt az egyetem digitális oktatás terén tett fejlesztéseiről és a koronavírus-járvány elleni védekezést segítő kutatásairól is, utalva az Óbudai Egyetemen kifejlesztett tömeglélegeztető-rendszerre. Mint mondta, jó volt látni, hogy a magyar kutatók felkészültsége és kreativitása most is előre vivő volt, és ismét bebizonyosodott, hogy Magyarországon megvan az a szellemi tőke, az az egyetemi háttér és azok a kiváló kutatók, akikre és amelyekre a fejlődéshez szükségünk van.
Varga Mihály kitért arra is, hogy Magyarország nemzetközi összehasonlításban is eredményesen védekezett a koronavírus-járvány első hullámában, ami a magyar emberek fegyelmezettségének is köszönhető volt. Kiemelte, a veszély nem múlt el, küszöbön a második hullám, ezért továbbra is óvatosnak kell lenni. “Egy ország védekezésének a minőségét, az óvintézkedések betartását az emberek felelősségérzete határozza meg” – fogalmazott Varga Mihály.
Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány miatt rendhagyó tanévet hagytak maguk mögött, és a járványhelyzet ugyan megváltoztatta az egyetem életét, de sem felülírni, sem gúzsba kötni nem tudta. Hangsúlyozta, a veszélyhelyzet alatt is arra törekedtek, hogy a hallgatókat a megszerezhető tudás elsajátításában nem érje hátrány, így az egyetem folyamatos volt az oktatás és a kutatás, és felkészültek arra, hogy bármikor újra átálljanak az online oktatásra.
A rektor kitért az egyetem kifejlesztett lélegeztetőgép-rendszerre, amelyet a legjelentősebb szellemi terméknek nevezett, és a berendezés elnyerte az Európai Unó innovációs nagydíját. Mint mondta, büszke arra, hogy az Óbudai Egyetem a koronavírus elleni küzdelemben nem csak alkalmazott, hanem alapkutatási szinten is “megmutatta magát.”
Kovács Levente szerint az egyetem “kitört az egyformaságból”, egyediek lettek, és az új stratégia megfogalmazása óta szép eredményeket értek el. Kitért arra is, hogy az egyetem jelentős szerepet vállalt a kormányzat “Fokozatváltás a felsőoktatásban” című stratégiájában és a Modern városok program célkitűzéseinek megvalósításában. Elmondta, normál eljárásban 4105 hallgató szerzett idén diplomát az egyetemen, a 2020/2021-es tanévet pedig 2827 magyar és 144 külföldi hallgató kezdheti meg.
Hankó Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy az Óbudai Egyetem magán viseli mindazokat a pilléreket, amelyeket a 2016-os felsőoktatási stratégiában megfogalmaztak. Olyan képzéseket folytat, amely a gyakorlati képzés megerősítését helyezi előtérbe, ennek egyik példája a duális képzés és ennek egyre erősebb megjelenése.
Orbán: Közép-Európa sikertörténetet ígér
Bár az elmúlt években nem születtek meg azok a válaszok, amelyek Európát versenyképessé tették volna, Lengyelország vezetésével Közép-Európa gazdasága sikertörténetet ígér – mondta Orbán Viktor miniszterelnök magyar újságíróknak hétfőn a szlovéniai Bledben. A kormányfő közölte: részt vett a Bledi Stratégiai Fórumon, kétoldalú megbeszéléseket folytatott közép-európai miniszterelnökökkel, valamint a szlovéniai magyar közösség képviselőivel is tárgyalt.
Úgy vélte, mindebből a nemzetközi közvéleménynek az lehet érdekes, hogyan gondolkodnak Közép-Európa választott politikai vezetői Európa jövőjéről. “Érdekes civilizációs konfliktus volt maga a beszélgetés is” a fórumon, mert egy közismert “neomarxista brit laptól, a Guardiantől” jött egy újságíró, aki próbálta a nyugat-európai nyelvi készlet szerint faggatni a miniszterelnököket a valóságról, és kiderült, hogy “mi más szavakkal másképpen írjuk le és másképpen látjuk a valóságot, és ebből fakadóan másképpen látjuk a jövő kérdéseit is” – fogalmazott.
Orbán Viktor hangsúlyozta: világossá vált, hogy a közép-európai vezetők három fontos kérdést látnak közös feladatként az előttük álló évekre. Az első, hogy Szerbiát mindenképpen és minél hamarabb fel kell venni az Európai Unióba, mert Szerbia nélkül nincs befejezve az európai biztonsági építkezés, “a migránsok is ott jönnek föl” – magyarázta.
