Teherán továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az Egyesült Államok minden, Irán elleni szankciót feloldjon, a bécsi egyeztetések csakis így lehetnek sikeresek – szögezte le az iráni külügyi szóvivő hétfőn, néhány nappal azután, hogy az amerikai kormány elrendelte egyes szankciók feloldását Iránnal szemben. Sajtótájékoztatóján Szaíd Hatibzadeh kiemelte, hogy a washingtoni döntésnek egyelőre nincs hatása az iráni gazdaságra, és felszólította az Egyesült Államokat, térjen vissza a 2015-ös atomalkuhoz, és “tegyen eleget a kötelességeinek”.
A Mehr iráni hírügynökség jelentése szerint hétfőn Ali Samháni, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács főtitkára is a büntetőintézkedések feloldását sürgette, és rámutatott arra, hogy csakis így sikerül tartós megállapodást elérni az atomalku felélesztését célzó egyeztetéseken. Twitter-üzenetében a politikus hozzátette: e tekintetben az iráni delegáció világos utasításokkal indul Bécsbe, az egyeztetések kedden kezdődő, nyolcadik fordulójára.
Ugyancsak hétfőn Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter finn hivatali partnerével, Pekka Haavistóval Teheránban tartott közös sajtótájékoztatóján reményét fejezte ki, hogy a bécsi egyeztetések hamarosan megállapodáshoz vezetnek. Kiemelte: a tárgyalások sikere az Egyesült Államokon és a három európai országon múlik.
Az iráni küldöttség továbbra is jóhiszeműen és eltökélten a megegyezésen fog dolgozni – fogalmazott Abdollahián.
A washingtoni bejelentéssel kapcsolatban a tárcavezető vasárnap azt mondta, az amerikai kormány lépése “jó, de nem elég”. “A jó szándék – a mi nézőpontunkból – valami olyasmit jelent, amelynek kézzelfogható következményei vannak” – fogalmazott a tárcavezető.
Az Egyesült Államok pénteken rendelkezett néhány szankció feloldásáról, s bár az intézkedés technikai jellegűnek tűnhet, de hírügynökségek szerint valójában fontos gesztus Teherán felé az iráni atomalku megmentését célzó bécsi egyeztetések kulcsfontosságú pillanatában.
Bécsben áprilisban kezdődtek az iráni atomalku megmentését célzó egyeztetések. Az Irán és az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia), valamint Németország 2015-ben szerződésben megállapodott, hogy az iráni atomtevékenységek korlátozása fejében fokozatosan csökkenti a Teherán ellen elrendelt büntetőintézkedéseket.
Donald Trump volt amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát a szerződésből, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Erre válaszul Irán is felhagyott azzal, hogy tartsa magát az atomalkuban rögzített kötelezettségeihez.
A pénteken bejelentett intézkedés olyan szankciók terhe alól ad felmentést, amelyeket még Trump idejében vetettek ki azokra az országokra és nemzetközi vállalatokra, amelyek együttműködnének Iránnal polgári célú atomenergiai tevékenységekben.
Mindeközben az Iráni Atomenergia-ügynökség főigazgatója hétfőn leszögezte: a szankciók csupán azt mutatják, hogy az Egyesült Államok külpolitikája gyenge és meggondolatlan. A Mehr iráni hírügynökség által idézett nyilatkozatában Mohammad Eszlámi méltatta továbbá az iráni tudósokat, valamint hangsúlyozta, hogy országa nagyot lépett előre a nukleáris medicinában.
(MTI)
