A hétfőn kezdődött olasz elnökválasztás nyolcadik fordulójában a római parlament a szükséges 505 szavazatot túllépve 759 vokssal az eddigi államfőt, Sergio Mattarellát választotta meg ismét köztársasági elnöknek szombat este. A parlament felső- és alsóházának elnöke az államfői palotában nyújtotta át a választási jegyzőkönyvet Sergio Mattarellának, aki rövid beszédet mondott.
Mattarella több szavazatot kapott, mint hét évvel ezelőtt, amikor az elnökválasztás negyedik fordulójában 665 vokssal választották meg. A most kapott 759 szavazat a második legtöbb, amellyel elnököt választottak 1946 óta: nagyobb támogatást, 832 szavazatot, Sandro Pertini kapott 1978-ban a tizedik szavazási fordulóban. Amikor a Sergio Mattarellára leadott voksok száma túllépte az 505-t a parlamenti ülésterem tapsban tört ki.
A szavazási számok azt mutatják, hogy a pártok közül egyedül a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) nem támogatta a baloldali Mattarella újraválasztását.
Sergio Mattarellát a parlamenti frakcióvezetők és a tartományi kormányzókból álló, úgynevezett elektori küldöttség szombat délután kérte fel az egymás utáni második mandátum elfogadására, miután a pártok nem tudtak más közös jelöltben megegyezni.
A 2015. február 3-án megválasztott államfő az utóbbi hónapokban kizárta újabb mandátum elvállalását. A felkérésre azonban azt válaszolta: “ha szükség van rá, itt vagyok, bár más terveim voltak” – idézték szavait a frakcióvezetők.
A nyolcvanéves régi-új államfő várhatóan február 3-án teszi le a hivatali esküt a következő hét évre. Elődje, a szintén baloldali Giorgio Napolitano után ő a második államfő, aki egymás után két mandátumot vállal. Napolitano 2006-tól 2015-ig maradt az elnöki székben, mivel az első hétéves mandátuma után egy másodikra is megszavazták, amelyet két év után, kilencvenévesen megszakított.
Sergio Mattarella újraválasztása azt jelenti, hogy Mario Draghi kormányfő marad.
Antonio Tajani a Hajrá, Olaszország! (FI) alelnöke “kiegyensúlyozott, komoly, a piacokat megnyugtató” döntésnek nevezte az állam- és kormányfő páros fenntartását. Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke az elsők között üdvözölte Mattarella újraválasztását, hangsúlyozva, hogy az Európai Unió mindig Olaszország mellett áll.
Matteo Salvini, a Liga vezetője találkozót sürgetett Draghitól a kormány munkájának “újragondolására” a 2023-as parlamenti választások előtti utolsó évben. Elemzők szerint a Liga a pozíciója megerősítését akarja elérni új tárcák megszerzésével. A kormányzás folytatásának feltételeiről kíván egyeztetni Giuseppe Conte, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) elnöke is.
Giorgia Meloni, az FdI elnöke “szégyennek” és “a politika kudarcának” nevezte, hogy a pártoknak többnapos szavazás sem volt elegendő, és a hét év után távozni akaró Mattarellát kérték maradásra. Meloni bejelentette, hogy aláírásgyűjtést indítanak a közvetlen elnökválasztásra. A FdI elnöke nem titkolta, hogy csalódott a Liga és a FI döntésében, miszerint közös jobboldali jelölt helyett Mattarellát támogatták.
A baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkára, Enrico Letta a “politika bénultságának” nevezte a jelentősebb fordulat nélküli elnökválasztást, és parlamenti, elsősorban választási reformot sürgetett. Letta azt hangoztatta, hogy a Draghi-kormánynak a jelenlegi formájában kell folytatnia a munkáját.
Elemzők szerint a “minden maradt a régiben” megoldás csak látszólagos, mivel az elnökválasztás napjai “megtörték” az eddigi széles kormánytöbbséget. Az államfőválasztás lezárása elindította a már a következő kormányra készülő pártok választási kampányát. A régi-új elnök beiktatásával megszűnik a parlament feloszlatásának tiltása, amely az utóbbi hónapokban volt érvényben.
(MTI)