Közölte: van egy ország, amelynek Európához és az unióhoz kellene tartoznia, ennek ellenére egy köztes állapotban van, és erről az EU tehet. Szerbia jönne, lehetne vele tárgyalni, mindenki tudja, hogy Szerbia fontos, de nincs meg a politikai bátorság és vezetési döntésképesség az EU-ban, hogy ezt a fontos határt átlépjék – vélekedett.
Megjegyezte: Magyarországnak elementáris érdeke, hogy Szerbia mielőbb az EU tagja legyen, ezért támogatja az országot minden eszközzel.
A kormányfő kitért rá: ugyancsak fontos kérdés volt a biztonság, amely átvezet a gazdasághoz, mert azt látni a világban, hogy az Egyesült Államok és Kína azért “léptek el mellőlünk”, azért hagyták le az Európai Uniót, mert rendelkeznek azzal a katonai kapacitással, amely folyamatos tudományos megújulást tesz lehetővé.
Azt mondta: a modern világ legnagyobb felfedezései, amelyek a gazdaság fejlődését meghatározzák, általában hadiipari kutatásokból jönnek a civil világba. Amíg nem lesz európai hadsereg és mögötte egy kutatási kapacitás, nem tudunk a technológiai sebességet és irányt kijelölő nagyhatalmak mellé fellépni – közölte. Hozzátette: kellene egy európai katonai erő.
Orbán Viktor szerint a harmadik fontos kérdés a versenyképesség az árutermelés szempontjából. Azért nem veszik meg az európai árukat, mert a színvonaluk már nem olyan, mint volt régen, vagy a versenytársak termékeinek a színvonala jobb, túl magas árat kérünk értük, az adók túl magasak és a bürokrácia túl nagy – sorolta. Kijelentette: az európai gazdaságot “áramvonalasítani” kell, hogy versenyképes legyen. A miniszterelnök közölte: a problémák régiek, ezeket már azonosították, de az elmúlt években nem születtek meg azok a válaszok, amelyek Európát versenyképessé tették volna.
Kiemelte: ugyanakkor jó hír, hogy Lengyelország vezetésével – amelynek gazdasága a legrobusztusabb Közép-Európában – a V4 és a térség gazdasága sikertörténetet ígér. Nekik is gondot okoz a járvány, harcolni kell minden munkahelyért és beruházásért, de összességében ez a térség a nemzetközi versenyképesség szempontjából sokkal biztatóbb képet mutat, mint az EU többi része, és Magyarország Európa ezen részében van – emlékeztetett.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy végre itt is mintha a mindennapi életben megjelenne a magyar közösséghez tartozás. “Óvodák, iskolák, kultúrházak, ahol a valóságos élet zajlik”, ott is lehet érezni a Muravidéken, hogy létezik egy anyaország, amely törődik az ott élő magyarokkal és együttműködik velük – mondta.
A kormányfő üdvözölte, hogy most Szlovéniában jobboldali, nemzeti kormány van, amely akarja az együttműködést. Közel vannak ahhoz, hogy a részleteit is kidolgozzák annak a programnak, amelynek keretében a szlovén kormány egy nagyobb összeggel támogatja Muravidéket, a magyar kormány pedig a Rábavidéket, így a két ország vezetői személyesen is elköteleződnek a magyarországi szlovénok és a szlovéniai magyarok sorsának jobbítása mellett – magyarázta.
Úgy látja, sokkal könnyebben haladnak, szimpátiára, nemzeti barátságra épülő formáját találták meg az együttműködésnek a mostani kormánnyal, amit a baloldal itt támad. Itt is kiélezett harc van, mint Magyarországon, “itt is oldalba vágják azt, aki akar valamit csinálni” – mondta.
Hangsúlyozta: összességében a magyar-szlovén együttműködés jobb, mint volt.
Wintermantel: hatalmas káoszra készüljenek kedden a Budapesten közlekedők!
Hatalmas káoszra készüljenek kedden a Budapesten közlekedők – figyelmeztetett Wintermantel Zsolt, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) igazgatóságának Fidesz által delegált tagja hétfőn, Karácsony Gergely főpolgármesternek a Nagykörút új forgalmi rendjéről szóló hétfői bejelentésére reagálva.
A kormánypárti politikus sajtótájékoztatón azt mondta: Karácsony Gergely bejelentése legalább két hetet késett és csak azt bizonyítja, hogy tovább folytatódik a néhány hónapja kezdődött “emberkísérlet”. “Tipikus Karácsony Gergelyes részmegoldás született” – értékelt, majd úgy fogalmazott: “olyan nincs, hogy a körút egyik szakaszán visszaállítja a kétsávos közlekedést, miközben a parkolást megszűnteti, a másik részén pedig nem”.
A fideszes politikus álláspontja szerint a főváros vezetése kapkod egy olyan helyzetben, amit saját maga idézett elő, és amit az általuk megrendelt közvélemény-kutatás sem támaszt alá.
A főpolgármester hétfői bejelentése szerint kompromisszumos megoldás született a Nagykörút új forgalmi rendjének ügyében. A Blaha Lujza tér és a Petőfi híd között teljes mértékben kétsávos lesz az autós közlekedés, a szakaszon a parkolósávokból alakítanak ki kerékpárutakat. A körút többi szakaszán marad a kétszer egysávos gépjármű-közlekedés, mert ott nem lehet együtt kialakítani a kétszer két sávot és a biciklisávot.
Szijjártó: a csehek negatív teszteredménnyel továbbra is beléphetnek az országba
A cseh állampolgárok negatív teszteredménnyel szeptember elseje után is beléphetnek Magyarországra – közölte a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a Facebook-oldalán. Szijjártó Péter azt írta: Bledben Andrej Babis cseh miniszterelnök azt kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy azok a cseh állampolgárok, akik szeptemberre már lefoglalták magyarországi szállásukat, továbbra is beutazhassanak Magyarországra.
Az új szabályozás kitárgyalása során a biztonsági garanciákat megkapták, így öt napnál nem régebbi negatív teszteredmény esetén keddtől is beengedik azokat a cseh állampolgárokat, akik már korábban szállást foglaltak maguknak Magyarországon – írta a miniszter.
Kedden, szeptember elsején lépnek hatályba a koronavírus-járvány miatt elrendelt szigorított határvédelmi intézkedések Magyarországon. Ideiglenesen a teljes belső határon visszaáll a határellenőrzés.
Nem magyar állampolgárok a személyforgalomban Magyarország területére nem léphetnek be. Ez alól felmentést csak a rendőrség adhat.
Később kezdődik a tanítás hat debreceni középiskolában
Kísérleti jelleggel fél órával később kezdődik a tanítás hat debreceni középiskolában szeptember elsejétől – közölte a városháza sajtószolgálata hétfőn az MTI-vel, jelezve, az intézkedés csökkentheti a zsúfoltságot a közösségi közlekedés járművein a jelenlegi járványügyi helyzetben.
Közleményükben idézték Barcsa Lajos (Fidesz-KDNP) alpolgármestert, aki azt mondta: az önkormányzat kérte két oktatási intézményfenntartótól, a debreceni tankerületi központtól és a helyi szakképzési centrumtól, hogy vizsgálják meg a tanítási nap későbbi kezdésének lehetőségét egyes tanintézményekben.
Megállapodásuk értelmében hat debreceni középfokú oktatási intézményben szeptember 1-jétől kísérleti jelleggel 8.30-kor kezdődik a tanítás. Az egy tanéven át tartó kísérlettől azt várják, hogy a tapasztalatok alapján ezt a gyakorlatot a jövőben több iskolára is kiterjeszthetik.
A helyi tankerületi központ két intézményében (Csokonai Vitéz Mihály gimnázium; Kós Károly művészeti szakgimnázium és kollégium), valamint a szakképzési centrum két intézményében (Bethlen Gábor közgazdasági technikum; vegyipari technikum) teljes körűen, valamennyi osztályra kiterjedően vezetik be szeptember 1-jével a későbbi iskolakezdést. Két intézményben (Mechwart András gépipari és informatikai technikum; Baross Gábor technikum, szakképző iskola és kollégium) részben, az informatikai ágazatban tanuló diákok, illetve a technikusi képzésben részt vevők számára léptetik életbe a késleltetett iskolakezdést.
A szakemberek szerint a későbbi kezdés megkönnyítheti a Debrecenbe bejáró diákok és a kisgyermekes pedagógusok helyzetét, továbbá csökkentheti a zsúfoltságot a közösségi közlekedés járművein, aminek a jelenlegi járványügyi helyzetben, az egészségügyi kockázatok mérséklésében is jelentősége van – írta az önkormányzat.
Koronavírus – Nem lassul a fertőzés terjedése Ukrajnában, Magyarország továbbra is “zöld” besorolású maradt
Nem lassul a koronavírus-járvány terjedése Ukrajnában, hétfőre is több mint 2100 új beteget regisztráltak, velük együtt az azonosított fertőzöttek száma meghaladta a 121 ezret – derült ki az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) által közzétett adatokból. Közben az egészségügyi tárca felülvizsgálta a külföldi országok vörös és zöld zónába besorolását, Magyarországot a zöldben hagyta.
A közölt adatok alapján az elmúlt napban Ukrajnában 2141 új esettel 121 215-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, az elhunytaké harminc újabb halálos áldozattal 2557-re, miközben eddig 57 114-en gyógyultak meg, közülük előző nap csak 380-an. Jelenleg 61 544 beteget kezelnek koronavírus-fertőzéssel, számuk 1731-tel nőtt egy nap alatt. A fertőzöttek számát tekintve a járvány kezdete óta a legtöbb új beteget, 2481-at múlt pénteken jegyezték fel.
A legtöbb új beteget, 277-et – továbbá hat halálos áldozatot – az ország második legfertőzöttebb területének számító fővárosból, Kijevből, a második legtöbbet, 189-et a dél-ukrajnai Odessza megyéből jelentették. Kijevben az azonosított fertőzöttek száma elérte a 13 370-et, az elhunytaké a 208-at.
Az ország legfertőzöttebb régiójában a nyugat-ukrajnai Lviv megyében 154 esettel 14 510-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké öt újabb elhunyttal 394-re. Kárpátalján jelenleg az azonosított fertőzöttek száma 7516, az elhunytaké három újabb áldozattal 262-re nőtt, miközben eddig 3324-en győzték le a kórt.
Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter szokásos napi tájékoztatóján közölte, hogy előző nap 309 koronavírusos beteget kellett kórházba szállítani az országban. Az egészségügyi alkalmazottak közül újabb 82 kapta el a vírust, közülük már 11 261-en fertőződtek meg. Előző nap 18 162 tesztet végeztek el Ukrajnában, ebből 14 109 PCR-tesztet és 4053 antitestszűrést.
Közben a Jevropejszka Pravda hírportál hétfőn jelentette, hogy az egészségügyi tárca felülvizsgálta a külföldi országok zöld, illetve vörös zónába besorolását. A közzétett – még nem végleges – lista szerint Magyarország változatlanul zöld besorolást kapott, akárcsak a szomszédos országok közül Szlovákia, Lengyelország, Fehéroroszország és Oroszország is. Vörös zónába került viszont Románia és Moldova, továbbá az összes volt jugoszláv tagállam Szlovénia és Szerbia kivételével, amelyek zöld besorolást kaptak. A zöld zónába sorolt országokból érkezőknek nem kell kéthetes önelszigetelésbe vagy karanténba vonulniuk Ukrajnában. Kijev ugyanakkor múlt péntektől ismét lezárta egy hónapra az ország határait a külföldiek előtt, csak az átutazást engedélyezi, továbbá a tartózkodási engedéllyel rendelkezők, valamint kivételt képező személyek, csoportok számára a belépést.
Semjén: 2010 óta háromezer templom épült, vagy újult meg a Kárpát-medencében
A magyar kormánynak fontos a keresztény civilizáció védelme, ezért 2010 óta háromezer templom épült, vagy újult meg a Kárpát-medencében – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn a mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda tanévnyitóján.
Semjén Zsolt hozzátette, hogy ilyen mértékű templomépítés, vagy felújítás Szent István óta nem történt, emellett bizonyságot tett arról, hogy egyikből sem lesz mecset, vagy pláza. Kiemelte: ahhoz, hogy a keresztény identitásukat meg tudjuk védeni, fontos, hogy az állam is megtegye a “sajátos dolgát”, de hittel is meg kell tölteni, amelyben megkerülhetetlen szerepe van a keresztény iskoláknak és azoknak a diákoknak, akik a következő generáció értelmiségét adják, akiknél a szellemi tudás és a lelkiség egységben van – fogalmazott.
Az Euorstat adatai szerint Magyarország költ arányosan az Európai Unióban a legtöbbet az egyházak és egyházi iskolák támogatására – mondta, hozzátéve, hogy 2010 óta megduplázódott az egyházi iskolák száma. Semjén Zsolt kiemelte, hogy “Szent István óta az a tapasztalat, hogy ami jó az egyháznak, az jó az országnak, ami jó az országnak, az jó az egyháznak”. Szent István a kereszténység fundamentumára építette a magyar nemzet katedrálisát, ezért Szent István óta egymásra épül a magyarság és a kereszténység – mondta.
Kitért arra, hogy az emberek azért bíznak “valahogy jobban” az egyházi iskolákban, mint a világiakban, vagy az alapítványi iskolákban, mert az egyházi oktatási intézményekben az ember, a test és a szellem egységében van, amely semmi mással nem pótolható többletet jelent. A piarista rend sajátos küldetése az, hogy a szellemi és lelki fejlődést egységében látja, ezért a teljes embert tudja alakítani – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
Hozzáfűzte, hogy ma a nyugati világban óriási vita van arról, hogy az iskolának nevelnie is kellene a gyermeket. Nyugaton “botránynak számít, ők azt mondják, hogy az iskolának bizonyos tudást kell átadnia a gyermekeknek, de ne akarja befolyásolni a gyermek világnézetét, szellemiségét és lelki beállítottságát. Pedig, ha a gyermek érzelmileg motivált, akkor jobban tanul” – mondta Semjén Zsolt.
Az emberiség értékteremtő kultúrája a nemzetek értékteremtő formájában áll fenn, ezért fontos saját magyarságunk megőrzése, kimunkálása és fenntartása, de abban a tudatban, hogy erre minden népnek joga és kötelessége van – fogalmazott. A mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvodát 1739-ben alapították. 1948-ban államosították, majd 1990-ben az országban az elsők között került vissza egyházi fenntartásba.
A tanévnyitón az ünnepi szentmisét Veres András megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke celebrálta, amelyen 1., 7., és 9. évfolyamos diákoknak voltak jelen. Homíliájában arról beszélt, hogy minden embernek kivétel nélkül szüksége van szeretetre, arra, hogy szeressék és arra is, hogy ő szerethessen.
“A szeretet lelke” azonban a tudásban is növekszik, amely bölcsességet jelent. Csak akkor van ételme annak, ha megtanultunk valamit, ha azt hasznosítani tudjuk, ha azáltal erkölcsi értelemben is gazdagodunk. “Az az ember, aki tudásban többet megy előre mint erkölcsben, az valójában többet megy hátra, mint előre” – mondta.
A 30. tanévnyitó végén Semjén Zsolt és Veres András Zsidanics István emlékplakettet adott át öt olyan embernek, akik sokat tettek azért, hogy az iskola harminc évvel ezelőtt újra egyházi fenntartásba kerüljön.
AM: idén 160 ezer tonna görögdinnye termett
Idén 160 ezer tonna görögdinnye termett, “csak” tízezer tonnával kevesebb, mint tavaly, miközben a termőterület húsz százalékkal csökkent – mondta az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára hétfőn Győrben. Tarpataki Tamás, az Agrármarketing Centrum dinnyefogyasztást ösztönző kampányának nyitó rendezvényén a Xantus János Állatkert előtt tartott sajtótájékoztatón részletezte, hogy a koronavírus-járvány miatt tavasszal a termelők bizonytalanok voltak, hogy mennyi dinnyére lesz szükség. Ezért a termőterület a tavalyi ötezerről idén négyezer hektárra csökkent.
Az, hogy a húsz százalékos termőterület-csökkenés mellett csak tízezer tonnával csökkent a görögdinnye mennyisége, a jó agrártechnológiának is köszönhető – mondta a helyettes államtitkár, hozzátéve, hogy a fogyasztói igényeknek megfelelően egyre több a magszegény dinnye, a hibrid és az oltott félék.
A termés ugyanakkor jó minőségű és a 160 ezer tonna mintegy hatvan százaléka exportra megy, főként Szlovákiába, Csehországba és Lengyelországba.
Tarpataki Tamás kitért arra is, hogy az ültetés csúszása és a kedvezőtlen időjárás miatt a betakarítás is kitolódott, ebből következően a görögdinnye elérhetősége is hosszabb lett. Jó esetben szeptember végéig lehet jó minőségű termést vásárolni az üzletekben – mondta. Elmondta azt is, hogy a fogyasztók átlagosan az 5-7, vagy 4-8 kilogrammos dinnyéket keresik, egy ember pedig 8-12 kilogrammot fogyaszt egy szezonban.
(MTI/Krizsán Csaba)
Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese arról beszélt, hogy idén is Nyár, dinnye, szeletem címmel indították el a fogyasztást ösztönző kampányt. Kiemelte, hogy le kell számolni a görögdinnyéhez kötődő Lőrinc-napi hiedelemmel, amely szerint augusztus 10-től a dinnye belseje kásás lesz. A hibrid, vagy magszegény fajtáknak köszönhetően a magyar dinnye szeptember végégig élvezhető minőségű.
Elmondta, hogy a kampány szeptember 14-ig tart, ennek részeként kóstoltatásokat tartanak, valamint online felületeken népszerűsítik a görögdinnye fogyasztását.
Az ügyvezető-helyettes kitért arra is, hogy a görögdinnye jótékony hatással van a szervezetre, alacsony cukor és kalóriatartalma miatt a diétás étrendbe is beilleszthető. Mivel kilencven százalékban vizet tartalmaz, jótékonyan hat az emésztésre, a bennük található vitaminok pedig erősítik a szervezetet.
Tour de Hongrie – Mareczko Nyíregyházán is győzött
(MTI/Czeglédi Zsolt)
Vasárnapi sikere után hétfőn is az olasz Jakub Mareczko győzött a Tour de Hongrie országúti kerékpáros körverseny harmadik, Karcag és Nyíregyháza közötti szakaszán, amelyen Kaden Groves átvette a vezetést összetettben. A vasárnapi hajdúszoboszlói hajrá előtti bukás nyomán ketten adták fel a versenyt: a Bingoal-Wallonie Bruxelles csapatából Boris Vallee-t medencecsonttörés miatt nem engedték ki a kórházból, amelyet csapattársa, Franklin Six ugyan elhagyhatott, ám kézközépcsonttörés miatt ő sem folytathatta a viadalt. A friss magyar bajnok Filutás Viktor is esett, mint az MTI-nek elmondta, a fejét ütötte be, de nem sérült meg.
A 182 kilométeres sík etapnak így 111 bringás vágott neki, az összetett legjobb magyarjaként fehér trikós Szatmáry András harmadik helyen állt öt másodperces hátránnyal a sárga trikós Jon Aberasturi mögött. Dér Zsolt szövetségi kapitány az MTI érdeklődésére elárulta, Orosz Gergő és Palumby Zsombor igyekszik majd szökni, míg Karl Ádám a sprintben próbál jó eredményt elérni.
A Mitchelton-Scottban az elmúlt két nap során sokat dolgozó Peák Barnabás hangsúlyozta: csapatával rengeteget vezették a mezőnyt, ezért erre az etapra visszafogják magukat. Mint mondta, a rá bízott feladatokat elvégezte, elégedett a teljesítményével eddig a csapatvezetés és ő maga is, és örülne, ha az elkövetkező napokban kicsit magáért is tudna menni.
A távnak 26 fokos derült időben, lovas huszárok felvezetésével vágtak neki a versenyzők Karcagon, Nyíregyházáig három gyorsasági részhajrá várt a mezőnyre. Néhány sikertelen kísérletet követően hatfős szökevénycsoport lépett el, amely közel hat és fél perces előnyre tett szert. Az első órában oldalhátszélben 48,2 kilométeres átlagsebességet tekert az élboly. A Hortobágyon csikósok vágtattak a síkságon, a városokban, falvakban pedig sokan várták az út mellett a kerékpárosokat: Balmazújvárosban egy építkezés állt le a keresztülhaladás idejére, míg Napkoron néptánccsoport fogadta a bringásokat. A szökevények nagyobb részét 15 kilométerrel a cél előtt érte utol a javarészt a CCC és a Trek-Segafredo által vezetett mezőny, legtovább a holland Lennard Hofstede tartott ki.
Az – ezúttal bukásmentes – sprintbefutóban Mareczko megelőzte az összetett élére lépő Grovest (Mitchelton-Scott) és a norvég Erlend Blikrát (Uno-X).
A mezőnyre kedden a Sárospatak és Kazincbarcika közötti 180 kilométeres, 1150 méter szintkülönbségű etap vár a 826 kilométer össztávú 41. Tour de Hongrie-n.
(FOTÓ)
A 41. Tour de Hongrie további programja:
4. szakasz, kedd: Sárospatak-Kazincbarcika, 180 km (1150 m)
5. szakasz, szerda: Miskolc-Gyöngyös-Kékestető, 188 km (3259 m)
(MTI / címlapkép: MTI/Kovács Tamás)